Kevesen tudnak az adatból értéket kovácsolni
Az európai, közép-keleti és afrikai (EMEA) vállalatok átlagosan kevesebb mint 40 százaléka állítja magabiztosan, hogy jól bánik az adataival – ideértve azok kezelését, biztonságos tárolását, valamint az adatokból való információk kinyerését és felelős használatát.
Az Oracle legújabb felmérése szerint a vállalatok ezen képességei nem fognak javulni a következő három évben. Ennek ellenére a válaszadók, akik felismerték ezen képességek értéknövelő erejét, a legfőbb előnyök között a magasabb ügyfélhűséget, a bevételek és a márkaérték növekedését említették legtöbben.
“Jól tudjuk, hogy az adatok feldolgozása révén kiugró üzleti növekedést érhet el egy vállalat, és ezt a növekedést más cégek nehezen tudják megállítani” – mondta Andrew Sutherland, az Oracle Technology and Systems APAC és EMEA régióbeli szenior alelnöke. „A legújabb felmérési eredmények viszont azt mutatják, hogy a vállalatok továbbra sem tudnak mit kezdeni napjaink adatáradatával. Ezzel a problémával szembe kell nézniük, mégpedig hatékonyabb belső céges gyakorlatokkal, valamint megfelelő adatkezelési stratégiák és fejlett biztonsági ellenőrzőpontok kialakítása révén. Emellett kulcsfontosságú lesz a felhő és az olyan feltörekvő technológiák mint az AI és az automatizálás körültekintő alkalmazása is közeledvén ahhoz a ponthoz, amikor az emberi munkaerő már nem lesz képes az adatok feldolgozását és védelmét önmaga ellátni.”
A ‘Rediscovering trust in your data and security’ felmérés főbb megállapításai:
- Átlagosan a válaszadók 42 százalékának nincs megfelelő adatkezelési stratégiája
- Tízből négy vállalat állította magabiztosan, hogy képes jól kezelni, biztonságosan tárolni és felelősen felhasználni az adatait
- A válaszadók 35 százaléka állította, hogy az adatok feldolgozásából értékes információkat tud kinyerni
- A kulcsfontosságú részlegek továbbra sem vállalnak felelősséget és elszámolhatóságot az adatkezelés terén
- Az adatbiztonsági szabályozásokat gyakran nem értik, vagy nem tartják be azokat
Közös erőfeszítés szükséges
Zavarodottság tapasztalható a vállalatoknál a téren, hogy kik felelősek elsősorban az adatok biztonságáért. A pénzügyi és IT döntéshozók közel fele például úgy gondolja, ők a felelősek az adatok biztonságos kezeléséért, míg azok, akik jellemzően használják az adatokat – marketing és HR osztályok – csupán harmaduk állította, hogy felelősséget vállal az adatokért.
Több figyelmet az adatvédelemre!
Az EMEA régióbeli vezetők 53 százaléka szerint a vállalat jó hírneve szempontjából kifejezetten fontos a biztonságos adatkezelés, ezzel szemben a felmérés eredményei azt mutatják, hogy számos belső céges szokás megtöri ezt a bizalmat.
A válaszadók negyede szerint az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak legfőbb oka, hogy kevés figyelem irányul a bizalmas adatokra a vállalaton belül. Ezt követte az adatokhoz való hozzáférések gyenge szabályozása (24%), a mobileszközökön és közösségi platformokon való adatkezelés (23%) és a nem megbízható eszközök és kapcsolatok használata (23%).
A felmérésben résztvevők mintegy ötöde (22%) azt is állította, hogy az adatkezelésbe vetett bizalmukat leginkább az alábbi hozzáállások törik meg: az adatok megfelelő kezelésének elhanyagolása, a kritikus adatokkal való visszaélések és az alkalmazandó adatvédelmi szabályozások figyelmen kívül hagyása.
Lépések a változásért
A fenti magatartási mintákkal szemben azoknál a vállalatoknál, amelyek megfelelő adatkezelési stratégiával rendelkeznek 8 százalékkal nagyobb eséllyel használnak jelszóval védett dokumentumokat, 10 százalékkal nagyobb eséllyel rendelkeznek hozzáféréssel biztonságos telephelyi adatbázisokhoz, és 9 százalékkal valószínűbb, hogy megbízható eszközökön kezelik az adatokat.
A kritikus adatok és a biztonsági prioritások vonatkozásában a vállalatoknak a következő évben fontos lesz lépéseket tenni a felelősségteljes adathasználat elősegítésében: az ellenőrzőpontok és -folyamatok megerősítése révén, illetve a különböző üzletágak dolgozóinak közös képzésével és adatbiztonsági workshopok szervezésével. A vállalatok egyre nagyobb számban számítanak a technológiai cégek segítségére az adatkezelés teljes spektrumát tekintve, beleértve a felhőbe való gyorsabb átállást a magasabb fokú biztonsági teljesítmény érdekében (30%), az AI és a gépi tanulás használatát, amelyek lehetővé teszik, hogy az adatokból kinyert információkat cselekvésekbe fordíthassák (26%), továbbá a gépi tanulási képességeket, amelyek elősegítik a biztonságos adatkezelést, illetve hogy a rendszer képes legyen önmagán javításokat végezni (25%).
A jelentésről
Az Oracle ‘Rediscovering trust in your data and security’ nevű jelentése egy globális, 23 kérdésből álló, kizárólag mobil eszközökön végzett felmérés eredményeit foglalja magába. A megkérdezettek köre olyan menedzserekre, ügyvezetőkre, vállalati alelnökökre és C-szintű vezetőkre terjedt ki, akik döntéshozói szerepet töltenek be a felhő megoldások, platformok, infrastruktúrák és részlegspecifikus szoftverek alkalmazása terén.
Kapcsolódó cikkek
- Kilenc uniós országban indul kampány az online reklámiparban alkalmazott törvényellenes módszerek ügyében
- A nem személyes adatok szabad áramlása az EU-ban
- Új Commvault HyperScale célgépeivel a Fujitsu még több lehetőséget kínál a biztonsági mentés terén
- Jelentős változások jönnek a biztonsági kamerákra vonatkozó szabályokban
- Megjelent az in nuce DPO készlet
- Még nem áll készen a pénzügyi szektor az AI alkalmazására
- Ne csak a kibertámadásoktól védjük adatainkat!
- A GDPR csak a kezdet volt – folytatódik a digitális világ akadálymentesítése
- GDPR tapasztalatok a régióban
- Néhány lépés a GDPR-nak megfelelő blokklánc megtervezéséhez
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.