Az élethosszig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa
Az Y-generáció számára a minőségi idő, a presztízs, az azonnali siker, a közösségi élmény és a karizmatikus vezető egyaránt fontos munkahelyi motiváció. A Magyarországon több mint kétmillió fiatalt számláló korosztály a bérigényt nem a piaci átlagbérek, hanem a számukra ideális életszínvonal szerint határozza meg.
A már zajló negyedik ipari forradalom révén számos szakma és pozíció szűnhet meg a következő évtizedekben, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértője szerint emiatt hamarosan a megélhetés múlhat azon, hogy valaki képes-e akár 40 évesen visszaülni az iskolapadba.
A KSH adatai alapján, a Magyarországon körülbelül 2 millió főt számláló Y-generáció volt az első, melynek életét átszőtték az infokommunikációs technológiák, az internet, a digitalizáció és az okos megoldások. A mindennapi életvitelünket átformáló technológiai fejlődéshez igazodott az 1980 és 1995 között született Y-generáció, akik 2020-ra az aktív munkavállalók háromnegyedét teszik majd ki. A METU egyetemi docense, Dr. Király Zsolt szerint az Y-osok nagy öntudattal rendelkeznek juttatásaikat illetően, hiszen bérigényüket nem a piaci átlag, hanem az ideális életszínvonal finanszírozásához szükséges összeg alapján határozzák meg. “A generáció kilencvenes években született tagjai az igazi fogyasztói társadalom első képviselői Magyarországon, ráadásul a digitalizált világ mindent elérhető közelségbe hozott számukra. Ugyanakkor ez az a korosztály, amelynek tagjait egyszerre bélyegzik meg azzal, hogy a mamahotel élvezőiként nem képesek önálló életet élni és, hogy irreális – az önálló élet elkezdéséhez egyébként éppen elegendő – bérigénnyel rendelkeznek” - hangsúlyozta. A korosztály számára fontos munkahelyi szempont továbbá a minőségi idő, a közösségi médiában is kommunikálható presztízs, a gyors siker és előrelépés, az inspiráló csapat, az önmegvalósítás, valamint a motiváló és hiteles vezető, aki nyitott a partnerségre.
Újra az iskolapadban
A Cornerstone Capital Group 2017-es kutatása szerint a következő évtizedben az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi dolgozók egyharmadát, több mint 6 millió embert fog várhatóan leváltani a robotizáció és a nagyfokú digitalizáció. A gyorsan változó világban az online térrel együtt felnövő generáció is könnyen versenyhátrányba kerülhet. A Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése szerint a dinamikusan változó munkaerőpiacon a nélkülözhetetlen készségek közé tartozik a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás. “A folyamatos technológiai fejlődés nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon sikeresek maradjunk csupán a korábban megszerzett tudásunk birtokában. Aki nem képzi tovább magát, az kíméletlenül lemarad, helyét pedig átveszi a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok” - mondta a METU szakértője. Az élethosszig tartó tanulásra való hajlandóság a szakértő szerint olyan kompetencia, amely a jövőben az Y- és az őket követő Z-generáció sikerének kulcsává válhat majd.
Hogyan tanuljunk meg egy életen át tanulni?
Az egyetemek a megfelelő kompetenciák és készségek fejlesztésére fókuszálva képesek lehetnek felkészíteni a diákokat az élethosszig tartó tanulás kihívásaira. Dr. Király Zsolt szerint a jövő egyeteme magára a tanulás és fejlődés folyamatára fókuszál, az oktatási módszerek pedig messzemenően túlmutatnak a szimpla frontális oktatáson, de még a gyakorlati órákon is. Bruce Joyce és Beverley Showers kutatásából kiderül, hogy az elméleti oktatás és az egyszerű prezentáció alkalmazásának hatékonysága az új készség elsajátítására és azok munkában való felhasználására csupán 5-10 százalékos. A leghatékonyabb, 90 százalékos hatással bíró módszer, amikora diákok élményszerűen, az öntapasztalás útján sajátítják el az ismereteket. Éppen ezért fontos, hogy a hallgatók workshop és tréning típusú kurzusokon is részt vegyenek, illetve lehetőséget kapjanak coaching és egyéni tanácsadás révén is fejleszteni magukat.
Keresztféléves képzések: lehetőség az újrakezdésre
A METU tapasztalatai szerint a keresztféléves felvételi időszak a nem pályakezdő hallgatók körében is népszerű, a jelentkezők sok esetben éles karrierváltás céljából ülnek vissza az iskolapadba. Tavaly a három legnépszerűbb képzés a gazdálkodás és menedzsment, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szak volt, melyeket nem sokkal lemaradva a pénzügy és számvitel, illetve a turizmus-vendéglátás szakok követtek. Az öt legkeresettebb képzésre akkor több mint 1800 fő, a felvételizők 25 százaléka adta be jelentkezését. A keresztféléves felvételi időszak idén november 15-ig tart, amelyről bővebb információ www.felvi.hu honlapon olvasható.
Kapcsolódó cikkek
- Az amerikai diákoknak zsebben a tudás
- Infotér Konferencia – E-sport, oktatás, okosvárosok
- Felhőbe mennek tanulni a soproni egyetemisták
- A kódolás hetében indul a kódolás éve
- Az év középiskolai tanári csapata a digitalizációért
- Ismét lehet pályázni az ABB női műszaki egyetemi hallgatók részére kiírt mentorprogramjára
- A tudás szerepét keresi a XXI. században a TEDx Budapesten
- Virtuális pénz a csepeli Burattino Iskolában
- Bekúszott a mindennapokba a mesterséges intelligencia
- A magyar fiatalok 30%-a közösségi média függő
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.