Prim Hírek

Az urbanizáció térnyerésével párhuzamosan maguk a városok és a külvárosok is jelentős változáson mennek keresztül, hogy fenntartható életkörülményeket biztosíthassanak lakóiknak. Az átalakulás két alappillére az energia és a közlekedés, amelyek esetében szintén komoly korszerűsítésekre van szükség, hogy elkerüljük a környezetszennyezést és túlzsúfoltságot. A Schneider Electric azokban a fejlesztésekben látja a jövőt, amelyek elősegítik az elektromos autók tulajdonosai és az energiaszolgáltatók közötti együttműködést, és ezzel új üzleti modelleket teremtenek az okos városokhoz.

A jövő útjai

A városok fejlődésnek köszönhetően a közlekedésben egyre nagyobb szerephez jutnak az önvezető és az elektromos járművek, illetve a különféle telekocsi rendszerek. Becslések szerint 2030-ra az autóval megtett távolságok 25 százalékát osztják majd meg a sofőrök különböző utasokkal valamilyen ridesharing rendszeren keresztül a jelenlegi 4 százalékkal szemben. Szintén számottevő növekedés várható az elektromos járművek terén: a következő évtized végére az eladott új autók harmada már villanymeghajtású lesz. A most még szinte különlegességnek számító önvezető autók működtetése pedig akár 40 százalékkal is olcsóbb lesz a jövőben, mint a belsőégésű motorokkal felszerelt személyautóké.

Az energetikai rendszerek szintén folyamatosan fejlődnek. Egyre tisztábbá válnak a források, és egyre kevésbé központosított az energia útja, azaz a megújuló energiaforrásoknak és a fejlett tárolórendszereknek köszönhetően az energiát a végfelhasználókhoz közelebb termelik, tárolják és osztják el. A mindinkább jellemző digitalizáció pedig lehetővé teszi a felhasználók és a rendszerüzemeltetők számára, hogy pontosan ellenőrizzék az energiahasználat helyét, idejét és módját. Ezenkívül egyre több területen előtérbe kerül a villamos energia, amelyek közül a közlekedés az egyik leginkább aktuális.

Energia tisztán és hatékonyan

A villamosítás kiterjesztése a közművek egyik fontos célkitűzése is, többek között a fejlődő és vidéki térségekben, ugyanakkor kihívást jelent számukra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az energia előállítása során. Számos régióban a mikrohálózatok, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások, például a nap- és szélenergia bizonyulnak a leginkább praktikus és fenntartható megoldásnak. 

A digitális technológia, valamint az IoT-eszközök nyújtotta lehetőségek szintén kulcsszerepet játszanak az energiaproblémák orvoslásában, mivel az intelligens hálózatok lehetővé teszik a megújuló erőforrások jobb kihasználását, illetve javítják az általános hálózati teljesítményt. Ehhez olyan, adatközpontú infrastruktúra szükséges, amely megfelelő rugalmasságot és valós idejű felügyeletet biztosít az energiaszolgáltatók számára a hálózat felett.

Villany a közlekedésben

Az elektromos járművek pozitívumai között a legtöbben csak azt látják, hogy javítják a levegő minőségét, és ezzel a klímavédelemhez kapcsolódó célkitűzések elérését szolgálják. Ezek az újfajta közlekedési eszközök azonban szervesen beilleszthetők az okos városok működésébe. Jó példa erre Hongkong, ahol a város vezetése azzal ösztönzi az elektromos járművekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztőit, hogy lehetővé teszi számukra a tömegközlekedéshez is igénybe vett és népszerű, intelligens fizetési rendszer, az Octopus integrálását.

A digitális technológiára való áttéréssel pedig az elektromos autók használatához szükséges töltőállomások előnyei is sokoldalúan kiaknázhatók, amelyekhez az energiaszolgáltatók lehetőség szerint megújuló forrásokból biztosítják az energiát, és segítenek maximalizálni annak felhasználását. Az elektromos autók így hozzájárulnak a hatékonyabb és tisztább energiarendszer kialakításához, amely a felhasználókat helyezi fókuszba, ugyanakkor a szolgáltatók környezetbarát törekvéseit is szolgálja.

Energia és közlekedés egységben

A következő generációs energiaszolgáltatás, illetve közlekedés szorosabb összefonódásának további eredményeként az elektromos járművek már nem csupán fogyasztói, hanem forrásai is lehetnek az áramnak, és bevételt generálhatnak a tulajdonosaik számára. A villanyautók ugyanis „guruló akkumulátorokként”, egyfajta decentralizált energiaforrásként is használhatók, és képesek az áramot eltárolni, ami elősegíti az energiarendszer stabilitását, és egyben új üzleti modelleket teremt az okosvárosok működéséhez.

Erre az egyik legjobb példa a Nissan és az Enel dániai kísérleti projektje, amelynek keretein belül „vehicle-to-grid” (V2G), azaz járműből az elektromos hálózatba töltő egységeket helyeztek ki, illetve a városi közműszolgáltató cég 10 darab Nissan elektromos kishaszonjárművet is beszerzett. Az éppen nem használt autók akkumulátorai a V2G egységekre kapcsolva tölthetők újra, de az elektromos autók igény esetén vissza is tudják táplálni az áramot az országos hálózatba, és így lényegében mobil energiatároló, illetve -elosztó központként működhetnek. 

A V2G technológia segítségével az elektromos járművek a jövő energiagazdálkodási rendszereinek szerves részévé válhatnak. A rendszer lehetővé teszi a tulajdonosok számára, hogy töltés céljából olyan időszakokban csatlakoztassák autóikat, amikor alacsony a rendszerterhelés és a díjszabás, majd pedig otthon felhasználják a jármű akkumulátorában tárolt energiát, de akár vissza is tölthetik azt a hálózatba, hogy ezzel kiegészítő bevételhez jussanak.

A Berlin közelében található EUREF Campus területén a helyi, nap- és szélenergiával működtetett intelligens hálózatba integrálták az elektromos autók töltőit. A hálózat mesterséges intelligencia, valamint gépi tanulás segítségével optimalizálja az autók töltését, és igény esetén az autókból is visszajuttat a hálózatba. Ez olyan rendszert hoz létre, amely biztosítja a villamos energia termelését, tárolását és igény szerinti visszatáplálását. 

Az ilyen jellegű fejlesztési kezdeményezéseknek köszönhetően az elektromos autók tulajdonosai és az energiaszolgáltatók osztozhatnak a költségeken, ami csökkenti a járművek birtoklási költségét, valamint hozzájárul azok piaci elterjedéséhez is.