Prim Hírek

A Microsoft 32 országra kiterjedő, a kibertér veszélyeit vizsgáló felmérésében, Magyarországon javult a legnagyobb mértékben az online kommunikáció és magatartás színvonala, amelyet az úgynevezett Digital Civility Index (DCI) fejez ki. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 77 pontos indexet 73-ra sikerült javítani, ami 4 pontos előrelépést jelent, hiszen ebben a felmérésben az alacsonyabb érték jelöli a türelmesebb, biztonságosabb, tiszteletteljesebb interakciókat. A válaszokból az is kiderült, hogy a járványhelyzet fejtett ki pozitív hatást az emberek kibertérben mutatott magatartására.

A hazai érték ugyan jelentősen javult, ám Magyarország, és a kiemelkedő javulást elérő országok általában, az évről évre kiadott rangsorban inkább sereghajtóknak számítanak. A jelenlegi 73 pontos indexérték 26-ik pozíciót jelent, így hazánk az alsó szegmensbe tartozik olyan országokkal együtt, mint Svédország (74 pont) vagy Oroszország (80). Globálisan az online megfélemlítés és a kéretlen, zaklató szexuális ajánlatok száma csökkent a legkevésbé az utóbbi időben.

Az online interakciók minősége Magyarországon a hírnév károsítása, a kéretlen szexuális jellegű ajánlatok, valamint a megfélemlítés, zaklatás terén ért el a tavalyi értékekhez képest jelentős, 8, 4 illetve ugyancsak 4 pontos előrehaladást. A hazai válaszadók szerint – a tech vállalatokat, a közösségi médiát és a sajtót is megelőzve – az oktatási intézmények tehetik a legtöbbet az online térben zajló kommunikáció türelmesebbé és biztonságosabbá tételéért, velük szemben mutatkozott meg a legnagyobb bizalom.

A nemzetközi felmérés eredményeit, benne a hazai adatokkal, a Microsoft Magyarország a Biztonságos Internet Napján, 2021. február 9-én, egy online eseményen mutatta be. Elhangzott, hogy a DCI az egész világon jobb lett valamelyest a tavalyi évhez képest: a válaszadók egyharmada értékelte az online interakciókat összességében jónak, a globális DCI pedig 3 pontos javulással a korábbi 70-ről 67-re csökkent. A különösen súlyos érzelmi megrázkódtatásról tanúskodó globális érték 6 ponttal esett vissza, Magyarországon 4 ponttal.

Négyből egy ember (26%) állította azt, hogy a járvány idején az online interakciók tiszteletteljesebbé, türelmessebbé váltak. A válaszadók kétharmada szerint ennek hátterében az áll, hogy többen siettek egymás segítségére és erősödött az összetartás érzése az emberek között. A válaszokat korcsoportbontásban megvizsgálva az is kiderül, hogy a javulás 80 százalékban tulajdonítható a tizenéveseknek, akik lényegesen pozitívabban ítélik meg a kibertér kommunikációját, mint a felnőttek. Fontos szerepet játszott a pozitív elmozdulásban az is, hogy a válaszadók több mint fele (57%), a millenárisok közel kétharmada (61%) fogadta meg a Digital Civility Challenge ajánlásait, ezért jobban kiálltak magukért a digitális interakciók során és elgondolkodtak egy pillanatig azon, mit feleljenek azoknak, akikkel nem értenek egyet valamiben.

A Microsoft 2017-ben indította útjára a Digital Civility Challenge mozgalmat, amelynek négy fő ajánlása volt:

• Tartsd be az aranyszabályt: fordulj empátiával a társaid felé, az online társas interakciók során légy kedves és tisztelettudó!
• Tiszteld a különbözőségeket: tartsd tiszteletben mások eltérő véleményét, szemléletmódját, és ha nem értesz egyet valakivel, vagy vitás helyzetbe kerülsz, kerüld a személyeskedést és a támadó hangnemet, gondold át, hogyan viselkedsz!
• Tarts egy kis szünetet, mielőtt olyan embereknek válaszolnál, akikkel nem értesz egyet és ne posztolj vagy küldj el olyan tartalmakat, amelyek másnak sértőek lehetnek, árthatnak a hírnevüknek, vagy biztonságukban fenyegethetik őket!
• Állj ki másokért és önmagadért! Támogasd azokat, akik kegyetlen bánásmóddal, bántalmazással szembesülnek az online térben, jelents minden olyan tevékenységet, ami veszélyezteti valaki biztonságát, és ments el minden olyan bizonyítékot, ami a nem megfelelő viselkedést igazolja!

„Örvendetes a javulás. Különösen azért, mert a fiatal generáció a változás motorja, és büszkék vagyunk arra, hogy ebben a Microsoft kezdeményezésének is jelentős szerepe van. Nem feledhetjük el azonban azt sem, hogy a korábbi túlnyomóan negatív értékek javulásáról van szó és még mindig sok a tennivalónk ezen a téren” – mutatott rá Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója. Hozzátette: „A Microsoft Magyarország számára fontos misszió, hogy az elmúlt évben tapasztalt pozitív tendencia tartóssá váljon. Szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy mekkora károkat okozhatnak a viselkedésükkel másoknak, és hogy a tiszteletteljes magatartás a kibertérben is legalább annyira elvárt, mint a való világban.”

Ez utóbbira mutat rá a felmérés azon megállapítása, miszerint a netes félrevezetések és csalások, továbbá a gyűlöletbeszéd toplistások lettek a gyűlöletet és a megosztottságot növelő kockázatok közül. Ezek a jelenségek gyakoribbak voltak a megkérdezettek szerint tavaly, mint egy évvel korábban. A rosszindulatú, bántó interakciók következményei jelentősen súlyosbodtak az elmúlt öt évben. Egyre több ember fordul el a közösségi médiától (40%) és számol be személyes reputációja sérüléséről (24%), sokan anyagi károkat is elszenvedtek (23%), a válaszadók 17 százalékának fejében még az öngyilkosság gondolata is megfordult. A válaszokból az is kiderül, mi az a három módszer, ami a legjobb orvosság a zaklatókkal és megfélemlítőkkel szemben: az, ha letiltják vagy jelentik őket (fiatalkorúak egy felnőttnek szólnak), illetve, ha egyszerűen nem veszek róluk tudomást.

A Microsoft Magyarország a gyermekeknek és fiataloknak szóló edukációval, a pedagógusok képzését célzó programok, nemzetközi és magyar kutatások támogatásával, digitális tananyagok fejlesztésével, valamint kormányzati és civil szervezetekkel való együttműködéssel – mint amilyen a Nemzeti Kibervédelmi Intézet – szolgálja a közös célt, a biztonságosabb, emberibb és tiszteletteljesebb online kommunikáció megteremtését.

A kutatás hazánkra vonatkozó infografikája: