Így csökkentse adatközpontja villanyszámláját
Az Európai Bizottság közel 300 EU-s adatközpontot vizsgáló kutatása szerint az adatközponti szektor összesített áramfogyasztása a globális áramfelhasználás 1,4%-át teszi ki, és ez az érték évente 4,4%-kal nő.
Egy létesítmény átlagosan 13 684 MWh áramot emészt fel évente, amit az informatikai eszközök, az energiaellátó rendszerek és a hűtés igényelnek. Ezek közül a hűtési rendszer átlagban a teljes fogyasztás 40%-át teszi ki, ezért egyáltalán nem mindegy, mennyire optimális a működése. A szerverparkok energiafelhasználása ezért komoly kihívást jelent az IT-vezetők számára. Hogyan lehet a legjobban spórolni az adatközpontokban? A Schneider Electric most ezt mutatja be.
Direkt vs. indirekt hűtés
Az adatközpontokban a kompresszoros hűtésen alapuló megoldások a leggyakoribbak (egy háztartási hűtő is ilyen elven működik), ezek azonban még szabadhűtéssel sem nyújtanak maximális energiahatékonyságot, ezért a külső levegőt kell minél jobban kihasználni. Ezt a legkönnyebben friss levegő befúvásával lehet megtenni. Ez a megoldás egyszerű, mindössze néhány ventilátorból és szellőzőnyílásból álló kialakítása révén rendkívül energiahatékony, viszont ma már csupán nem kritikus fontosságú IT-eszközkészlet esetén alkalmazzák, mivel a por és egyéb szennyező anyagok szűrése vagy a páratartalom szabályozása rendkívül nehézkes, sokszor egyenesen lehetetlen.
Egyre népszerűbb ezért az indirekt, levegő-levegő hőcserén alapuló hűtés, amikor a kinti levegő nem keveredik az adatközpontéval. Így nem jutnak be szennyező anyagok, és a – gyakran eltömődő – szűrőkre sincs szükség. Ráadásul a bennük lévő, elektronikusan szabályozott ventilátorok csak annyi levegőt mozgatnak meg egy adott pillanatban, amennyi éppen szükséges, ezzel pedig további energiamegtakarítás érhető el.
Bár a friss levegős hűtés energiahatékonysága magasabb az indirekt hőcserélősénél, a nagy adatközpontok tulajdonosainak többsége szerint ez az előny nem enyhíti a légszennyezéssel, a párásodással és a nagyobb karbantartási igényekkel járó kockázatot. Ezt jól mutatja, hogy az utóbbi időben egyre több szerverpark választ olyan levegő-levegő hőcserélőre épülő megoldásokat, ahol a hatékonyságot víz elpárologtatásával is növelik. Ennek a megoldásnak köszönhetően 50%-kal kevesebb energiára van szükség a hűtéshez, és 20%-kal több energia áll rendelkezésre az IT-berendezések ellátásához. Sőt, az üzemeltetési költségek akár 50%-kal csökkenhetnek.
Lehűtött költségek
Jó hír, hogy a legújabb eszközökkel még ennél is jobb eredményeket lehet elérni. A Schneider Electric közvetett hőcserélős, Ecoflair Air Economizer megoldása akár 60%-kal csökkenti a szerverhűtés üzemeltetési költségeit a régebbi, hűtött vizet vagy hűtőközeget használó technológiákkal szemben. A tetőre vagy a szervertermi épület mellé telepíthető berendezéssel a hűtőgépek az adatközponton kívülre kerülnek, ezáltal hasznos helyet szabadítanak fel.
Az Ecoflair 15-20%-kal energiatakarékosabb az egyéb közvetett hőcseréléses rendszereknél. Mivel a hűtés kevesebb energiát igényel, az elektromos infrastruktúra 30%-kal több eszközt tud ellátni az általános hűtési rendszerekhez képest. A Schneider Electric becslése szerint az Ecoflair használatából fakadóan a teljes tőkebefektetés akár 6%-kal is csökkenthető, hiszen kisebb kapacitású villamos hálózatra van szükség.
Az Ecoflair egy rugalmas rendszer: moduláris kialakítása leegyszerűsíti az üzembe helyezést, illetve a szerelést és csökkenti a karbantartási költségeket amellett, hogy egyéni beállításokra ad lehetőséget a hűtési követelmények és a környezeti viszonyok alapján. Csőalakú dizájnja meggátolja a lemezes kialakítású hőcserélőkre jellemző, a hűtővízmaradvány miatti lerakódásokból fakadó meghibásodásokat, minimalizálva a szükséges karbantartást és a teljesítményre gyakorolt negatív hatást. Polimer anyaga pedig kiküszöböli a korrózió kockázatát nedves környezetben vagy az időjárási viszonyoknak kitett helyeken.
A 250 kW-os és 500 kW-os modulok együttes használatával jól méretezhető indirekt hűtési megoldás alakítható ki, amely szinte bármilyen adatközpont igényeit képes kielégíteni.
Kapcsolódó cikkek
- Okos, és sosem pihen. Mi az?
- A Fujitsu új PRIMEQUEST szerverekkel segíti az adatközpontok gazdaságos működését
- Schneider Electric: Nem lehet a nulláról kezdeni
- Építsük ma a holnap adatközpontjait!
- Felhő vagy kolokáció? Ez itt a kérdés!
- A Schneider Electricnél a család az első
- Nincs lehetetlen, csak tehetetlen
- Az Eaton bővíti a piacvezető 93PM UPS kínálatát
- Aktív energiagazdálkodás – buzzwordök és a valóság
- Október 15-ig ismét versenybe lehet szállni az Energy Globe Magyarország díjakért
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újra platina minősítést szerzett a Bridgestone
A Bridgestone EMEA 2024-ben már a negyedik egymást követő évben nyerte el a vezető globális fenntarthatósági értékelő platform, az EcoVadis legmagasabb, „platina” minősítését, amellyel a világszerte értékelt mintegy 130 000 vállalat közül a legjobb egy százalékba került.
Új fejezet a Galaxy AI fejlesztéseinek történetében
A Samsung új szintre emeli a mobilélményeket a Galaxy eszközök mesterséges intelligenciával támogatott személyre szabhatóságával. Az adatvédelemre épülő One UI 7 szoftverfrissítés és az új Now Bar funkció a hatékonyság mellett könnyebben kezelhető mindennapokat is ígér. Az AI-alapú újítások pedig úgy segíthetnek a felhasználóknak, hogy közben megőrzik a személyes adataik biztonságát.
Tekintélyes terjedelemmel debütált a jubileumi kiadvány: bemutatták a 30. Logisztikai Évkönyvet
December 16-án az UniZone BGE Hallgatói Centrumban debütált a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) jubileumi Logisztikai Évkönyve, amely a hazai logisztikai szektor egyik legmagasabb szintű tudományos szakmai kiadványa. Az MTA által DOI-számmal is ellátott idei kötetben, ez évben több mint 400 oldal terjedelemben, összesen 27 tanulmány kapott helyet.