2021-ig négyezer új informatikai fejlesztő munkába állítása kerül megvalósításra a hazai it piacon
Miközben a hazai informatikai szektor közvetlenül, illetve közvetett módon több mint hetvenezer új munkavállalót lenne képes foglalkoztatni, a valóságban nincs, aki ezeket a nyitott pozíciókat betöltse.
Az évek óta megoldatlan szakember utánpótlás veszélyezteti a magyarországi informatikai beruházásokat, illetve jelentősen visszafogja az ágazat gazdasági teljesítményét. Ezen a helyzeten akar gyökeresen változtatni a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján a központi munkaerőpiaci program keretében meghirdetett Informatikai Fejlesztői Karrier Start Program, melynek megvalósítását a Training360 Kft. vezette konzorcium látja el. A program megvalósítása a kormányzat 2,5 milliárd valamint az üzleti partnerek által biztosított közel 1,5 milliárd forintos források felhasználásával valósul meg. Célja, hogy négy év alatt, legalább 4000 a program által speciális képzéseket kapott informatikai szakember álljon munkába az IT iparban. A kezdeményezés révén az alacsonyabb szintű, illetve az elavult ismeretekkel rendelkező informatikusokon túl, az előképzettséggel nem rendelkező, az informatika területén járatlan munkavállalók is lehetőséget kapnak arra, hogy elhelyezkedjenek ebben az egyre dinamikusabban bővülő iparágban. Ennek biztosítéka, hogy a programot a valós igényekre szabva alakították ki, és annak teljes, négy éves időszaka alatt figyelik a piaci elvárásokat, amelyekhez gyorsan, rugalmasan, naprakészen igazítják a képzés tematikáját, tartalmát is.
Az elmúlt években az iskolarendszerű képzések mellett mind inkább a felnőttoktatási piacon tevékenykedő vállalkozások biztosították az informatikai szakembereket a munkaerőpiac számára. Köztük a Training360 Kft., ahol rövidtávú professzionális szakirányú informatikai tanfolyamokkal illetve egyéb üzleti, készségfejlesztő és menedzsment tréningekkel foglalkoznak. Náluk évente több mint 12.000 ember képzését biztosítja a vállalkozás 150 főt meghaladó, szenior oktatókból és mentorokból álló csapata. A cégnél folyamatosan nyomon kísérik a közép-és nagyvállalati ügyfélkörükből érkező visszajelzéseket, és ezeket alapul véve fejlesztik, bővítik kurzusaikat. A piaci változásokra reagálva tavaly indították el a Yellowroad programjukat is, amelynek keretében gyorsan munkába állítható, gyakorlati tudással rendelkező junior fejlesztőket és informatikus szakembereket képeznek, akik az eddig tapasztalatok alapján hamar el is helyezkedtek a hazai IT-szektorban.
„Magyarország egyik vezető oktatóközpontjaként az elmúlt években alaposan megismertük az itthoni informatikai iparág munkaadói és munkavállalói oldalát. Érezzük az előrelépést, és látjuk a fejlesztendő területeket is. Épp ezért tartjuk hatalmas lehetőségnek a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezéseként elinduló Informatikai Fejlesztői Karrier Start Programot, mert kilép az eddigi keretek közül és egy teljesen új megközelítéssel arra törekszik, hogy az informatika világában még több embernek biztos megélhetést, és folyamatos fejlődést nyújtó szakmát adjon a kezébe. A magunk részéről arra összpontosítunk, hogy szakszerű, piacképes ismereteket biztosítsunk a leendő jelentkezőknek. A legfontosabb az, hogy megkapják mindazt a tudást, amire tényleg szükségük lesz a munkában, és a karrierterveik valóra váltásában.” – fejtette ki Kovács Zoltán, az Informatikai Fejlesztői Karrier Start Program projekt igazgatója. Hozzátette, hogy az Informatikai Fejlesztői Karrier Start Programot végrehajtó, a megbízást közbeszerzésen elnyerő konzorciumvezető vállalkozás, a Traning360 Kft. már megkezdte a piaci igények felmérését és azok alapján a képzési programok beindítását, hogy a 3- 4 hónapos tanfolyamokat elsők közt elvégző új szakemberek már az idei év végén munkába állhassanak.
Az iskolarendszerű informatikai képzések kihívásai
A jelenlegi kedvezőtlen informatikai piaci állapot kialakulásáért több tényező felelős. Elsősorban a szakemberképzés területén jelentkeznek a legfőbb gondok, miután sem az alapképzésekben, sem a felsőoktatásban nincsenek elegen az IT iránt érdeklődő fiatalok. Egy 2015-ös iparági kutatás szerint az informatikát, mint fakultatív tantárgyat kevesen választják az általános-és középiskolákban. Ennek oka főleg abban keresendő, hogy az iskolai oktatás alapvetően a digitális írástudási és felhasználói készségek, valamint az irodai alkalmazások használatának elsajátítására korlátozódik, az informatikai felsőoktatást megalapozó tudást nem biztosít. Mindezekhez hozzájárul, hogy a diákok többségében hiányos, vagy téves kép él az IT-szakmáról, annak valódi tartalmáról, piaci keresletről, illetve a kiemelkedően magas jövedelmi lehetőségeiről. Emiatt a továbbtanulók közt évről-évre csökken azoknak a száma, akik informatikai képzésre adják be a jelentkezésüket. A 2011 és 2014 közt mért adatok szerint a jelentkezők száma 1/3-dal, tizenötezerről tízezerre esett vissza. A helyzetet súlyosbítja, hogy a felsőfokú alapképzésben nagyarányú a lemorzsolódás mértéke, illetve a végzettek és a tapasztalt szakemberek körében a külföldi karrier előtérbe helyezése.
Kapcsolódó cikkek
- Felhő vagy kolokáció? Ez itt a kérdés!
- Felhőbe mennek tanulni a soproni egyetemisták
- Így lehet amerikai ügyfeleket elérni egyetlen budapesti óriásplakáttal
- A szakmabeliek is több nőt szeretnének maguk között látni
- Fokozódó veszély a brutális mennyiségű adatforgalom
- 19 kategóriában keresik a legjobbakat
- Globális gyártási rendszereket támogató szoftverfejlesztő központot nyit a Continental
- 120 fő végzett a Codecool programozóiskolában
- Programozni tanít a jövő iskolája: világelső a magyar Logiscool
- Indul az Országos IT Megmérettetés, már lehet jelentkezni
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.