Az ABB-technológia az űrből segít nyomon követni a legfontosabb légköri változásokat
Az ABB műholdra telepített optikai berendezését használják a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségének mérésére, ami fontos információkkal járul hozzá az éghajlatváltozás kapcsán folytatott vitákhoz.
Az ABB évtizedek óta állít elő a légkörben található gázok mérésére és elemzésére alkalmas bonyolult, tudományos műszereket, hogy segítségükkel a tudósok jobban megismerjék az atmoszféra összetételét és változásait. Az ABB ezúttal a Föld felszínéről visszaverődő hőt a légkörben csapdába ejtő, ezáltal globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok (angol rövidítéssel: GHG) pontosabb méréséhez kíván hozzájárulni.
Az egyik ilyen műszer az ABB interferométere, amelyet a 2018 októberében – egy japán kormányzati projekt keretében – felbocsátott Greenhouse Gases Observing Satellite-2 (GOSAT-2) műhold vitt magával. Az az interferométer, amely a GOSAT-2 műholdra is felkerült, az energia mennyiségét méri és elemzi az optikai spektrum számos pontján (a GOSAT-2 nagyjából 10.000 színt képes megkülönböztetni). Ami még fontosabb, ezek a műszerek nyomon tudják követni a visszavert, illetve az átbocsátott fénysugárra kerülő molekuláris „ujjlenyomatokat”. Az abszorpciós spektroszkópia néven ismert technika alkalmazásával az ipari szennyező forrásokból kibocsátott káros anyagokat igen nagy magasságból, akár az űrből is pontosan lehet figyelni és mérni.
„Ez a technológia ezerféleképpen alkalmazható a mezőgazdaságtól – ahol meg tudja állapítani, hogy egészséges-e a termés – az időjárás előrejelzésén és a környezetet szennyező üzemek felderítésén át egészen olyan bolygók felkutatásáig, amelyek naprendszerünkön kívül életnek adhatnak otthont” – állítja Frederic Grandmont, annak az ABB Quebec Space & Defense Systems-nek a technológiai és üzletfejlesztésért felelős vezetője, ahol az interferométert kifejlesztették.
„A GOSAT küldetésének végső célja visszaigazolni az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatban eddig szerzett ismereteinket” – teszi hozzá Grandmont. „Tudni akarjuk ugyanis, hol bocsátják ki ezeket a gázokat, mi és hol nyeli el azokat, és az időjárási folyamatok hogyan mozgatják Földünk körül ezt a gáztömeget.”
A GOSAT-2 műhold 613 kilométeres magasságban, naponta 15-ször kerüli meg a Földet, miközben az ABB interferométere segítségével több mint 100.000 nagy pontosságú, légköri szén-dioxid-, metán-, ózon-, vízpára-, szén-monoxid- és nitrogén-dioxid-mérést végez.
A műszer által összegyűjtött légköri adatokat a Föld körüli pályán keringő műhold a Japánban található National Institute for Environmental Study (NIES) intézetbe továbbítja. A NIES szakembergárdája archiválja, majd a két félteke GHG-koncentrációját bemutató átfogó térképek formájában dolgozza fel az adatokat. A Föld körüli pályáról végzett mérések nyomán az egyik legmegdöbbentőbb felismerés arról tanúskodik, hogyan képes a növények tavaszi növekedési időszaka globális szinten eltüntetni a tél folyamán felhalmozódott, üvegházhatást okozó gázok nagy részét. Az üvegházhatású gázok nagy tömegének kibocsátása az erősen iparosodott területeken ugyancsak jól látható a Föld körüli pályáról.
A NIES csapata most hitelesíti a GOSAT-2 GHG-szenzora által végzett méréseket. A műholdról kapott adatokat földfelszínre vagy légi jármű fedélzetére telepített, illetve meteorológiai ballon segítségével feljuttatott műszerek mérési eredményeivel vetik össze, hogy meghatározzák a GOSAT adatainak pontosságát.
A GOSAT-2 mérései fontos adatokkal gyarapítják a klímatudomány ismeretkörét, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a káros anyagok kibocsátását korlátozó nemzetközi éghajlatvédelmi politika kidolgozásához. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) – az ENSZ azon testülete, melynek feladata, hogy rendszeresen beszámoljon a GHG-problémák mindenkori helyzetéről – nagymértékben támaszkodik a GOSAT adataira, amelyek alapul szolgálnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló nemzetközi egyezmények megvitatásához.
Az üvegházhatást okozó gázok folyamatos mérése azért szükséges, hogy pontosabban tudjuk számszerűsíteni, miként köti le és tárolja Földünk ezeket a gázokat a füvekben, a mezőgazdasági terményekben és a fákban. Ha a tudósok pontosabban megértik ezeket a biológiai mechanizmusokat, akkor jobb módszereket dolgozhatnak majd ki a szén-dioxid-kibocsátás káros hatásainak enyhítésére. A károsanyag-kibocsátás folyamatos mérése azért is nélkülözhetetlen a különböző szinteken (országok, városok, iparágak szintjén), mert versenykörnyezetben csak így lehet érvényt szerezni a kibocsátáskereskedelmi intézkedéseknek.
Kapcsolódó cikkek
- Idén az ABB Kft. vezetője kapta “Az év külföldi vállalatvezetője” díjat
- Az ABB Formula E versenyautója csúcstechnológiát vonultatott fel Budapesten
- Svéd nagyvállalatok fognak össze, hogy közép-kelet-európai startupokat támogassanak
- Az ABB és a Porsche közösen fejleszti Japánban az elektromos jármű-töltők következő generációját
- Stabil növekedés változó környezetben
- Az ABB és az Ericsson tovább erősíti kapcsolatát
- A Samsung csatlakozik a Föld Órája klímakampányhoz
- Elindult Szingapúrban a mérföldkőnek számító, villamos hajtású buszok fejlesztési projektje
- Elindult az ország első környezetbarát ételrendelő szolgáltatása
- Az ABB és a SUSI Partners együttműködik a mikrogrid- és az energiatárolási projektek megvalósításában
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.