Az idő a legnagyobb versenytárs
A legtöbb kis- és középvállalkozásnak ma már innovációban és kutatás-fejlesztésben is gondolkodnia kell, ha valódi fejlődést akar elérni. Ezeket a célokat az állam is kiemelten támogatja, ráadásul a 2020-ig tartó időszakban összesen mintegy 12000 milliárdnyi forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás hívható le az Európai Uniótól. A kormányzat szerint a periódusban 1,8 százalékra nőhet a kutatás-fejlesztés aránya a GDP-ben. A jelenlegi pályázatokon azonban csak azok a cégek tudnak sikeresen szerepelni, amelyek legalább három évre előre tudnak tervezni.
A kutatás-fejlesztési pályázatok legnagyobb előnye, hogy jóval egyszerűbb a beszerzési eljárásuk, mint a klasszikus pályázatoknak, hiszen összegtől függetlenül nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ami rengeteg adminisztrációt és járulékos költséget spórol meg a pályázóknak, emellett jelentős adókedvezmények vehetők igénybe. A rendszer is aránylag rugalmas, a közreműködő szervek a megvalósulás érdekében aránylag sok változási lehetőséget biztosítanak a kereteken belül. Jelenleg leginkább azok a pályázatok számíthatnak sikerre, amelyek terméket, anyagot, kézzelfogható produktumot hoznak létre és illeszkednek a kormány által prioritásként kezelt S3-hoz, azaz a Nemzeti Intelligens Szakosodási stratégiához. Kapodisztriász Balázs, a TNDR Service pályázatíró cég ügyvezetője azt vallja, nincs olyan vállalkozás, amelyikkel ne lenne érdemes leülni pályázatokról beszélni, azonban a siker a jó ötlet mellett a tudatos tervezésen múlhat. “Az a tapasztalatom, hogy a kis- és középvállalkozások nem nagyon terveznek három évre előre, inkább csak a jelenre fókuszálnak, amihez hozzájárulhat, hogy a piac, a szabályozás és a makrogazdasági tényezők is nagyon gyakran változnak. Egy pályázatnál azonban muszáj minimum hároméves távlatokban gondolkodni, hiszen átlagosan 1 év mire eredményt hirdetnek egy pályázat kapcsán, amit az 1-2 éves megvalósítási szakasz követ. Ha elmarad a tudatos tervezés, könnyen likviditási problémák léphetnek fel.”
A kutatás-fejlesztési pályázatoknál az idő a legnagyobb versenytárs, hiszen sok projektnél Magyarországon a 2014-2020 közötti Európai Uniós források elosztását kormányrendelet szabályozza, ami arról nyilatkozik, hogy rövid időn belül minden pályázat kapcsán eredményt hirdetnek. A gyakorlatban azonban ez az időszak fél és egy év között mozog, sőt, bizonyos konstrukció esetén ez akár sokkal hosszabb is lehet. És bár a pályázatokban kiemelik, hogy a projekteket saját felelősségre el lehet kezdeni a benyújtást követően, azonban kevés vállalkozás tudja az indulást saját erőből megfinanszírozni, és azt a kockázatot vállalni, hogy ha mégsem nyeri el a kért összeget, önerőből kifizeti a teljes projektet. A nyílászárók fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó 23 főt foglalkoztató vállalkozás, a KAV Hungária jelenleg egy kísérleti fejlesztés megvalósításán dolgozik, amelyre 2016 februárjában nyújtottak be pályázatot, de csak 2017 decemberében született meg a döntés. “A kutatás-fejlesztés legfontosabb eleme, hogy értékesíthető terméket állítsunk elő. Legyen az egy szoftver, vagy a mi esetünkben egy nyílászáró vagy homlokzatépítő elem. Az idő az egyik legfontosabb tényező, hiszen ha nem elsőként jelenek meg az új termékkel, akkor nem lesz akkora a versenyelőnye és hírértéke a piacon, nem tőlünk vásárolnak. Nálunk közel két év telt el a beadási határidőtől a döntésig. Ez már majdnem generációváltás egy termékkör esetében. Így teljesen újra kellett terveznünk mindent. De azt gondolom, a cégünk hosszútávú fejlődésének útja kizárólag az innováció és a kutatás-fejlesztés lehet.” - emelte ki Lovász Károly, a cég ügyvezetője.
A kutatás-fejlesztésben gondolkodó kis- és középvállalkozásoknak legközelebb szeptemberben indul kutatás-fejlesztési pályázat. A GINOP tervezet szerint minimum 350 millió, maximum 2 milliárd forint támogatást igényelhetnek a konzorciumban induló vállalatok, nonprofit társaságok, költségvetési szervek és felsőoktatási intézmények. A pályázatban alapkutatást, alkalmazott ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is támogatnak.
Kapcsolódó cikkek
- Még egy hónapig lehet jelentkezni a Siemens regionális újságírói pályázatára
- Július 2-ig várják a „Digitális Esély 2018” pályázatokat
- Péntekig pályázható a tízezer dolláros fődíj a Liberty Global energiahatékonysági versenyén
- Pályázati felhívás – Képviseld hazánkat Brüsszelben!
- Kétmillió forint a jövő feltalálóinak és tudósainak
- Átadták „Az internet mindenkinek jár” pályázat díjait
- Digitális Esély 2018
- Egy szerencsésnek egy éves internetelőfizetést ad a Vannet
- Energiahatékony technológiai megoldásokat díjaz a UPC anyavállalata
- Javában zajlik a III. Digitális Témahét
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.