Prim Hírek

A KPMG Consulting tanácsadó cég munkatársai a nemzetközi és a hazai piacon is elemezték, hol tartanak a vállalkozások a tudásmenedzsment fejlesztésében és alkalmazásában. Magyarországon 18, elsősorban a versenyszférában mozgó nagyvállalatot – küztük állami, illetve magántulajdonú magyar, illetve külföldi és magyar vegyes tulajdonú társaságokat, tőzsdére bevezetett céget, multinacionális társaságok magyarországi vállalatait – kerestek meg, amelyek kiválasztásakor szempont volt a minél több szektor (pénzügyi, telekommunikációs, vegyipari, kereskedelmi) és a különböző funkcionális területek (humán, informatika) kiegyensúlyozott jelenléte. A felmérés eredményei – egyrészt a minta mérete miatt, másrészt, mert a megkeresett cégek közül elsősorban a tudásmenedzsment iránt érdeklődők vállalkoztak csak a felmérésben való közreműködésre – csak bizonyos korlátozó megszorításokkal értelmezhetők

A felmérés igazolni látszik, hogy a tudásmenedzsment fogalma világszerte elfogadottá vált az üzleti életben. A megkérdezett 423 európai és észak-amerikai vállalat 64%-a, míg Magyarországon a vállalatok 39%-a rendelkezik tudásmenedzsment stratégiával. A hazai válaszok esetében azonban figyelembe kell venni, hogy mindössze egy cégnek volt nevesített tudásmenedzsment-stratégiája, a többi vállalatnál a különböző területeken megvalósított, illetve elindított kezdeményezéseket értékelték tudásmenedzsment-stratégiaként, amelyek azonban nem jelentenek dokumentált, hosszú távú célokat meghatározó, egységes szerkezetbe foglalt stratégiát.

A fejlesztési fázisokat tekintve nemzetközi téren a cégek 68 százalékánál már elindult, vagy éppen most indul tudásmenedzsment-program, a hazai megkérdezetteknél ez az arány 57 százalék, de míg Magyarországon ma még legtöbben csak az igények felmérésénél és nem a programok kidolgozásánál tartanak, addig nemzetközi téren már a programjukat készítő vállalatok a dominánsak. A már végrehajtott programok közül a leggyakoribb projekt – bár ez is csak a cégek 29 %-ára jellemző – a leginkább bevált módszerek, eljárások (best practice) tapasztalatainak a munkatársakkal való szervezett megosztása. A hazai megkérdezettek mintegy 22 százaléka már túl van a tudásmenedzsment-helyzet (benchmarking) elemzésén, 11 százaléka pedig már tett is lépéseket a TM jelentőségének vállalaton belüli tudatosítására, s mindössze hat százalékuknál van, meghatározott felelősökkel és jutalmazott tudásmegosztással, vállalaton belüli tudásközpont.

A tudás hatékony felhasználását nehezítő tényezőkre adott válaszok legtöbbjéből (86%) az derült ki, hogy nem ismerik a TM előnyeit (86%), illetve hogy „nincs idő a tudás megosztására” (78%). Ezt követte kifogásként, hogy „nehéz a fejekben lévő tudást megszerezni” (73%), hogy „a munkatársak újra feltalálják a spanyolviaszt” (67%), illetve hogy „a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat” (61%). Ez utóbbi komoly figyelmet érdemlő kijelentés jelzi a bevezetőben említetteket, miszerint nálunk gyakori félelem még, hogy a tudás megosztásával csökken a befolyás, vagis a hatalom, míg a nemzetközi felmérésben ez mindössze a cégek 16%-ának okozott gondot. A kimagasló különbség jelentős kulturális eltérést érzékeltet.

A technológiai háttér kialakításában kimondottan jól állunk, így például Magyarországon minden megkérdezett cégnél van internet-hozzáférés, és 88%-uknál intranet is működik, bár a benne rejlő lehetőségek kihasználása még hagy némi kívánnivalót maga után. Jelentős lemaradás tapasztalható azonban idehaza az adattárházak (44%) és a dokumentumkezelő rendszerek (35%) alkalmazásában.