Prim Hírek

A 3G lehetővé tette a mobilinternet elterjedését, a 4G valóra váltotta a szélessávú mobilinternetet, az 5G pedig olyan infrastruktúrát hoz létre, amely a társadalom minden rétegét érintő új termékek és szolgáltatások előtt nyitja meg az utat. Az Analysys Mason kutatócég az Ericsson megrendelésére nemrég átfogó tanulmányban is számszerűsítette az 5G alkalmazások várható gazdasági, társadalmi és környezeti hasznát a kontinens számára. A kutatás alapján Magyarországon 2,3 milliárd euróra (mintegy 826 milliárd forintra) rúg majd az 5G felhasználásából származó hozzáadott érték.

Az elemzés négy főbb területcsoportot azonosított, ahol az 5G felhasználása jelentős hasznokkal kecsegtet. Ezek közül Magyarországon az okos „vidék” a legjelentősebb, ahol mintegy 109,1 milliárd forintos befektetésből több mint ötszörös megtérüléssel 585,4 milliárd forintos hozzáadott érték realizálható. Ez elsősorban a hálózatba kapcsolt drónok és szenzorok nyomán megvalósuló precíziós mezőgazdaságból származik majd, illetve a kötött vezeték nélküli internethozzáférés (FWA) terjedéséből, hiszen az 5G révén költség- és energiahatékony módon építhető ki szélessávú internethozzáférés a félreesőbb vidéki területeken is.

Szintén jelentős haszon várható az okos ipar területén, ahol a felhőrobotikának és távoli hozzáférésnek köszönhetően okos gyárakká alakulnak az üzemek, az intelligens hálózathasználat hatására takarékosabbá válik az energetikai rendszer, és felgyorsulhat az automatizáció a szállítmányozásban, a kikötőkben és a repülőtereken, a bányákban. Mindebből 154,1 milliárd forintos befektetéssel 416,5 milliárd forintos megtérülés érhető el. Az Ericsson korábbi tanulmánya arra is rámutatott, hogy az iparban a vezeték nélküli hálózatba kapcsolt eszközök száma exponenciálisan nő, és a következő évtizedben a 4 milliárdot is meghaladhatja.

Az okos város területen az Ericsson megrendelésére készült tanulmány 91,4 milliárd forintos hozzáadott értéket prognosztizál többek között a hálózatba kapcsolt járművekkel megvalósított intelligens mobilitási megoldásokkal, vagy épp az 5G hálózatokkal felvértezett okos stadionokkal, a szórakoztatóipart és a látványsportot forradalmasító virtuális vagy kiterjesztett valósággal (VR és AR). Az okos közszolgáltatás pedig elsősorban a távgyógyítás, az intelligens diagnosztika és a távműtéteket támogató robotika révén új szintre lépő egészségügy révén kecsegtet 38,2 milliárd forintos haszonnal.

161 milliárd dollár Európának: budapesti fejlesztők is főszerepben

Európa egésze számára mindezek a területek összesen 161 milliárd euró hasznot hozhatnak 23 milliárd eurós befektetéssel. Magyarországon ráadásul nemcsak a haszon, hanem a befektetés egy része is helyben csapódhat le, mivel az újításokat részben Budapesten dolgozó szakemberek munkája teszi lehetővé. Az 5G technológiai fejlesztések terén az Ericsson az egyik legjelentősebb szereplő, és a svéd hátterű vállalat budapesti kutató-fejlesztő központja az egyik legnagyobb a vállalatcsoporton belül. A magyar mérnökök szabadalmai így világszerte meghatározóak a mobil- és vezetékes szélessávú kommunikációs hálózatokban, és ebben a magyar felsősoktatásra is nagyban támaszkodik a vállalat: kutatási együttműködéseken keresztül az Ericsson eddig több mint 13 milliárd forint közvetlen támogatást nyújtott hazai egyetemek számára.

„Harminc év telt el azóta, hogy 1990-ben az Ericsson Magyarország szakemberei elindították az első hazai analóg mobilhálózatot. A „táskás” mobilok korszaka ma már csak emlék, de a vállalat azóta is főszerepet vállalhatott a magyar távközlés fejlődésének mérföldköveinél.  Legutóbb éppen idén tavasszal, amikor az Ericsson technológiájának segítségével indult el a Magyar Telekom kereskedelmi 5G szolgáltatása” – mondta el Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. „Az 5G-től az IoT rendszerekig, a hálózat-biztonsági megoldásoktól a gépi tanulásig számos olyan technológiai megoldás születik Magyarországon, amely alapvetően alakítja és befolyásolja az infokommunikációs infrastruktúra fejlődését az egész világon.”

A kutatás-fejlesztés mellett az Ericsson magyarországi régiós szolgáltató központjából magasan képzett mérnökök a világ számos országában dolgoznak távközlési rendszerek kiszolgálásában, integrációjában és támogatásában. A vállalat emellett helyszíni és telephelyi karbantartó tevékenységet lát el a hazai szolgáltatóknak, a mikrohullámú átviteli rendszereknek pedig a gyártása is hazánkban zajlik, Tiszaújvárosban. 

Mindennek hatására az Ericsson 2017 és 2019 között közvetlenül 92,1 milliárd, beszállítóin keresztül további 87,5 milliárd forinttal járult hozzá a magyar bruttó hazai össztermékhez, és ezen felül is 85,3 milliárd forint gazdasági hatást indukált*. Európán belül az anyaországban, Svédországban a legjelentősebb az Ericsson GDP-hozzájárulása, míg Közép-Kelet-Európában Lengyelország és Románia mellett Magyarországon. A cég 2019-ben közvetve, közvetlenül és indukáltan mintegy 7000 hazai munkahely fenntartását támogatja.

____________________

* Alvarez & Marsal: Az Ericsson gazdasági hatása Európában, 2020 június. A tanulmány a közvetlen hozzájárulások között az Ericsson helyi leányvállalatainak bértömegét, adóbefizetését és nyereségét veszi számba, a közvetett hozzájárulás ezen túlmenően a beszállítók – elsősorban szoftver- és hardvercégek, illetve kutatóhelyek – gazdasági tevékenységét is beszámítja, az indukált hatás pedig az, amit az Ericsson alkalmazottainak költése váltott ki.  A tanulmány módszertana nem veszi figyelembe az Ericsson technológiájára épülő hálózatok által generált gazdasági hasznot, illetve az európai országok közötti beszállítói láncokat, csak az országon belülieket, így az Ericsson teljes gazdasági hatása valószínűleg jóval nagyobb a becsültnél.