Prim Hírek

Az internethasználat hazai terjedésével párhuzamosan egyre nehezebb helyzetbe kerül a hagyományos média és távközlés, vagyis a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás. 2019 végén már több mint 6,5 millió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), akik legalább heti rendszerességgel böngésztek a világhálón. A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból például az internetezők fele már egyáltalán nem vagy kevéssé szokott tájékozódni. Amikor pedig a szórakozásról, filmnézésről van szó, akkor is hasonló arányban vezet az internet: 46 százalék nem vagy már csak keveset tévézik, sokkal inkább a neten tölti a szabadidejét. A hagyományos telefonálás valamennyire tartja magát az internettel folyó versenyben: itt csak a válaszadók egyharmada mondta, hogy nagyrészt vagy kizárólag az interneten keres meg másokat (ha a másik félnek is van internetkapcsolata).

Az internet és a hagyományos média, távközlés versenye az internetezők körében (%)

Az internet az időseket is beszippantja

A hagyományos média és távközlés internettel szembeni térvesztése leginkább azzal függ össze, hogy egyre több ember egyre többet és egyre magabiztosabban internetezik, vagyis a demográfiai jellemzők itt kevéssé mutatnak összefüggéseket. Egyedül a szórakozás, időtöltés esetében jelenik meg a válaszadók életkora mint a legmeghatározóbb jellemző, az interneten töltött idő és a jártasság mellett. 

A húsz év alattiaknál sokkal gyorsabb a televízió – és egyébként a rádió – térvesztése is az internettel szemben. A tizenévesek között tízből heten a világhálóról tájékozódnak a hagyományos tévék, rádiók, újságok helyett – tizenháromból mindössze egy fiatal mondta, hogy többet tévézik, mint amennyit internetezik –, és tízből nyolcan az interneten néznek filmeket, videókat vagy sorozatokat. A harminc év alattiak kétharmada, a harmincasoknak pedig a fele nyilatkozott úgy, hogy már nagyrészt vagy kizárólag interneteznek tévézés helyett. A hatvanas és a hetvenes korosztálynál is jelentkezik az internet „beszippantó” hatása: az internetező hatvanasok 70 százaléka, míg a hetven évesnél idősebbek 68 százaléka úgy nyilatkozik, hogy ő ugyanannyit vagy többet internetezik, mint amennyit tévézik.

Filmezés és zenehallgatás

Az NMHH kutatásából az is kiderül, hogy a videonéző internetezők 15 százaléka teljesen felhagyott a hagyományos tévénézéssel, további 26 százalékuk pedig kevesebbet tévézik; neten zenét és podcastot hallgatók közül pedig már 22 százalék hagyott fel véglegesen a klasszikus rádiózással. Az átrendeződés itt is a harminc éven aluliak körében a legszembeötlőbb: az Y- és Z-generációban kétszer többen vannak, akik már nem tévéznek (28 és 30 százalék), és másfélszer-kétszer többen, akik már nem rádióznak (28 és 38 százalék), mint azok, akik fogyasztanak még hagyományos médiát.

A kutatás háttere

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat a hírközlési és a médiaszektorban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre.

A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség jelenti. A minta reprezentativitását egy 3200 fős, országosan reprezentatív személyes felmérés alapozta meg, majd a kész minta esetleges torzulásait a kutatók matematikai-statisztikai eljárással, súlyozással korrigálták. A személyes és az erre épülő internetes felmérést is az Ariosz Kft. készítette az NMHH számára.

Mit néznek többet az internetezők korcsoportok szerint? (%)