Katasztrófahelyzetben is segít a digitalizáció
A vállalkozások jelentős része számára egy természeti katasztrófa, vagy egyéb, előre nem látható csapás sokszor a véget jelenti, pedig az ilyen események negatív hatásait előrelátó tervezéssel mérsékelni lehet. A fejlett elemzést és a távoli elérést ötvöző korszerű digitális platformok képessé teszik a cégeket arra, hogy gyorsan lépjenek és csökkentsék az üzletmenetet fenyegető veszélyeket váratlan történések esetében is.
Egy-egy természeti katasztrófa, előre nem látható krízis – mint például a mostani járvány – főként a kis- és középvállalkozások számára jelent az esetek nagy részében leküzdhetetlen kihívást. Az Egyesült Államok Federal Emergency Management Agency nevű szervezete szerint egy ilyen csapás után a kkv-k 40 százaléka egyáltalán nem indul újra, míg az üzlet folytatása mellett döntő cégek negyede egy éven belül kénytelen lehúzni a rolót. Az amerikai Ready.gov becslése szerint ennek ellenére a tengerentúli társaságok közel kétharmadának semmilyen terve nincs arra vonatkozóan, hogy egy veszélyhelyzet után hogyan folytatnák a tevékenységüket.
Bár a természeti csapások vagy a járványok nem jelezhetők előre, ez korántsem jelenti azt, hogy ne lehetne felkészülni a váratlan eseményekre, illetve az azokat követő időszakra. A vészhelyzeti forgatókönyvek kidolgozása és tesztelése gyorsabb és hatékonyabb reakciót eredményez, csökkentve az üzleti működésre, az alkalmazottakra, esetleg az ügyfelekre vonatkozó kockázatokat.
Napjainkban már rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyekkel sikeresen tudjuk növelni a vállalkozások életképességét és biztosítani az üzletmenet folytonosságát rendkívüli történések során is. A digitális megoldások alkalmazása elérhetővé teszi a menedzsment számára azokat a kulcsfontosságú adatokat, amelyek támogatják a felkészülést a különleges eseményekre. Ehhez ugyanakkor nem csak intelligens elemző és irányító rendszerekre van szükség, de a folyamatos adatáramlást biztosító érzékelőkre és természetesen hálózati kapcsolatra is, hogy az információ el is jusson az azokat feldolgozó alkalmazásokhoz.
Mivel a rendkívüli helyzetek munkaidőn kívül is előállhatnak, fontos, hogy olyan megoldásokat válasszanak a cégek, amelyek távolról, otthoni munkavégzés során, akár mobileszközökön is használhatók, így a szakemberek mozgósítása, illetve megfelelő információkkal történő ellátása is gyorsan, bármikor és bárhol megvalósítható.
„A Schneider Electric nyílt, gyártófüggetlen IoT platformja, az EcoStruxure felhő alapú szolgáltatásokkal, a mérőeszközök és érzékelők adatain alapuló elemzésekkel, valamint kiberbiztonsági megoldásokkal segíti a vállalkozásokat a digitalizációban, függetlenül attól, hogy szállodát, irodaházat vagy ipari létesítményt üzemeltetnek. A megoldásunk révén folyamatosan elérhetik a cégek az épületekre, vagy akár az egyes berendezésekre vonatkozó információkat és értesítéseket, hozzáférhetnek a diagnosztikai funkciókhoz, így rendkívüli helyzetben is gyorsan és hatékonyan tudnak reagálni. A platformnak van olyan modulja is, ami a kiterjesztett valóság alkalmazását támogatja, így vészhelyzetben, vagy akár a mostanihoz hasonló szituációban, amikor akinek megoldható, home office-ban dolgozik, a távol tartózkodó szakértő és a terepen tevékenykedő kollégája hatékonyan tud együttműködni” - mondta el Hargita Péter, a Schneider Electric marketing igazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- Civil szervezetek kaptak forrást a digitalizációra
- Mindent digitálisan – így változtak kapcsolattartási és munkavégzési szokásaink a járvány idején
- Készségek a művelt kaméleonok világában
- A Siemens is támogatja a kiberbiztonság megteremtését távoli munkavégzés esetén
- Mit tesznek a hekkerek home office-ban?
- Egészségügyi dolgozónak állt a hazai fejlesztésű, humanoid robot
- Ingyenes online munkaadói platform a COVID-19 válság idejére
- Magyar startup nyert az #EuvsVirus-kihívás üzletfolytonossági kategóriájában
- Drónokat tesztelnek a koronavírus elleni védekezésben
- A Xerox több fronton is segíti a COVID-19 elleni harcot
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.