Vállalati környezet menedzselt IoT keretrendszerének létrehozása
A NETvisor Zrt. vezetésével, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke, valamint a CS-Process Mérnöki Kft. együttműködésében 2017. november 1-én indult kétéves projekt célja egy menedzselt IoT keretrendszer kialakítása, amelynek segítségével a termelővállalatok gyorsan és költséghatékonyan tudják tevékenységüket átalakítani vagy bővíteni a digitalizáció és az Ipar 4.0 célkitűzéseinek megfelelően.
A keretrendszer lehetővé teszi ipari léptékű elosztott szenzor- és vezérlő-hálózatok kialakítását azzal, hogy biztosítja a hálózatok hosszú távú működéséhez és hatékony használatához szükséges egységes és egymással szorosan integrált szoftver komponenseket.
A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI) támogatásával jön létre, a tervezett összköltsége 834 948 428 Ft, melyhez a megítélt támogatás 635 158 759 Ft.
A technológiai fejlődés jelenlegi egyik fő iránya, hogy a fizikai gépek, eszközök és tárgyak hálózatba kapcsolódva egyetlen központi intelligens információs rendszerbe integrálódnak. Ennek legfőbb eszköze a digitalizáció, a digitális rendszerek képességeinek felhasználása; ez magas szinten integrált rendszereket eredményez, amelyek vezérlik, pontossá és hatékonyabbá teszik a folyamatokat. A projekt eredményeként kidolgozásra kerülő keretrendszer architektúra és kifejlesztésre kerülő keretrendszer nemcsak hazai színtéren, de nemzetközileg mérve is jelentős hozzájárulást és hathatós előrelépést tesz ezen az úton.
A tervezett IoT keretrendszer prototípusa egy adatgyűjtő,-elemző,-megjelenítő és -értékesítést támogató „big data” elvekre épülő keretrendszer és platform, amely különféle szak- és alkalmazási területek (például jármű, közlekedés, gyártás, gyártósorok, közműszolgáltatások, intelligens városok) adatgyűjtését,-kezelését és -elemzését teszik hatékonnyá, illetve az ezen adatokra épülő alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztést támogatja.
Németh László, a NETvisor Zrt. operatív vezérigazgatóhelyettese elmondta: „Kiemelt célunk, hogy a keretrendszer támogassa a szenzoros és vezérlő kommunikációs technikák diverzitását, azaz alkalmas legyen publikus és privát, vezetékes és rádiós, nagy és csekély adatforgalmú, valamint az ezeket vegyesen használó szenzorhálózatok megvalósítására is. A fokozott üzem- és adatbiztonság garantálása mellett az IoT keretrendszer újdonsága a hatékony üzemeltethetősége, felügyelt és biztonságos működése, valamint a privát és szolgáltatói környezetben való széleskörű alkalmazhatósága.”
A tervek szerint a több ügyfélnél kialakított mintarendszer validálja a felügyelt IoT keretrendszer képességeit, és a különböző jellegű alkalmazásokból származó gyakorlati tapasztalatok, majd azok visszacsatolása együttesen biztosítja a piacra lépés és a további implementációk sikerét.
„A teljes Ipar 4.0 folyamatot tekintve, még a folyamat elején járunk, ezért nincsenek kialakult szabványok. Az egyes eszközök különböző kommunikációs protokollokat és technológiákat használnak. Az egyes IoT platformok is eltérő szolgáltatásokat nyújtanak eltérő koncepcióval. Nincs egységes, „jó” és szabványos megoldás. Aki most beszáll ebbe a folyamatba, kockáztat, nem biztos, hogy az általa kiválasztott technológia hosszú távon életképes marad. Ugyanakkor ez a digitális transzformáció egy hosszú, a digitális jövőnket meghatározó folyamat. Nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Aki kimarad, lemarad, tehát létfontosságú, hogy a magyar vállalatok és vállalkozások ne csupán követői, hanem a folyamatok minél aktívabb formálói is legyenek. Ezért érdemes mielőbb elindulni ezen az úton. Olyan hozzájárulással és volumenben kell tevékenykedni, amely lehetővé teszi a nemzetközi szinten is meghallgatásra kerülő vélemény- és javaslatformálást, amely befolyásolni tudja a szabványosítási folyamatokat” – mondta dr. Máthé János a NETvisor vezérigazgatója.
A projekt kertében az egyes konzorciumi tagoknál külön-külön kutatási divízió jön létre, amely célja kifejezetten az innovációs célú kutatás-fejlesztési projektek megvalósítása.
Kapcsolódó cikkek
- Múzeumból egyenesen jövő gyárába?
- IoT megoldásokkal mutat zöld utat a Vodafone
- Okosépületek a maximumon
- Digitális gumiabroncs-ellenőrzés
- A Fujitsu IoT-infrastruktúra megoldása az ingatlankezelőknek is jól jön
- Hogyan elemezzük IoT eszközeink biztonságát?
- Hogyan őrizzük meg biztonságunkat, és maradjunk nyereségesek a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) idején
- Bosch-megoldások a kényelmes és energiatakarékos otthonokért
- IQRF-partnerséggel erősíti európai IoT-kínálatát a Tech Data
- Invitech Solutions okos falu program
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.