Prim Hírek

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 4,1%-kal, 160,8 milliárd forintra csökkent 2019 második negyedévében, mivel a vezetékes és mobil szolgáltatási bevételek folytatódó pozitív trendjét ellensúlyozta az RI/IT bevételek erőteljes csökkenése. Az összes bevétel 2019 első félévében nagyjából stabilan alakult 2018 azonos időszakához képest, mivel a szolgáltatási bevételek növekedését kiegészítették a magasabb készülék értékesítési bevételek, ami kompenzálta az RI/IT bevételek alacsonyabb szintjét.  

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 1,8%-kal, 84,9 milliárd forintra nőttek 2019 második negyedévében, a mobil adatbevételek mindkét országban tapasztalható növekedésének köszönhetően, melyet részben ellensúlyoztak az alacsonyabb hangalapú és készülék értékesítési bevételek. A mobil bevételek 5,0%-kal 169,7 milliárd forintra nőttek 2019 első felében, a magasabb mobil adat- és a készülékértékesítési bevételek eredményeként.  
• A vezetékes bevételek 3,1%-kal 52,7 milliárd forintra nőttek 2019 második negyedévében éves összehasonlításban, valamint 105,3 milliárd forintra 2019 első félévében, ami éves összehasonlításban 2,6%-os növekedést jelent. E növekedés hátterében, főként a készülékértékesítési, a TV- és a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételek emelkedése áll.  
• A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek 2019 második negyedévében 30,1%-kal, 23,2 milliárd forintra csökkentek éves összehasonlításban, ami 2019 első félévében éves összehasonlításban 17,4%-os mérséklődést eredményezett. Az eredmény hátterében a magyarországi közszféra számára teljesített megrendelések jelentős csökkenése, köztük az oktatási szféra számára az előző év második negyedévében jelentős mennyiségű személyi számítógép leszállításából származó bevételek hiánya áll. Észak-Macedóniában az RI/IT bevételek növekedése a közszféra számára szállított projektek megnövekedett szintjének köszönhető.

A közvetlen költségek éves összevetésben 9,3%-kal, 68,1 milliárd forintra csökkentek 2019 második negyedévében, míg nagyjából stabilan alakultak 2019 első felében az előző év azonos időszakával összehasonlításban. Miközben az egyéb közvetlen költségek növekedése folytatódott 2019 második negyedévében, az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordítások jelentősen csökkentek, emiatt a második negyedévben éves összehasonlításban költségcsökkenés volt tapasztalható.  

• Az összekapcsolási díjak nagyjából változatlanul alakultak 5,3 milliárd forintos szinten 2019 második negyedévében, mivel a mobilszolgáltatók felé irányuló magasabb kifizetéseket (ami a magasabb hálózaton kívüli mobilforgalmat tükrözi) ellensúlyozták a vezetékes szolgáltatók felé irányuló alacsonyabb kifizetések mindkét országban.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben 31,7%-kal, 17,3 milliárd forintra csökkentek 2019 második negyedévében a kapcsolódó projektek alacsonyabb volumene miatt.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 7,7%-kal romlott 2019 második negyedévében. Ez a magasabb magyarországi vezetékes és mobil bevételeknek, valamint Észak-Macedóniában a tavalyi év során az eredményeket pozitívan befolyásoló egyszeri tételek hiányának a következménye.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 3,6%-kal 6,4 milliárd forintra csökkent 2019 második negyedévében, mivel az alacsonyabb vezetékes hangalapú használat ellensúlyozta a megemelkedett mobilforgalmat Magyarországon. 
• Az egyéb közvetlen költségek éves szinten 3,1%-kal, 36,8 milliárd forintra nőttek 2019 második negyedévében, a megnövekedett magyarországi TV tartalommal kapcsolatos díjak és roaming kifizetések következtében.

A bruttó fedezet stabil maradt 92,6 milliárd forintos szinten 2019 második negyedévében, illetve 184,8 milliárd forinton az első félévben, ami a távközlési szolgáltatások javuló teljesítményét, valamint az alacsonyabb RI/IT profit hozzájárulást tükrözi. 

A közvetett költségek éves összehasonlításban 15,6%-kal, 35,7 milliárd forintra mérséklődtek 2019 második negyedévében, illetve 10,4%-kal 81,5 milliárd forintra az első félévben. Az IFRS 16 bevezetésének hatásai nélkül a közvetett költségek 4,6%-kal 40,4 milliárd forintra csökkentek 2019 második negyedévében, illetve nagyjából stabilan alakultak 91,2 milliárd forintos szinten 2019 első felében.  

