A felnőttképzésben már készülnek az őszi rohamra
A hazai oktatási piacon az ősz a legmozgalmasabb időszak. A nyári vakáció meghozza a tanulási kedvet a harminc és negyven esztendő feletti felnőttek körében is.
Közülük évről-évre egyre többen jelentkeznek, hogy új szakmát tanuljanak – derül ki a két vezető budapesti oktatóközpont, a Focus és a Ruander friss elemezéséből, ami rámutat arra is, hogy a középkorúak döntő többsége határozott elképzelésekkel, célirányosan vág bele a képzésekbe, hogy minél eredményesebben sajátítsa el az új ismereteket.
„Másképp tanulnak a felnőttek, mint az egyetemisták, vagy a középiskolások. Ennek oka a személyes motivációban rejlik. Idősebb korban az önfejlesztés válik az egyik legfontosabb szemponttá.” – hangsúlyozza Herczeg Rudolf, a Focus és a Ruander Oktatóközpont vezetője. A szakember tapasztalata szerint a felnőttek elég gyorsan felveszik a ritmust a tanfolyamok kezdetén, dacára annak, hogy vannak köztük olyanok, akik tíz, vagy húsz év után ülnek vissza az iskolapadba. Viszont a munkarutinjuk, gyakorlati tudásuk hozzásegíti őket ahhoz, hogy hatékonyan dolgozzák fel a frissen szerzett információkat.
A Focus és a Ruander elemzése rávilágít arra is, hogy a tanulásra fordítható idő meghatározó tényező a felnőtteknél, amikor tanfolyamot választanak. Miután a többség munka mellett képzi magát, ezért olyan kurzusokat keresnek, amelyek kevesebb elméleti, és több gyakorlati ismeret megszerzését teszi lehetővé. Herczeg Rudolf szerint ebből fakad az is, hogy a felnőttképzésbe bekapcsolódó embereknek kiemelten fontos, hogy minél rövidebb idő alatt sajátítsák el a tananyagot. A kötelező órákon kívül a szabadidejükben is lelkiismeretesen szánnak rá időt, hogy foglalkozzanak a tanfolyamon hallottakkal és feldolgozzák a kapott segédanyagokat, egyéb jegyzeteket.
Az elemzés kitér arra is, hogy a felnőttek a vizsgázást tekintik a legnehezebb kihívásnak a képzések során. Ezen a téren szinte semmiben sem különböznek a fiataloktól, akik épp érettségiznek, vagy az egyetemen adnak számot a tudásukról. Hozzájuk hasonlóan az idősebbek is ugyanúgy izgulnak, bizonytalankodnak az írásbelik, vagy a szóbelik előtt. A tanáraik, ezért sokat foglalkoznak velük, és hasznos instrukciókkal látják el őket a vizsgákra való közös felkészüléskor, hogy oldják bennük a felesleges drukkot.
„Mi mindig azt szoktuk javasolni a vizsgázóknak, hogy bízzanak a tudásukban, illetve bátran szőjék bele a mondandójukba a témához kapcsolódó saját tapasztalataikat. A bíráló bizottság a szakmai hozzáértést értékeli, nem pedig tananyag szóról-szóra való visszamondását várja tőlük.” – emelte ki a Focus és a Ruander Oktatóközpont vezetője.
Herczeg Rudolf pozitív várakozásokkal tekint a jövőbe. Szerinte a felnőttkori tanulás egyre többek számára válik fontossá, miután az emberek mind inkább felismerik, hogy az új ismeretek, szakmák révén növelhetik a versenyképességüket a munkaerőpiacon, aminek köszönhetően bővülnek a választási lehetőségeik és csökkenhet a kiszolgáltatottságuk a kedvezőtlen foglalkoztatási változásokkal járó időszakokban is.
Kapcsolódó cikkek
- Minden második gyakornoknak állást ajánlanak a cégek
- Beszámoló a Safer Internet Program 2018. I. félévi oktatási eredményeiről
- Kevesebb stressz és játszva tanulás a Hipersuliban
- Az E-tanoda diákjai a kompetenciateszteken is javulást értek el
- Van mit fejleszteni a Z-generáció digitális kompetenciáin
- Piaci körkép: átlagosan 4 hónap alatt és 1 millióért bárki szoftverfejlesztő lehet, akár állásgaranciával is
- Szakmai támogatási program a magyar tudás itthon tartásáért
- Több mint negyedmillió Minecraft-kockából épült fel a virtuális Magyarország
- A jó fizetésért és hobbiból tanulnak új szakmákat a magyarok
- Okospénztárca, fenntartható food truck és albérletkereső alkalmazás is döntős a középiskolás startupok versenyén