Azok vagyunk, amit megveszünk?
Egy szép dolog birtoklása – legyen szó akár ékszerről, könyvről vagy kozmetikumról – élvezetet okoz számunkra. Sőt, az általunk használt eszközök sokat el is mondanak rólunk: hogy milyen az ízlésünk, mit tartunk fontosnak, és hová tartozunk. Többek között ez az oka annak, hogy a márkák az élet minden területén komoly szerepet játszanak. Vajon az irodaszerek beszerzésekor is a vágyaink motiválják vásárlásainkat? Az innovatív irodaszer márkaként ismert Leitz a „Work better by design” című tanulmányában ennek próbált utánajárni.
A design és a vágy kéz a kézben járnak. Kevés olyan dolog van, amelyet szándékosan csúnyára terveznek, hacsak nem a kockázatra és a veszélyre szeretnék felhívni a figyelmet (a dohányipari termékek vagy a mérgező anyagok csomagolása például ritkán vonzó). Az innovatív termékek ezzel szemben általában olyan designnal jelennek meg, amely önmagában is jelzi a magas szintű használhatóságot és/vagy teljesítményt. Esetükben azonban nemcsak a funkcionalitásért fizetünk, hanem az esztétikai élményért is.
Ezt erősíti meg a Journal of Product Innovation Management című lapban nemrégiben megjelent tanulmány is, ami azokat a technológiai vállalatokat vizsgálta, amelyek új szolgáltatásaik és termékeik fejlesztésekor hangsúlyt fektettek a designra. A felmérés azt mutatta ki, hogy ezek a cégek „nagyobb volumenű eladásokra számíthatnak, kevésbé függnek néhány nagy ügyféltől, sikeresebbek lehetnek az új piacokra történő belépésben, tetszetősebb a vállalati arculatuk, valamint a nagyobb profit révén jelentősebb mértékben nő a forgalmuk – összehasonlítva azokkal a cégekkel, akik nem használnak esztétikus designt.”
Fogyasztóként sokszor azt a terméket választjuk, amit esztétikusnak tartunk, azaz a legjobban tetszik nekünk. A színek és az anyagok megfelelő kombinációja növelheti egy termék vélt értékét, más szegmensbe pozícionálhatja, vagy vonzóvá teheti egy másik célcsoport számára. Gondoljunk csak a számítógépes egér designjára: mennyi változáson esett át a megalkotása óta aszerint, hogy mely célcsoport számára tervezték? Vegyünk például egy tűzpiros-szénfekete számítógépes egeret és egy minimalista fehéret, kifinomult fémgörgővel. A kettő közül vajon melyik lehet inkább egy csúcsteljesítményű, számítógépes játékokhoz készült gamer egér?
A modern elektronikus kütyükkel összehasonlítva az irodaszerek egyértelműen sokkal alacsonyabb érdeklődést váltanak ki. Azonban bármennyire kevéssé érdekelnek is bennünket, valami alapján mégis meg kell hoznunk a döntést, hogy melyiket válasszuk. Ez pedig főleg azért nem egyszerű, mert – sok más piachoz hasonlóan – a konkurens termékek elsőre itt is szinte egyformának tűnnek.
A kiskereskedők sokszor arra az elgondolásra építenek, hogy az irodai beszerzéseket kizárólag a szükséglet, nem pedig a vágy motiválja. Gyakran azt is feltételezik, hogy általában véve az embereket is csak az ár érdekli. Ezzel szemben a valóság az, hogy még maguk a beszerzési szakemberek sem elsősorban az ár alapján döntenek.
A Leitz egyik kutatásában pontosan azt vizsgálta, miként vásárolnak az emberek irodaszereket. A kutatás rámutatott, hogy az irodaszerek beszerzésekor a vásárlók 60%-a egyáltalán nem hasonlította össze az árakat. Sőt, a felmérés eredményei szerint, amikor termékvásárlással kapcsolatos döntéseket hozunk, minden egyéb tényező – például a korábbi elégedettség, a hosszú élettartam, a speciális termékjellemzők, az esztétikum és a kényelmes használat – mind sokkal fontosabb, mint az ár.
„Ha az értékesítők felismerik, hogy a vásárlók mélyen, legbelül valójában mire is vágynak, és azt magasabb színvonalú, esztétikusabb termékek formájában tudják kínálni, akkor a legtöbb vevő örömmel fizeti meg akár a magasabb árat is. A fogyasztók ugyanis inkább ahhoz keresnek indokokat, hogy többet költhessenek, nem pedig ahhoz, hogy kevesebbet. Nincs ez másként az irodaszerek piacán sem” – fogalmazott Käfer Gábor, a Leitz termékeket gyártó és értékesítő Esselte Kft. ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- Nőnek a helyreállítási költségek az informatikai piacon
- Az európai munkavállalók számára kulcsfontosságú a munkahelyi digitális innováció
- Kína a világ vezetője e-mobilitásban
- A digitális átállás kulisszatitkai
- Magyarországon is egyre népszerűbbek a csomagátvételi pontok
- Mostantól leginkább erre kellene spórolnia mindenkinek
- A rejtett irodai költségek
- Az Oracle 1000 új értékesítő munkatársat vesz fel az EMEA régióban
- Az utasok kétharmada szeretne internetezni a repülési idő alatt is
- Oracle-tanulmány a felhő alapú infrastruktúráról
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.