• A személyi jellegű ráfordítások éves viszonylatban 2,1%-kal 19,8 milliárd forintra csökkentek 2019 második negyedévében a mindkét országban alacsonyabb dolgozói létszámnak köszönhetően. 2019 első felében a személyi jellegű ráfordítások 6,6%-kal emelkedtek éves összehasonlításban, a magyarországi létszámleépítési programmal kapcsolatban 2019 első negyedévében elkönyvelt 3,0 milliárd forintos végkielégítési ráfordítások eredményeként, amihez hozzáadódtak a magyarországi szabályozás változásai miatt, a megváltoztatott javadalmazási rendszerrel kapcsolatosan megnövekedett költségek.  
• Az egyéb működési költségek éves összehasonlításban 5,5 milliárd forinttal, 17,6 milliárd forintra mérséklődtek 2019 második negyedévében, amit egyrészt az IFRS 16 bevezetése okozott másrészt a magasabb értékű céltartalék-visszaforgatás. Az alapvető tendenciát a magasabb bérleti díjak határozták meg, melyeket ellensúlyoztak a számos más soron jelentkező általános költségmegtakarítások. Észak-Macedóniában az egyéb működési költségek enyhe emelkedést mutattak, ami mögött a magasabb áram-, szabályozási-, marketing- és karbantartási költségek állnak. 
• Az egyéb működési bevételek 2019 második negyedévében éves összehasonlításban 0,7 milliárd forinttal nőttek, elsősorban egy jogi üggyel kapcsolatos bevételnek köszönhetően. 

Az EBITDA éves összevetésben 13,4%-kal, 56,9 milliárd forintra nőtt 2019 második negyedévében, illetve 11,4%-kal 103,3 milliárd forintra 2019 első hat hónapjában. Az IFRS 16 hatásainak kizárásával az EBITDA éves összevetésben 4.1%-kal volt magasabb 2019 második negyedévében, és 0,9%-kal javult 2019 első felében. 

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 3,1 milliárd forinttal, 32,2 milliárd forintra nőttek 2019 második negyedévében; a növekedésből 4,0 milliárd forint az IFRS 16 bevezetésének hatása. Eközben, az alapvető csökkenés a 2018 második negyedévében, az ügyfélbekapcsolásokhoz használt hálózati elemek hasznos élettartamának csökkenésével kapcsolatban elszámolt egyszeri értékcsökkenési leírást tükrözi. 2019 első felében az értékcsökkenési és amortizációs költségek 10,1 milliárd forinttal emelkedtek, amelyből 8,6 milliárd az IFRS 16 bevezetésének hatása, a fennmaradó rész mögött pedig az ügyfélbekapcsolásokhoz használt hálózati elemek hasznos élettartamának csökkentése állt. 

Az adózott eredmény éves összehasonlításban enyhén, 1,5%-kal 14,5 milliárd forintra csökkent 2019 második negyedévében, ami az IFRS 16 bevezetéséből származó 0,8 milliárd forintos hatás eredménye. Az adózott eredmény 2019 első felében éves szinten 23,7%-kal 18,5 milliárd forintra csökkent, a 2019 első negyedévében magasabb végkielégítések és megemelkedett adóráfordítások, valamint az IFRS 16 bevezetésének 1,7 milliárd forintos hatásának együttes eredményeként.

• A nettó pénzügyi ráfordítások éves összehasonlításban 3,5 milliárd forinttal 6,5 milliárd forintra nőttek 2019 második negyedévében, ami részben (1,4 milliárd forint értékben) az IFRS 16 bevezetését, a hozamgörbe-változások következtében fellépő, derivatívák értékeléséből származó, nem realizált veszteséget, valamint a 2018 második negyedévi EUR-HUF árfolyam 5,1%-os gyengülése miatt a bázis időszakra kedvezően ható, derivatívák értékeléséből származó, nem realizált nyereség hiányát tükrözi. 
• A nyereségadó a 14,5%-kal 3,9 milliárd forintra növekedett 2019 második negyedévében, az adózás előtti eredmény csupán enyhe növekedése ellenére. A növekedést egyrészt a helyi iparűzési adó mérsékelt emelkedése, másrészt a leányvállalati hatások (jelentős veszteségállomány csökkenés, illetve a fejlesztési tartalék elszámolásának változása) miatti halasztott adó költség növekedése, valamint a Stonebridge, az észak-macedóniai holdingtársaság osztalék kifizetéseihez kapcsolódó magasabb forrásadó okozta.

