Prim Hírek

A kutatás során Nyugat-Európában 772, Dél-Afrikában 33 egyenként félórás telefoninterjút bonyolítottak le a pillanatnyilag még kicsinek számító start-up cégektől kezdve egészen a nagy multinacionális vállalatokig. Ezenfelül 116 mélyinterjút készítettek az internetgazdaságban valamilyen szinten szerepet játszó kelet-európai és közel-keleti szervezetekkel, illetve vállalatokkal. S hogy a később felvázolásra kerülő helyzetkép még inkább teljes és megbízható legyen, felkeresték s hosszasan faggatták a régiók 15 meghatározó kockázati tőkebefektetőjét.

Gyorsan és átgondoltan

Nem meglepő, hogy Nyugat-Európában az internet alkalmazását, a benne rejlő üzleti értékek felismerését jellemző számok kiugróan magasak. Arrafelé már tisztában vannak azzal, hogy az elektronikus kereskedelem olyan változásokat von maga után a gazdálkodó cégek életében, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt lehetőség szerint elébe kell menni azoknak. Utóbbi megállapítással egyben már egy másik fontos jellegzetességre is utaltunk, amely szerint az új (internet)gazdaságban azok a vállalatok lesznek, lehetnek sikeresek, amelyek társaikhoz képest sokkal gyorsabban tudnak reagálni a környezeti változásokra (ezzel a nyugat-európai cégek vezetőinek túlnyomó többsége szintén tisztában van).

Azt, hogy egy vállalat milyen hatékonyan alkalmazza az internetet, nagymértékben meghatározza, hogy kik hozzák az idevágó döntéseket. Ezzel kapcsolatban érdekes jellegzetességre derült fény: azoknál a vállatoknál, ahol a céges weboldal pusztán az információközlést szolgálja, a döntési jogkör többnyire az ügyvezető igazgató, illetve az elnök-vezérigazgató kezében van, míg ott, ahol a tradicionális eladási csatornák mellett az internetet is használják (például termékek online eladására, ügyfélszolgálatra), a döntésekbe a marketing-, illetve az információs rendszerek terén tevékenykedő szakembereket is gyakrabban bevonják.

Rátérve Kelet-Európára: a Gartner hazánk helyzetét - a régió többi országához képest - jónak ítélte meg. Az e-business alkalmazásában Csehország jár az élen, a dobogó második helyére mi, magyarok kerültünk, ezután sorrendben a lengyelek, a szlovének, a románok, az oroszok, a bulgárok s végül az ukránok következnek (a régió többi országára nem terjedt ki a vizsgálódás). A sorrend kialakulásában meghatározó volt a gazdasági környezet, a befektetési kedv, a modern információs és kommunikációs rendszerek elterjedtsége és használata, a banki, valamint az infokommunikációs infrastruktúra, amely egyben a Nyugat-Európához történő felzárkózás esélyeit is meghatározza.

Petra Gartzen, a Gartner e-piac üzletágának vezető piackutatója külön kiemelte a vállalkozók információval történő ellátását, ami ugyancsak a megfelelő kamarák feladata lenne. Sokan ugyanis - s ez nem pusztán közép-kelet-európai sajátosság - hiába vágnak bele például az elektronikus alapokon történő nemzetközi kereskedelembe, nincsenek tisztában az idevágó különböző nemzeti és nemzetközi passzusokkal, jogszabályokkal.

Irány az éter!

Egy, a számok és előrejelzések világában ténykedő emberek körében jól ismert mondás szerint a statisztika olyan, mint a női bikini - sejtetni enged bizonyos dolgokat, de a lényeget elfedi. Nos, szerencsére a Gartner prezentációja nem volt ilyen, a mellékelt táblázat adatait például Bill Nuti, a Cisco Systems EMEA-régiójának elnöke a következőkkel kommentálta: "Az emberek, a nagyvállalatok döntéshozói még mindig túl sok figyelmet fordítanak a dotcom cégekre s azok látványos bukásaira. Előbb-utóbb azonban mindenki rájön, hogy az internetgazdaságot nem - vagy csak részben - ezek a cégek teremtik meg. Az elmúlt évek nagy tanúsága az, hogy az internet kihívásaira a hagyományos gazdaságban stabilan működő vállalatok tudnak magabiztosan választ adni." Minderre kitűnő példát szolgáltat a kutatás "megbízója". A Cisco az elsők közt helyezte át értékesítési hálózatát az internetre, s ez a fajta előrelátás azóta is jellemző a cégre. Nuti elmondta, hogy a legújabb kihívást számukra a mobiltelefónia s az azzal kapcsolatos megoldások jelentik. Természetesen erre is készülnek, így például stratégiai szövetségre léptek a Nokiával, hogy a mobilinternet infrastrukturális fejlesztésében is meghatározó szerepet játszhassanak.

Az internetgazdaság sikertényezői

A Gartner konzultánsai és piackutatói az előadások keretében összefoglalták azokat a sikerfaktorokat, amelyek nagymértékben előmozdítják az internetgazdaság megalapozását, kifejlődését és elterjedését (amint azt a Kedves Olvasói látni fogja, számos esetben kulcsfontosságú a kormány szerepe).

Tudatosság és oktatás - az internet lehetőségeinek széles körben való ismertetése, a számítógépes kultúra mielőbbi elterjesztése nem csak a tanulók, hanem az egész lakosság körében.

Piacgazdaság - tisztességes piaci verseny, minimális kormányzati beavatkozás, áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme.

Törvényhozói és szabályozói keretrendszer - jogi passzusok, amelyek az internethez való hozzáférés szabadságát, valamint az online kereskedelem alapjait teremtik meg.

Távközlési infrastruktúra - liberalizált távközlési piac, amely lehetővé teszi tetszőleges piaci szereplő számára bármely távközlési szolgáltatás elindítását s annak üzemeltetését.

Hozzáférési eszközök - tömegek számára olcsón elérhető internet-hozzáférési eszközök (telefonok, set-top boxok).

Megfelelő fizetési megoldások - az interneten történő vásárlás esetén szükséges a digitális (elektronikus) pénz bevezetése s annak széles körben történő elfogadtatása.

Az e-kereskedelmi tranzakciók értékének (becsült) alakulása Európában 1999-től 2004-ig táblázat a Business Online-ban található.