Az európai gyártóvállalatok nem tudják eredményesen alkalmazni az okostechnológiákat
Az európai gyártóvállalatok kétharmada nem használja fel az okosgyárak működéséből szerzett elemzési adatokat a hatékonyabb döntéshozáshoz – derül ki a Fujitsu napokban közzétett vizsgálati eredményeiből. Bár az okosgyár-technológiák megtérülésével kapcsolatban teljes az egyetértés, a gyártóvállalatok többsége nem használja ki maradéktalanul a lehetőségeket.
A teknowlogy|PAC* vezető európai kutatóintézet által a Fujitsu megbízásából végzett felmérés megerősítette, hogy a gyártóvállalatok többsége a digitális átalakulás korai szakaszában tart. Tekintve, hogy a gyártószektor éppen a gazdasági recesszió időszakát éli, az okosgyárak kialakítása értékes lehetőség lenne a növekedés élénkítésére. Annál is inkább, mert az ilyen technológiákat bevezető gyártóvállalatok 97%-a három éven belül pozitív eredményekről számol be.
A dolgok internetétől a számítási felhőn át a mesterséges intelligenciáig terjedő okosgyári technológiák javítják a hatékonyságot és a nyereségességet – többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a termékek hatékony tömeges testre szabását, és támogatják a váratlan üzemkiesések előfordulását visszaszorító előrejelző karbantartást.
„Napjainkban a gyártóvállalatok döntő többsége még nem hasznosítja az okosgyár-technológia által biztosított elemzési adatokat. Csak 28%-uk használja őket a döntéshozás támogatására, bár további 29% tervezi, hogy ezt három éven belül megteszi. Úgy látjuk, hogy a digitális gyártás hamarosan várható forradalma egyelőre a költségszint, a komplexitás és az adatelemzési képességek hiánya miatt nem tud bekövetkezni” – mutatott rá Johan Carstens, a Fujitsu észak- és nyugat-európai régiójának gyártási és autóipari megoldásokért felelős technológiai vezérigazgató-helyettese.
A viszonylag szűk körű elterjedtség ellenére a gyártóiparban egyértelműen elismerik az okosgyár-technológiákban rejlő lehetőségeket. A vállalatok közel kétharmada (63%) tervezi növelni ezirányú beruházásait a következő három évben, és mindössze 50 cég készül a kapcsolódó költségkeret csökkentésére.
Az okosgyár-projektek még nagyon kezdeti stádiumban vannak: 37% tervezés alatt, 36% korai pilot fázisban, és 19% esetében történt olyan éles megvalósítás, ahol már üzleti előnyökről is beszélhetünk.
A legtöbb vállalat kiemelt stratégiai célként kezeli az okosgyárak létrehozását
A Fujitsu az okosgyár-projektek számának gyors növekedésére számít, tekintve, hogy a vállalatok többsége számára ez kiemelt stratégiai cél. 62% hetes és kilences közötti fontosságúnak ítélte az ilyen fejlesztéseket egy tízfokozatú skálán. A technológiai megvalósítás azonban komplex feladat, és a vállalatok többsége még ennek korai szakaszában tart. Jelenleg mindössze 8%-uk tartja saját okosgyár-fejlesztéseit előrehaladottnak.
A viszonylagos éretlenség ellenére a vállalatok ígéretes beruházásmegtérülésről számolnak be. A projektek 44%-a már elért bizonyos mértékű megtérülést, ráadásul elég gyorsan. Az előnyökről beszámoló gyártóvállalatok közel felénél (45%) egy éven belül jelentkeztek az előnyök, 52%-uknál pedig egy év és három év között.
„Már nem elég, ha a nagyvállalatok néhány standard változatot kínálnak termékeikből. A fogyasztók napjainkban gyakran egyedi, személyre szabott terméket igényelnek, változatlan áron. Ez hagyományos gyártással egyszerűen kivitelezhetetlen, de okostechnológiákkal megoldható. Ebből eredően azok, akik elsőként vezetik be ezeket a technológiákat, árelőnyre tesznek szert. A gyártóvállalatok gyorsan továbbléphetnek a koncepcióteszteléstől a kereskedelmi szintű okosgyár-működésig, ha olyan megbízható partnert választanak, mint a Fujitsu, amely mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen projektek megtervezésének és levezénylésének minden területén. Így a vállalat végső soron eredményesebben tudja hasznosítani azokat az értékes adatokat, amelyeknek valójában már eddig is birtokában volt” – fogalmazott Johan Carstens.
A felmérés szerint az okosgyárak megvalósításának legfőbb kihívásai a megvalósítás költsége (58%), az üzleti terv kidolgozása (48%), a hozzáértő munkaerő hiánya (47%), valamint az adatelemzés komplexitása (43%). E kihívások legyőzése érdekében a technológia korai bevezetői szoftvervállalatokkal (92%) és IT-szolgáltatókkal (90%) működnek együtt.
______________
* A teknowlogy Csoport részeként működő teknowlogy | PAC 204, több mint 500 főt foglalkoztató és legalább néhány okosgyár-projekt megvalósításán dolgozó európai gyártóvállalat informatikai és operatív technológiai döntéshozóit kérdezte ki a vizsgálat során. A felmérésre 2019 májusában és júniusában került sor, a következő régiókban/országokban: Egyesül Királyság, Közép-Európa (Németország és Franciaország), Dél-Európa (Spanyolország és Olaszország) és Skandinávia (Finnország, Svédország, Dánia), Bővebben: https://www.fujitsu.com/global/solutions/industry/manufacturing/
Kapcsolódó cikkek
- Ügyfeleik adata az új arany a bankok számára
- Gondolkodó városok és hálózatba kötött valóság
- A Fujitsu RunMyProcess védi az IoT-eszközök adatbiztonságát
- A Fujitsu szerint fontos a bizalom az MI-alapú döntéshozásban
- A Fujitsu mérsékli a vizuális ellenőrzést támogató MI-megoldások költségeit
- A Fujitsu MI-alapú technológiával automatizálja az orvosi szövegek kódolását
- A technológia teszi olcsóbbá és hatékonyabbá a szállítmányozást
- A Fujitsu bemutatja, hogyan tágítja tovább a mélytanulás és a mesterséges intelligencia határait
- A Fujitsu mérsékli a hajók által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét
- A Fujitsu kutatása szerint a vállalatok nem tudnak tovább várni a kvantumszámítástechnikára
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.