Prim Hírek

Az index, illetve az ABB és a The Economist Intelligence Unit jelentése szerint az intelligens automatizálás gazdaságba történő zökkenőmentes integrálására a felkészültséget tekintve a rangsor élén Dél-Korea, Németország és Szingapúr állnak.   

Az “Automatizálás Felkészültségi Index (ARI): Ki áll készen az innováció következő hullámára? ("The Automation Readiness Index (ARI): Who Is Ready for the Coming Wave of Innovation?") - című jelentés leszögezi, hogy még a legjobban felkészült országoknak is hatékonyabb oktatáspolitikát és képzési programokat kell kidolgozni, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a teljes szakmai pályafutást végigkísérő folyamatos tanulásra.    

A jelentés ajánlása, hogy az oktatáspolitikai lépések és a képzési programok biztosítsák, hogy az automatizálási technológiák és a mesterséges intelligencia (AI) gyors bevezetése esetén az emberek fel legyenek készülve azokra új, emberközpontúbb munkafeladatokra, amelyeket olyan ütemben kell majd kialakítani, ahogy a robotok és az algoritmusok egyre több rutinszerű, automatizálható feladat végzését veszik át.   

„A jelentés bemutatja a jövőbeni sikerhez vezető utat. Meg kell fogadnunk, és élnünk kell ezekkel a javaslatokkal,” –mondja Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója. „Napjainkban az innováció olyan ütemű, és a foglalkozások változása olyan sebességű, hogy mindenkinek hozzá kell férnie az élethosszig tartó tanulás lehetőségéhez. Az emberi lehetőségek felelős, technológiával történő kibővítése, amihez párhuzamosan folyamatos oktatás és képzés társul, előmozdítja a gazdasági jólétet és a növekedést.” 

A jelentés, amely az automatizálási felkészültség alapján 25 országot vizsgált és rangsorolt, megállapítja, hogy a világ számos országában még csak most kezdik felismerni a mesterséges intelligenciában, valamint a robotikára alapozott automatizálásban rejlő lehetőségeket és kihívásokat. A tanulmány leszögezi, hogy „a kormányok, az ipar, az oktatási szakemberek és más érdekelt felek között nagyobb fokú együttműködés szükséges ahhoz, hogy a politikai döntéshozatal lépést tudjon tartani az automatizálás terén zajló innovációval.”   

A jelentés aláhúzza, függetlenül attól, hogy a politikai döntéshozók felkészültek-e rá vagy sem, a vállalatok gyorsan integrálják tevékenységeikbe az AI-t és a fejlett robotikát. Mivel a bevezetési folyamat üteme a következő években tovább gyorsul, így a gazdaságokra és munkaerőre gyakorolt hatásuk, s ezzel együtt a koncentráltabb oktatás és képzés iránti igény, egyre világosabbá, egyre sürgetőbbé válik.        

Dél-Korea, Németország és Szingapúr mellett, a változások új hullámára leginkább felkészült országok között az ARI alapján az első tíz közé sorolt országok a következők: Japán, Kanada, Észtország, Franciaország, Egyesült Királyság, USA és Ausztrália.   

A jelentésben közreadott elemzés egyrészt a The Economist Intelligence Unit által megalkotott új, eredeti indexen, illetve azokon a mélyinterjúkon alapszik, amelyeket a téma szakértőivel folytattak világszerte. A rangsort 52 kvalitatív és kvantitatív mutató alapján állították fel.  Az egyes mutatókat automatizálási, oktatási és közgazdasági szakemberek választották ki.    

Az ABB az együttműködő robotjával, YuMi-val, valamint a monitoring és vezőrlő automatizálási rendszerekhez kifejlesztett digitális megoldásait felsorakoztató ABB Ability platformján kínált portfóliójával segíti a gyártókat, hogy kialakítsák a jövő gyárait, amelyekben a robotok mellett dolgozó ember továbbra is fontos szerepet játszik majd a tevékenységekben.   

Az emberek és robotok közötti együttműködés ezen új paradigmája előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a rutin feladatoktól megszabaduló ember az idejét és az energiáját a több tehetséget és nagyobb fokú szakértelmet igénylő, értékesebb munkára fordítja majd, az ismétlődő, fizikai erőt igénylő vagy veszélyes munkákat pedig a robotokra bízza.  Az ilyen új típusú munkafeladatok köre valószínűleg kiterjed majd a robotok által végzett folyamatok és műveletek megtervezésére, illetve a gépek által végzett munkák ellenőrzésére és felügyeletére is.        

Ideális esetben az intelligens automatizáláson alapuló gyáripari gazdaságra történő sikeres átállás lehetőséget kínál az emberi tehetségnek a magasabb szintű termelékenység elérésére, és arra, hogy motiválóbb, magasabb szakértelmet igénylő állásokat hozzon létre. 

A jelentés azonban arra is rámutatat, hogy a felvázolt szebb jövő elérése azt is megköveteli, hogy az országok többségének emelnie kell a szakképzési programok színvonalát. A jelentés szerzői szerinti a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika továbbra is fontos részét képezi majd a tanterveknek, azonban az automatizálás és az AI fokozza az igényt az alapvető oktatási programok és az új típusú tanárképzés iránt is.   

Az ABB és a The Economist Intelligence Unit azt tervezi, hogy az ARI-szempontú felmérést évente elvégzi, és az országok rangsorát az eredmények alapján frissíti. Így az index betöltheti célját, azaz olyan eszközzé válhat, amely segítségével a kormányok folyamatosan olyan politikát alakíthatnak ki, illetve folytathatnak, amely támogatja a sikeres részvételt a magasan automatizált és fokozottan digitalizált globális gazdaságban.  

Az ABB a maga területén digitális munkahelyi környezet kialakításával, valamint munkatársainak a digitális és az automatizálási eszközök használatát oktató képzésekkel készül a jövőre. Az ABB támogatja a kutatóközpontjaiban folyó innovációt, de ezt a célt szolgálja a kockázati tőkebefektetési szervezetén, az ABB Technology Venture-ön (ATV) keresztül a startup-okkal kötött együttműködési partnerség is.   

A globális politikájában és az oktatás terén az ABB továbbra is elkötelezetten folytatja a kereskedelmi testületekkel, a multilaterális szervezetekkel és a felsőoktatási intézményekkel megkezdett munkát. A vállalat készen áll arra is, hogy igény esetén tájékoztassa a politikai döntéshozókat is, és ezáltal elősegítse, hogy a társadalom profitálni tudjon a magasabb termelékenységet és tartalmasabb foglalkozási lehetőségeket kínáló intelligens automatizálás előnyeiből.