Tudásmenedzsment (TM) a hazai vállalatoknál
Célok, stratégiák, programok
A felmérés szerint a hazai cégek – a nemzetközi társaságokkal összhangban – a tudásmenedzsment alkalmazásától leginkább a szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését (73%), a minőség javulását (68%), a hozzáadott érték növelését (62%), valamint a költségek csökkentését (62%) várják. Az alkalmazott tudásmenedzsment programokkal csaknem minden területet javítani kívánnak: a rangsort a marketing és értékesítés (50%), a szolgáltatások (39%), és az információ-menedzsment (38%) vezeti. Bár kevesen vállalkoztak a költségek becslésére, a válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a TM költsége nem haladja meg árbevételük 2 százalékát.
A KPMG korábbi felméréseivel összevetve előrelépésnek tekinthető, hogy ma már a cégek jelentős hányada túljutott az igények felmérésén, és a konkrét programok kidolgozásánál tart.1
Ugyanakkor a válaszadók 31%-ának egyáltalán nincs információja cégénél működő TM-programról. A programmal már rendelkezők (22%) legnagyobb arányban a tudásmegosztást és -hozzáférést javító programot (31%), valamint a tudásbázist kialakító programot (30%) említették. 17%-uk alkalmaz tudásmegosztó kultúrát támogató programot, és mindössze 4%-uk tudásvagyon mérési programot.
A főbb nehézségek
Meglepő ugyanakkor, hogy a tudásmenedzsment terjedése legfőbb akadályának – a legutóbbi, 2002-es KPMG-felméréshez hasonlóan – most is a legtöbben azt tekintik, hogy „nem ismerik a TM előnyeit”, „nincs idő a tudás megosztására”, és „nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz”.
Továbbra is jellemző az az érv is, hogy „a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat”.
Óvári Nóra kutatásvezető szerint ez utóbbi, a nemzetközi felmérésekben jóval kisebb súlyú gond rávilágít az egyik legfontosabb, alapvetően a kulturális eltérésből fakadó nehézségre.
„Nálunk még gyakori a félelem, hogy a tudás megosztása a befolyás, a hatalom csökkenéséhez vezet. Az intézményesített tudásmegosztást célzó fejlesztések leginkább a pozícióját féltve őrző középvezetői rétegen akadnak el. A beosztottak és felsővezetők általában nyitottabbak: a felmérés szerint a tudásmenedzsment-kezdeményezéseket általában a felsővezetés támogatja leginkább, míg a munkatársak többnyire közvetlenül egymástól kérnek segítséget, ha egy probléma megoldásához információra van szükségük” – érvelt a Pannon Egyetem kutatója.
Ugyanakkor ma már a válaszadók nem tekintik jelentős problémának a cégüknél rendelkezésre álló kutatás-fejlesztés alacsony költségvetését, nem gondolják azt, hogy nem lenne elég tudás a szervezetben, és nem a technológiát okolják a nehézségekért.
Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke szerint ez azért sem meglepő, mert a szervezetek nagy többsége alkalmazza az Internetet, Intranetet és a különböző adatbázis-rendszereket. A felmérésből azonban kiderül, hogy a dokumentummegosztó és döntéstámogató rendszerek alkalmazása és tervezett bevezetése még alacsony mértékű.
„Mindebből jól látszik, hogy ma már nem a ’beruházás’ a legfőbb gond – elsősorban a szervezet fejlesztése és a szemléletmód változása szükséges ahhoz, hogy a tudás hatékony menedzselése ne csak elfogadott elmélet legyen, hanem élő napi gyakorlat” – mondta Tomka János.
Jövőbeni kihívások
A KPMG-BME Akadémia és a Pannon Egyetem felmérése szerint míg nálunk a tudás hosszú távú menedzselése legfőbb feltételének a munkaerő motiválását és a TM munkafolyamatokba integrálását tekintik, addig a nemzetközi felmérésben az „üzleti előnyök prezentálása” szerepelt a legfontosabb szempontként.
A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy hangsúlyváltás történt a szervezeteknél tervezett vagy elindított kezdeményezésekben – a folyamatok újratervezését és az informális, illetve formális, egymástól elkülönült TM-hálózatokat felváltják a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok.
A magyarországi eredmények ebben a kérdésben is jelentősen eltérnek a nemzetközi értékektől. A hazai szervezeteknél a dokumentumtároló rendszer (50%), az információközpont (35%) és a szervezeti egységek együttműködési hálózata (30%) szerepelnek az elsők között.
Tomka János szerint ennek az az oka, hogy a tudásmenedzsment elmélete és prioritásai meglehetősen gyorsan változnak.
“Az elmúlt 15 évben három jellemző szakasz jelent meg: az elsőben a vállalati tudás szervezett és strukturált dokumentálása volt a meghatározó, a másodikban annak elősegítése, hogy az egyes munkatársak ismeretei, tapasztalatai is megoszthatóak és hasznosíthatóak legyenek a szervezeten belül, míg a mostani, harmadik szakaszban már a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok hálózatainak együttműködése a cél. Felmérésünkből arra következtethetünk, hogy a hazai cégek többsége a második szakasznál tart” – mondta a KPMG-BME Akadémia társelnöke.
"Óvári Nóra hozzátette, bár a felmérés első körben nem vizsgálta a TM helyzetét külön a nagy-, a közepes és a kisvállalati körben, de a felmérés során kapott eredmények további elemzéséből tudható, hogy a kkv-k működésében is megjelennek a tudásmenedzsment-elemek.
„A várt előnyök szempontjából nincs különbség kis- és nagyvállalatok között. A tudásmenedzsment –fejlesztésben a kisebbek ugyanakkor fáziskésésben vannak, rájuk inkább jellemző még az igények felmérése, illetve a konkrét TM-programok kidolgozása” – monda Óvári Nóra, kutatásvezető."
Kapcsolódó cikkek
- Processzorok több ezer maggal
- Egy hónap alatt 5 millió új GSM-előfizető Indiában
- Az IT kiadások mind nagyobb részét költjük energiára és hűtésre
- 122 millió európai az interneten
- Informatikai összefogás Észak-Magyarországon
- Sun: Környezettudatos-e a hazai informatika?
- Növekvő net-populáció egész Európában
- A britek neteznek a legtöbbet
- IT-piac: A szolgáltatási szektor a legerősebb
- A fiatal nők neteznek a legtöbbet Nagy-Britanniában
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig
Az ELTE Informatikai Kar idén a „Semmiből született csodák – A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig” című rendezvénnyel csatlakozott a Lányok Napja országos programhoz.
Kén-hexafluorid betiltása – Nem gáz többé!
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az egész világon hatalmas feladat, és e küldetés része a kén-hexafluorid (SF6) gáz teljes körű betiltása is. Ez különösen a villamosenergia-iparban jelent komoly változást, hiszen a kapcsolóberendezések szigeteléséhez eddig rendszerint ezt az anyagot használták.
Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől
Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.
A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.