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény éves összehasonlításban 14,2% százalékkal 1,1 milliárd forintra nőtt 2019 második negyedévében, mivel a magasabb EBITDA magasabb eredményhez vezetett Észak-Macedóniában.  

A szabad cashflow jelentős csökkenése mögött a 2100 MHz-es frekvencialicensz hosszabbításának kifizetése és kedvezőtlenebb működőtőke alakulás áll.

A nettó eladósodottság 411,4 milliárd forintra nőtt 2019 második negyedévének végére, a lízing kötelezettségek IFRS 16 bevezetése miatti megjelenítésének, valamint a 2019. májusban kifizetett osztalék eredményeképpen.

 Rékasi Tibor vezérigazgató így nyilatkozott: 

“Örömmel jelentem, hogy 2019 első félévében a magyarországi vezetékes és mobil szegmensben, valamint az összes észak-macedóniai üzleti szegmensben egyaránt tapasztalt kedvező tendenciák hozzájárultak a konszolidált bevételek és EBITDA kismértékű növekedéséhez, a magyarországi rendszerintegrációs és IT (RI/IT) szegmensben látott kihívások ellenére. Ezzel a teljesítménnyel jó úton haladunk a 2019-re kitűzött céljaink - a kismértékű bevételcsökkenés és folytatódó EBITDA növekedés - teljesítése felé.

2019 második negyedévét közelebbről vizsgálva, a negyedéves bevételek csökkenése mögött kizárólag a magyarországi RI/IT bevételek csökkenése áll, amelyet az állami szektorban megvalósult szerződések jelentősen alacsonyabb volumene, valamint egy, az előző évben végrehajtott, egyszeri projekt hatása okozott. Az összes többi szegmensben Magyarországon és Észak-Macedóniában egyaránt bevétel-növekedést értünk el a negyedév során.

A magyarországi mobil szegmensben az adat szolgáltatások iránti jelentős kereslet ellensúlyozta a hangalapú bevételek és az eszközértékesítési bevételek csökkenését, amelynek oka a Huawei készülékvásárlások átmeneti lassulása volt. Ahogy már hosszú ideje várható volt, a DIGI a negyedév során elindította Magyarországon mobil szolgáltatását; azonban szolgáltatási kínálata és rendelkezésre állása egyelőre nagyon korlátozott.

A vezetékes szegmensben a hagyományos hálózatok alapvető fontosságú részeit kiváltó optikai hálózat folytatódó kiterjesztése fontos szerepet játszott termékkínálatunk további bővítésében. Örömmel jelenthetjük, hogy ennek eredményeként tovább bővült az ügyfélbázis és nőtt a szélessávú ARPU. Ezen kívül sikeresen megőriztük a TV szegmens lendületét, a bevételeket és az ügyfélszám egyaránt nőttek. A hangalapú bevételek terén látható strukturális csökkenés ellenére éves összehasonlításban 3,1%-os vezetékes bevétel növekedést értünk el 2019 második negyedévében.

Stratégiánkkal összhangban, továbbra is fontosnak tartjuk FMC ügyfélbázisunk bővítését. A legutóbbi piaci változások ellenére változatlanul mi vagyunk a magyarországi piacvezető integrált szolgáltatója, és ezt a pozíciónkat teljes mértékben kihasználva azon dolgozunk, hogy megerősítsük piaci jelenlétünket és felkészüljünk a jövőbeni piaci fejleményekre. A 2018 során bevezetett Magenta1 ajánlatunk, mely egyszerre nyújt vonzó szolgáltatásokat és kedvező kapcsolódó készülék ajánlatot, továbbra is népszerű ügyfeleink körében és elősegíti FMC ügyfélbázisunk folytatódó növekedését. 

Az online jelenlétünk erősítését célzó erőfeszítéseink tükröződnek a javuló értékesítési és ügyfélszolgálati eredményeinkben, mivel egyre egyszerűbb és vonzóbb megoldásokat kínálunk ügyfeleinknek.”

Publikus célkitűzések: