Prim Hírek

Az elmúlt közel két évtizedben összesen 144 olyan, az 5-12. évfolyamos diákoknak matematikát, fizikát, biológiát vagy kémiát tanító tanár kapta meg az életműdíjat, akik maradandót alkottak tantárgyaik népszerűsítésében és a tehetséggondozás területén. A fejenként 1,5 millió forinttal járó elismerésre – amelyet minden évben valamennyi fenti szakterületről két-két pedagógus kap meg – kollégáik jelölhetik a tanárokat, a nyertesek személyéről pedig a három alapító vállalat által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma dönt.

„Hihetetlenül büszke vagyok, hogy az elmúlt 19 évben 144, a reáltárgyak oktatásában kiemelkedő  pedagógust több mint 174 millió forinttal támogathattunk. A mai tudásalapú társadalomban kiemelten fontos, hogy a jövő generációi megfelelő tudást kapjanak, ennek pedig fontos eleme, hogy elismerjük a diákjaikért és a tudományok népszerűsítéséért fáradhatatlanul dolgozó pedagógusokat” – mondta el Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjat az ország bármely iskolájában tanító vagy korábban ott tevékenykedő pedagógus megkaphatja, így idén is Szombathelytől Egerig jutalmazták a kiemelkedő teljesítményt. A díjazott pedagógusok valamennyien a reáltantárgyak oktatási színvonalának emeléséért dolgoznak, diákjaik sikeresen szerepelnek országos tudományos versenyeken, az oktatás mellett rendszeresen továbbképzik magukat, tájékozottak az adott tudomány területén elért eredményekről, gyakran tankönyvek és szakmai folyóiratok szerzői. A tehetséggondozás mellett törekednek a természettudományos tudást nemcsak a legjobbakkal, hanem valamennyi diákjukkal elsajátíttatni és egyben széles látókörrel rendelkező felnőtteket nevelni.

Az életműdíjat három, a természettudományos oktatás támogatásában elkötelezett vállalat, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. hozta létre 2000-ben Rátz Lászlónak, a múlt század legendás tanáregyéniségének emléket állítva. A Fasori Evangélikus Gimnázium egykori matematika-fizika szakos tanára részt vett az úgynevezett munkáltató matematikatanítás módszereinek és tananyagának kidolgozásában. Úgy gondolta, hogy a matematikának is megvannak az önkéntelenül megszerzett elemei, és ezeket meg kell erősíteni a tanulóban, a matematika tanulását pedig át kell szőnie a közvetlen tapasztalatnak, a sok mérésnek. Hangsúlyozta a fejszámolás fontosságát és a becslések gyakoroltatását. Rátz László nagy tudásának és kifinomult érzékeinek köszönhetően korán felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna, ezzel számos világhírű tudós, köztük Neumann János, Wigner Jenő és Harsányi János tudományos karrierjét határozva meg.

A 2019-ben Rátz Tanár Úr Életműdíjban részesült tanárok:

Matematika:

Bíró Bálint, Eger, Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium:

„A díj hatalmas megtiszteltetés, hiszen alapítása óta olyan tanárok nyerték el, akik számomra nemcsak szakmai, de emberi példaképek is voltak.

Bár jó jegyeim voltak belőle, általános iskolában nem a matematika volt a kedvenc tárgyam, hanem az irodalom, az orosz, a földrajz, illetve a biológia. Mindezek szeretetét nagyszerű tanáraimtól kaptam. Középiskolában aztán nagyot fordult velem a világ, mert matematikatanáromnak köszönhetően megtanultam mi az alapfogalom, az axióma, a definíció, a tétel és a bizonyítás, és a matematikának ez a csodálatosan logikus rendszere elvarázsolt. Dr. Kálmán Attila megtanított feladatot megoldani, és rávett, hogy KÖMAL-példákat oldjak meg, írjak le és küldjek be. Ez irányított a matematika felé.

A diákoknak is azt javaslom, legyenek érdeklődők, kíváncsiak, gyakran tegyék fel a kérdést: miért? És csak akkor legyenek elégedettek, ha kérdéseikre megkapták a logikus választ.”

Kovács Csongorné, Budapest, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

„A tanítás örökös keresés: hogyan lehetne közelebb vinni, jobban megértetni a gyerekekkel az adott témát, milyen módszerrel, milyen játékokkal lehet felépíteni egy-egy fogalmat, vagy hogyan gyakoroljunk, hogy ne legyen unalmas, hogyan lehetne örömet szerezni matekórán. A legtöbb ötletet, módszert a kollégáimtól lestem el. Kötelező „lopni" egymástól, hiszen egy jó tanár órája rengeteg ötletet indíthat el bennünk.

18 évesen még csak annyit tudtam, hogy szívesen tanulok matematikát. Nem választottam még tudatosan a tanári pályát, később alakult ki, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Mély emberi kapcsolatok, barátságok épültek tanítványaimmal, és sokszor a szüleikkel is. Ez az élet, ez a munka minden nap más, és új, soha nem unalmas. Az a 45 perc az enyém, lássuk mit tudok kihozni belőle? Ha a gyerekek félnek a matektól vagy unatkoznak, „rosszalkodnak" az órámon, az az én hibám. Ha örömmel játsszák a matematikai játékokat, szívesen gondolkoznak, vitatkoznak, érvelnek, ha ők jól érzik magukat, akkor én is jól érzem magamat.”

Fizika:

Győri István, Szeged, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola)

„A tanítás, a gyakorlati pedagógia egy élményekben gazdag életforma. Időről időre újabb intellektuális kihívásokkal kell szembenéznünk, a negyvenöt perces periódussal lüktető életünkben mintha örökösen egy emocionális hullámvasúton száguldanánk – közben olyan ajándékokat kapunk, melyekhez semmi sem mérhető: átélhetjük a tanítványaink előrehaladása, fejlődése fölött érzett örömet, és megtapasztalhatjuk feléjük irányuló szeretetünk megsokszorozódott visszatükröződését.

A természettudományos megismerés lépései közül kiemelkedő fontosságú a kísérletek, megfigyelések, mérések elvégzésével történő tapasztalatgyűjtés. Minden lehetőséget meg kell ragadni a tanári demonstrációkra, és tanulói kísérletek, mérések megszervezésére. Nagyon vigyázni kell a helyes arányokra: a fizikatanítás legyen jelenség-központú, de ne maradjon „jelenségszintű”! Egy kísérlet megfigyeléseinek alapos elemzése, a tanulságok levonása, a magyarázatok keresése többet érhet, mint száz látványos, de kiértékelés nélkül hagyott produkció. Ugyanakkor a szimulációkkal, számítógépes animációkkal, táblai „krétafizikával” nem válthatók ki a tanár által bemutatott, vagy tanulók által kivitelezett, „kézzelfogható”, élményszerző próbálkozások.”

Horváthné Fazekas Erika, Szeged, SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája

„Nagyon nagy megtiszteltetés és boldogság ez a díj, hiszen a hazai természettudományos oktatás legrangosabb elismerése. Végignézve a korábbi díjazottak névsorát, felemelő, hogy szinte valamennyi korábbi fizika díjazottat személyesen is ismerem vagy ismertem, és sokat tanultam tőlük. Szívet melengető, hogy látom kollégáim őszinte örömét – ebben a díjban az ő munkájuk is benne van, hiszen 28 éve ugyanabban az iskolában dolgozom. A tanítás számomra nemcsak a munkám, hanem a hobbim is, a családom után a legfontosabb. Választhattam volna más pályát is, de most már tudom, hogy a tanítás nélkül nem éltem volna teljes életet.

A gyerekeknek azt mondanám, hogy ne legyenek előítéleteik a természettudományos tárgyakkal kapcsolatban, ne úgy álljanak hozzá, hogy már a szüleiknek sem ment a fizika, biztos nekik sem megy majd. Higgyék el, hogy képesek megbirkózni vele! Nincs „királyi út” a természettudományos tárgyakhoz, amelyek elsősorban sokrétűségük miatt nehezek, de tekintsék ezt kihívásnak, az önmaguk megismeréséhez vezető útnak. Vegyék észre, hogy ők maguk is a természet részei, és mi lehet fontosabb és izgalmasabb, mint önmagunk és a körülöttünk lévő világ megismerése.”

Kémia:

Mostbacher Éva, Pécs, Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma

„Nem pedagógus családból származom, így igazából belülről soha nem láttam mi mindennel jár ez a gyönyörű hivatás, ennek ellenére mióta az eszemet tudom, erre a pályára készültem. A természettudományok iránti szeretetem viszont a családból származik. Édesapám vegyész volt, ezért a családi beszélgetések állandó témái voltak a kémiai problémák, és az ezek megoldásához vezető utak latolgatása. Már gyerekként érdeklődve, csodálattal hallgattam ezeket a beszámolókat, és nagyon vágytam arra, hogy idővel ne csak passzív hallgatója, hanem értő, aktív részese lehessek ezeknek a beszélgetéseknek.

A kémiaórán ugyanúgy, mint minden más órán, meg kell teremteni a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló, elfogadó, nyugodt, barátságos légkört. A tanóra sikere szempontjából az első néhány perc meghatározó, ezért nagyon fontos a felütés, egy olyan témához kapcsolódó probléma megfogalmazása, mely felkelti a tanulók érdeklődését. Ha a tanórán a diákok nemcsak álmélkodtak, hanem elmélkedtek is, fejlődött a gondolkodásuk, vitakészségük, és sikerült őket lázba hozni, akkor úgy gondolom, elértük a célunkat.”

Martonné Ruzsa Valéria, Szombathely, Paragvári Utcai Általános Iskola

„Nekem a tanítás elsősorban napi sikereket, megoldandó problémahelyzeteket, érdeklődő, kíváncsi tanítványokat adott, és a folyamatos megújulási kényszert a szakmai és a pedagógiai ismeretek terén.

A leendő kollégáknak azt üzenném, hogy tartsák életben a gyerekben meglévő, alapvető kíváncsiságot. A tudományos és szakmai ismereteket közelítsék, ágyazzák bele a mindennapok problémáiba. Adjanak teret és időt a tanulóknak a saját élményen, saját tapasztaláson alapuló tanulásra! És nem utolsó sorban legyenek érzékenyek és nyitottak az általuk tanított gyerekek különböző személyiségére, próbálják a nagyon tehetséges és a kémia iránt kevésbé érdeklődő diákokhoz is megtalálni azokat a tanítási módszereket, amelyekkel a saját szintjükön többször, kevesebbszer, de sikerélményhez juthatnak a tanítványaik.”

Biológia:

Dr. Kardon Ferenc, Budapest, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 

„A Rátz Tanár Úr Életműdíj a természettudományos oktató- és nevelő munka egyik legkimagaslóbb elismerése, amelyet a legtöbb kolléga pályája végén vagy nyugdíjas korában kap meg, így még nagyobb elismerés, hogy pályám közepén kaphatom meg.

Az élővilág és a természet megismerése mindig nagy örömöt okozott, így nem volt kérdés, hogy a biológia tanítását válasszam hivatásomul. Bár a természettudományok nem kötelező érettségi tárgyak, az általános műveltség részét képezik. A hétköznapi életben lépten-nyomon találkozhatunk ezen ismeretekkel, nem baj, ha meglátjuk életünkben. A legtöbb diák nem elsősorban ezeket az ismereteket fogja felhasználni az életében, de a természettudományos gondolkozás elsajátításával az idegrendszer más területeit fejlesztjük, mint a humán tudományokkal és a nyelvekkel. Minél többféle tudományterület irányban nyitottak a diákok, annál könnyebben fogják felnőtt életük problémáit, feladatait megoldani.”

Dr. Székely Andrásné, Szabadbattyán, Batthyány Lajos Általános Iskola

„A szüleim pedagógusok voltak. Általános iskolában édesapám földrajzot, édesanyám biológiát tanított nekem. Kicsi gyermekkorom óta iskolában éltem, láttam a pedagógus munka örömeit, szépségeit. Középiskolában biológia-kémia tagozatra jártam. Remek, nagy tudású tanárnőm volt. A tanárképző főiskolán a tudományos diákköri munkám is terepi felmérésekről szólt. Bőven volt példa előttem, hogy folytassam a természet megszerettetését a tanítványimmal.

Mindig falun tanítottam, és láthattam, hogyan nőnek fel generációk, hogyan emelkednek ki sorsukból a gyermekek. Ugyanolyan örömet jelentett egy gyengébb képességű gyermek felzárkóztatása, mint kiváló képességűek tehetséggondozása.”