A Neumann Társaság konferenciája a társadalom és a technológia jövőjéről
A járványhelyzetre tekintettel a Neumann Társaság november 10-én online rendezi meg szokásos éves konferenciáját, amely idén a Deep IT alcímet viseli, és elsősorban az életünk jövőjét befolyásoló technológiákra, trendekre fókuszál. A regisztráció után ingyenesen követhető eseményen egyaránt szó esik majd arról, milyen technológiai veszélyek (például a deepfake videók) fenyegetik társadalmunkat, illetve milyenek segítik azt: például a 3D-nyomtatás elterjedése hogyan alakítja át az egészségügyet, a digitális ikrek használata az ipart, és miként fog áttolódni a gépekkel való kommunikációnk az írottról egyre inkább a beszédalapú kommunikációra.
19-re lapot kérni? Ne engedjünk a 21-ből! Kitekintve a kutatások mélységeiből: merre tovább, hogyan lehet elősegíteni egy élhetőbb, biztonságosabb világ megteremtését? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi majd a választ a Neumann Társaság 2021-es Deep IT konferenciájának előadói. Az online közvetített konferencia 2021. november 10-én 14 órakor kezdődik és 18 óráig tart.
Az eseményre előzetes regisztrációt követően bárki díjmentesen becsatlakozhat az interneten keresztül. A szervezők azért választották a délutáni időpontot a rendezvénynek, hogy minél több érdeklődő diák, egyetemi hallgató is be tudjon kapcsolódni az előadásokba, hiszen az interaktivitás jegyében a nézők kérdéseket is felhetnek majd az előadóknak.
Egyenesen a világ egyik legjelentősebb, 3D-nyomtatókat gyártó cége, a Formlabs bostoni központjából jelentkezik majd be a Deep IT konferenciára Lakatos Dávid, a cég termékfejlesztési vezetője, aki a 3D-nyomtatás következő tíz évéről tart előadást, kitérve arra, hogy milyen jelentős változásokat hoz majd a technológia a fogászatban és az orvoslás egyéb területein. Előadásából az is ki fog derülni, hogy a nemrég 150 millió dolláros befektetést kapó, kétmilliárd dolláros értékűre taksált cég szerint miben jobb Budapest Berlinnél, vagyis miért budapesti irodájuk kibővítésével hozzák létre legnagyobb európai fejlesztési központjukat.
Dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem professzora a valóság digitális leképezése, az úgynevezett digitális ikrek felhasználási lehetőségeibe avatja be a nagyérdeműt. Előadásából kiderül majd, hogy napjainkban miként alkalmazzák a hazai fejlesztésű fejlett digitális modelleket, szimulációkat, illetve gépi tanulási módszereket a mezőgazdaságtól az egészségügyig. A digitális leképezés jelentősége napjainkban hatalmas, hiszen a digitális modellek rengeteg valós idejű információt szolgáltathatnak egy-egy tervezett tárgyról, rendszerről anélkül, hogy abból fizikai próbapéldányokat kellene előállítani.
Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a vizuális manipuláció témakörével foglalkozik. Ezen belül is azt vizsgálja, hogy az új technológiák (mint például a deepfake) aláássák-e az interneten megjelenő információk hitelességét: kinek-minek hihetünk, ha már a szemünknek és fülünknek sem?
Prószéky Gábor matematikus, nyelvész, a MorphoLogic cég alapítója, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójának előadásából abba nyerhetnek betekintést a nézők, miként alakul majd a nyelvek gépi feldolgozásának a jövője, és a mesterséges intelligenciák hogyan befolyásolják a beszédfelismerő, gépi hanggal kommunikáló rendszerek működését.
Török Ákos, informatikus, a Suppress19 tudóscsoport ötletgazdája arról fog beszélni, milyen lehetőségeket nyújthat a tömeges tesztelés a COVID-19 járvány visszaszorításában, és milyen algoritmusokkal lehet támogatni a folyamatot.
Az informatikai világa egészen másként alakult, mint ahogy azt húsz éve elképzeltük, és minden jel arra mutat, hogy a jövője is máshogy fog alakulni, mint ahogyan azt akár két-három éve is gondoltuk - Bakk József, az IDC tanácsadó cég country managere előadásában az információtechnológia világának jelenlegi helyzetéről ad majd precíz helyzetképet a hallgatóságnak.
A Neumann Társaság a Deep IT konferencián fogja átadni hagyományos éves díjait, az informatikai készségek széleskörű elterjesztéséhez tevékenyen hozzájáruló szakembereket elismerő Neumann-díjat, a számítástudományban, illetve a számítástechnika alkalmazása területén nagyot alkotóknak odaítélt Kalmár-díjat, valamint a társaság életműdíját is. (Utóbbival a hazai IKT-szektorban végzett több évtizedes munkáját ismerik el évente egy-egy szakembernek.)
Ugyancsak a konferencián fogják átadni a 35 év fiatalabb szakembereknek járó Kemény János-díjat, az oktatók, tanárok munkáját elismerő Tarján-emlékérmet, illetve az Infotér és az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért iparági szervezetekkel közös “Az év informatikai újságírója” díjat is.
Kapcsolódó cikkek
- Szemléletváltás szükséges a digitális társadalom kialakításához
- A digitalizációt is a klímavédelem szolgálatába állítaná Bécs
- Budapestre érkeznek a világ legfejlettebb digitális társadalmának megalkotói
- A 3G küszöbön álló búcsúja során a hírközlési hatóság a fogyasztók védelmére összpontosít
- A média hatása a gyermekekre és fiatalokra
- Digitális összefogásra hív fel az idei MENTA konferencián az IVSZ
- Egész napos konferenciával várja az e-sport iránt érdeklődőket a HUNESZ
- Idén is megrendezik a think.BDPST konferenciát
- Digital Health Summit: Elkerülhetetlen a digitalizáció a jövő gyógyszeripara számára
- Magyar ezüstérem a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.