Mi jöhet az IoT és a mesterséges intelligencia után?
Milyen technológiák megjelenését várhatjuk a jövőben, melyek lesznek a következő évtizedek felforgató technológiái?
Egy új tanulmány szerint ilyen lesz például a négydimenziós nyomtatás, a kvantum-számítástechnika, a neuromorf rendszerek, az agy/számítógép interfész, és melyek legalább olyan forradalmi változást idézhetnek elő, mint amilyet napjainkban – például – az IoT (dolgok internete) vagy a mesterséges intelligencia hoz az üzleti világ számára.
A jelentés a jövőt alakító technológiákat két csoportra osztja: az egyikbe azok tartoznak, amelyek már jelen vannak, de még nem terjedtek el széles körben, a másikba azok, amelyek jelenleg még csak prototípusként léteznek (vagy még úgy sem), a távolabbi jövőre azonban jelentős befolyást gyakorolhatnak. Némely technológia már ismert a sci-fi irodalomból vagy a fantasztikus filmekből, de előfordul az is, hogy a technológia felülmúlja a sci-fi szerzők képzeletét.
E technológiákat (is) várhatjuk az SAP szoftvercég trend riportja szerint:
4D nyomtatás
Az MIT Self-Assembly Lab által kifejlesztett technológia lényege, hogy a felhasznált anyag képes a színét és más tulajdonságait is megváltoztatni. Ez tehát azt jelenti, hogy az elkészült „nyomtatás” nem marad állandó az időben, azaz a negyedik dimenzióban is változik. Az alakváltozásra képes anyagokat a hadiiparban már használják, de számos más ágazatban is forradalmi változásokat idézhetnek elő. A négydimenziós nyomtatás mindazonáltal még gyerekcipőben jár, óvatos becslések szerint is legalább 10 évbe telhet, amíg szélesebb körben is elterjed.
Kvantumszámítógépek
A kvantumszámítógépek olyan mikrofizikai jelenségeken alapulnak, amilyen a kvantum-szuperpozíció vagy a kvantum-összefonódás. A kvantumbitek (qubitek) alkalmazásával a számítási teljesítmény exponenciálisan növekedhet a meglévő bináris (0 vagy 1) rendszerhez képest, így komoly kihívást jelenthet – például – a manapság széles körben alkalmazott, számítási bonyolultságon alapuló titkosítási rendszerek számára.
A kvantumszámítógépek egyelőre szintén a kezdeti lépéseknél tartanak, a fejlesztés jelenleg a kvantumszámítás „hardverére” koncentrál.
Neuromorfikus számítástechnikai rendszerek
A hagyományos processzorokat használó neuromorfikus hardverek a természet legbonyolultabb felépítését, az idegrendszert utánozzák. A kvantumszámítógépekhez hasonlóan ezek a kutatások is a legelső fázisban járnak; a neuromorfikus hardver programozása új típusú, jelenleg még kifejlesztésre váró technikákat igényel.
A neuromorfikus számítógépek rendkívüli teljesítménnyel kecsegtetnek – csekély energiafelhasználás mellett. A lehetséges felhasználási területek között van a gépi tanulás, a mintázatfelismerés, a képfeldolgozás és a robotika.
Agy/számítógép interfész
Lehetséges, hogy egy számítógép közvetlenül az agyunknak “beszéljen” és ezzel párhuzamosan olvassa a gondolatainkat? Az emberi agy és a számítógép közötti közvetlen kapcsolat szinte hihetetlennek tűnik, de a technológia területén komoly haladást értek el, és sokan az ember és a gép közötti kommunikáció legtökéletesebb formájának ígéretét látják benne. Ahogy a hordozható eszközök is egyre kisebbekké válnak, és egyre több „kézi vezérlést“ nem igénylő technika válik elérhetővé, valószínűleg a – nem invazív – agy/számítógép egységek is megjelennek, például a virtuális valóságot generáló headsetekben. A technológiát a pszichiátria vagy akár a hadiipar is felhasználhatja, de idővel megjelenhetnek az ilyen kapcsolaton alapuló játékok is.
Bioszámítógépek
A miniatürizálás jelenlegi határait feszegető technológiák közé tartozik a biológiai molekulák számítástechnikában való felhasználása is. A bioszámítógépek az adattároláshoz és -feldolgozáshoz mesterségesen előállított (többnyire DNS-) molekulákat használnak, az élő szervezetekben végbemenő folyamatok mintájára. A számítások elvégzését a DNS-láncokkal reakcióba lépő enzimek segítségével végzik el.
A biológiai alapú számítástechnika révén nagyon kicsi helyen, nagyon gyorsan, nagyon pontosan és – potenciálisan legalábbis – párhuzamosan lehet majd számításokat végezni, ma még elképzelhetetlenül alacsony energiafelhasználás mellett. A technológia fejlesztése éppen csak elkezdődött, az első működő egységekre még legalább egy évtizedet kell várnunk.
Az SAP Trend Report teljes terjedelmében itt érhető el.
Kapcsolódó cikkek
- Az európaiak kétharmadát gyötri a "kiberstressz"
- A repülőterekre is becsekkolt a digitalizáció
- Új kinevezések az SAP-nál
- Az ipari szervezetek az IoT-k miatt aggódnak, míg valójában a kártékony programok okozzák a legnagyobb károkat
- A Cellum “Dolgok internete” (IoT) támogatással bővíti a SIM-kezelő platformját
- Intelligens kulcsot ad a vállalatok kezébe az SAP
- Július 2-ig várják a „Digitális Esély 2018” pályázatokat
- A jövő hitelesítési megoldásai
- Az Ericsson Mobilitási Jelentésének fő megállapításai
- A Telekom a hazai piacon elsőként teszi lehetővé az eszközbe épített SIM-kártya használatát hálózatán
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.