A jó HR-es is holtig tanul

forrás: Prím Online, 2018. szeptember 11. 12:58

Az agilis toborzás, a kiterjesztett valóság, a jelöltélmény és design thinking fogalmaival is tisztában kell lenniük a 21. századi humánerőforrás-szakembereknek. A munka világa, a vállalatok és a munkavállalók igénye évről évre változik, és ezzel a terület szakértőinek is lépést kell tartaniuk. Idehaza több mint harmadával nőtt az igény a felkészült HR-esek iránt, a munkaerőpiac változó elvárásaira az oktatási szektor is választ kíván adni. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) idén ősztől meghirdetett Transzformációs HR szaktanácsadó képzése a modern szervezetek működéséhez szükséges szakemberek hiányára nyújtana megoldást.

Az elmúlt két évben közel 40 százalékkal nőtt a HR-szakembereket célzó álláshirdetések száma – a Profession.hu piacvezető állásportál adatai szerint. Az idei évben elsősorban toborzási és HR-specialista munkakörbe kerestek munkatársakat. Az elmúlt évtizedek homogén, minden munkavállalót egyformának kezelő vállalati hozzáállása megváltozik, és a HR-szakembereknek képesnek kell lenniük kezelni az együtt dolgozó négy generáció igényeit – a még aktív baby boomerektől kezdve a most a munkaerőpiacra lépő Z generációig. A tehetséggondozási stratégiában a vállalati kultúra nagyobb jelentőséggel bír, mint valaha: az álláskeresők szerint ez az egyik legfontosabb szempont, amikor munkát keresnek. Ha egy szervezet munkahelyi hangulata, értékei és céljai nincsenek összhangban, a kollégák jó eséllyel olyan céghez távoznak, ahol úgy érzik, hogy véleményük és személyes célkitűzéseik jobban tükröződnek a vállalati kultúrában.

Az egyik legnagyobb kihívás a fiatalabb generáció toborzása és megtartása. „Az újonnan a piacra lépő generációk számára a munkahely nem csak pénzkereseti lehetőség, sokkal inkább fejlődési közeg. Élményt és változatosságot keresnek, és ha nem kapják meg, elhagyják a céget. Ezt a változatosságot egy adott szervezeten belül is meg lehet adni, csak el kell engedni a régi beidegződéseket – mondta el Németh Gergely, szervezetpszichológiai szakpszichológus, a Transzformációs HR szaktanácsadó szak alapítója. – Magyarországon a nagyobb cégek közül egyelőre csak néhányan ismerték fel ezeket a trendeket és kezdték meg az új igényeknek megfelelő HR csapat felépítését. A következő 2-3 év nagyon izgalmas lesz ebben a tekintetben, robbanásszerű változás várható a HR-szakmában.”

Az emberierőforrás-szakembereknek meg kell tanulniuk, hogyan működjenek hatékonyan az online térben. A mai jelöltek azonnal az internethez fordulnak, amikor új állást keresnek, ami azt jelenti, hogy a HR szakembereknek is jelen kell lenniük, ha meg akarják találni a legjobb jelölteket. Emellett ki kell emelkedni a többi ezer más cég közül, akik ugyanazokra a jelöltekre vadásznak.

Sok HR-folyamatot digitalizálnak, hogy a HR-szakemberek hozzáadott értéket jelentő feladatokat tudjanak végezni. Az interjúk ütemezése és lebonyolítása, háttér- és referenciakutatások – mindez jól automatizálható mesterséges intelligenciával. Ahogy az AI egyre intelligensebbé és megbízhatóbbá válik, várható, hogy egyre több ismétlődő feladatot bíznak rá a jövőben. Ezek a változások biztosíthatják a konzisztens kiválasztást, kiküszöbölik az elfogultságot, így javítják a jelöltélményt.

A HR-menedzserek számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a versenyképességükhöz szükséges összes HR-eszközt és technológiát integrálni tudják mindennapi munkájukba. Ebben is szükséges egy lépéssel megelőzni a versenytársakat, akiknek pont ugyanezek az eszközök állnak rendelkezésre.

Magyarországon egyre nagyobb a kereslet a legújabb trendeket ismerő humánerőforrás-szakemberek iránt. Ezért döntött úgy a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU), hogy kétféléves, Transzformációs HR szaktanácsadó szakot indít, amely bemutatja a modern szervezetek világát és az ezzel járó HR feladatok és kihívásokat. A cél, hogy a képzésen résztvevők a gyakorlatban is felhasználható ismerteket szerezzenek a fenntartható, hatékony szervezetekről, az élményszerű, fejlődést és innovációt támogató munkavállalói környezetről, illetve a tényalapú döntéseket megalapozó rendszerekről.