Az európai polgárok jóléte alapvetően a digitális átállás sikerén múlik
„Az Európai Unió és tagállamai versenyképessége szempontjából a mesterséges intelligencia terén is az ipari vállalati innovációra érdemes összpontosítani a közös erőfeszítéseket” – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a versenyképességért felelős miniszterek informális találkozóján 2018. július 16-án, Bécsben.
A miniszterek a plenáris ülésen az európai ipar megerősítéséről, a mesterséges intelligencia (MI) európai megközelítéséről folytattak irányadó vitát. Az MI témája magyar szempontból kiemelt fontosságú, mivel többféle lehetőséget kínál arra, hogy a kutatóintézetek és –csoportok, egyetemek bekapcsolódjanak a nagyléptékű, közvetlen európai K+F és innovációs programokba. A kormányzati szakpolitika így tevékeny, kezdeményező szerepet kíván vállalni a programokat előkészítő uniós stratégiák és akciótervek végrehajtásában. Az MI technológiák gyors, szektorokon átívelő terjedésével gyökeresen megváltozik a nagy feldolgozóipari ágazatok vállalatainak működési módja, segítségükkel a gyárakban bevált intelligens robotika megoldások átültethetők a mindennapi életbe. Ennek hatására egy második hullámú üzleti startup mozgalom bontakozik ki, amelynek sikeres kezelésétől is függ az európai gazdaság jövője.
Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy az MI nem maga a cél, hanem egy eszköz a társadalmi-gazdasági céljaink megvalósításához. Az előrelépéshez európai szinten azonosítani kell azokat a területeket, melyekben versenyképesek lehetünk (pl. vezető nélküli közlekedés), a jogalkotást pedig fel kell gyorsítani, hogy legalább ne hátráltassa a technológiai fejlődést. Hozzátette még, hogy a széles körű együttműködési lehetőségek megteremtéséhez – pl. az ipari és kutatási, oktatási szféra között – méretre szabható megoldásokat kell ajánlani, elősegítve a kisebb cégek részvételét. Európának komoly erőssége a kutatói bázis kiterjedtsége és az élenjáró robotika, amelyekre a továbbiakban is fokozott figyelmet kell fordítania, hogy a technológiai versenyben az élvonalban tudjon maradni.
A tárcavezető az újraiparosításról és a következő többéves pénzügyi keretről szóló eszmecsere során a magyar álláspontot ismertetve kifejtette: a legjelentősebb fókuszterületek az ipari robottechnika, az e-mobilitásra való átállás, az intelligens járműfejlesztési technológiák és a gyógyászati, orvostechnológiai alkalmazások. Az új üzleti modellek létrejöttéhez fontosak az adatok megosztására, azokból új értékek létrehozására szerveződő céges hálózatok, ehhez azonban elodázhatatlan a szabványosítás megvalósítása és a digitális átalakuláshoz illeszkedő jogszabályi háttér biztosítása.
Palkovics László az Európai Bizottság több tagjával is egyeztetett a találkozó során. Andrus Ansip digitális egységes piacért felelős alelnökkel a júniusban közzétett Digitális Európa Program (DEP) javaslatot tekintették át. A miniszter üdvözölte a kezdeményezést, és jelezte, egyetért annak célkitűzéseivel, hiszen az európai polgárok jóléte alapvetően a digitális átállás sikerén múlik. A Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésről szóló rendelettervezetében rögzítette az első DEP létrehozásának igényét. A Program keretében a testület 9,2 milliárd eurót fordítana a digitális kihívások kezelésére, szuperszámítógépekre, mesterséges intelligenciára, kiberbiztonságra, a digitális készségek fejlesztésére, a digitális technológiák széles körű használatának biztosítására a gazdaságban és a társadalomban. A támogatott tevékenységek végrehajtása, finanszírozása a tervezet szerint közvetlen bizottsági irányítással történne.
A magyar tárcavezető úgy vélekedett: minden erénye mellett a DEP önmagában nem alkalmas arra, hogy tartsuk az ütemet a globális versenytársakkal, ehhez más programokra és további forrásokra is szükség lesz. A tagállamoknak a digitális fejlesztési igényeikhez igazítva maguknak kell meghatározniuk intézkedéseiket, természetesen összhangban az uniós célokkal.
Palkovics László tárgyalópartnerei figyelmébe ajánlotta az 5G mobil adatátviteli technológiával kapcsolatos magyar terveket, az autonóm és elektromos járművek fejlesztését támogató zalaegerszegi járműipari tesztpályát.
Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztály
Kapcsolódó cikkek
- Az emberek 93%-a elfogadná a robotoktól kapott utasításokat a munkahelyén
- A robotika az LG ThinQ stratégiájának kulcseleme
- Ezeket az elképesztő dolgokat fogja tudni a jövőben a telefonod
- Innováció nélkül nincs növekedés
- A mesterséges intelligencia garantálja a bevételnövekedést
- Bemutatta legújabb robotjait az Epson
- Új innovációs stratégia a GEFCO-nál
- Az LG vezetői a ThinQ márkastratégiáról beszélnek az IFA nyitóbeszédében
- Hatósági együttműködéssel szűrtek ki interneten kapható, csodát ígérő termékeket
- A MiR új mércét állít fel az ipari belső szállításban
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.