Tudományos és Innovációs Parkot valósít meg a Széchenyi István Egyetem Győrben
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósítja meg a Széchenyi István Egyetem győri Tudományos és Innovációs Parkjának első ütemét az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár volt telephelyén. Az ikonikus „kockaépület” átalakítva, felújítva a város új szimbóluma, ékköve lesz. Az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a park révén a régió fejlődését, és arra törekszik, hogy tudományos potenciáljával hozzájáruljon a vállalati szféra sikeres szerepléséhez a nemzetközi versenypiaci világban.
A Győri Keksz- és Ostyagyár egy évszázadon át a város meghatározó vállalata volt, egykori, Sziget városrészben található telephelye azonban már több mint egy évtizede kihasználatlanul áll. A Széchenyi István Egyetem ezen, a központi campustól mindössze 500 méterre, a Mosoni-Duna túlpartján lévő az ingatlanon építi fel győri Tudományos és Innovációs parkját. Az első ütemben a Győr meghatározó ipartörténeti emlékének számító „kockaépület” felújítása, átalakítása történik meg idén.
Szorosabb kapcsolódás a gazdasághoz
A hétfői alapkőletételi és ünnepélyes munkaterület-átadási ünnepségen dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: a kormány a hazai egyetemek számára a korábbiaknál lényegesen nagyobb támogatást biztosít, valamint a modellváltásnak köszönhetően több mint 3000 milliárd forintnyi ingatlanvagyont adott át. Emellett a következő években 2700 milliárd forintból megvalósítják a felsőoktatási intézmények fejlesztési programját, amelynek egyik eleme a tudományos és innovációs parkok létrehozása.
A miniszter hangsúlyozta: e parkok hozzásegítik az egyetemeket ahhoz, hogy oktatási-kutatási tevékenységükön túl a gazdasághoz is szorosabban kapcsolódjanak. Dr. Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a ma már négy helyszínen – Győrben, Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten – központtal rendelkező Széchenyi István Egyetem egyszerre két ilyen parkot is létrehoz, Győrben, valamint a ZalaZONE mellett.
Az egyetem jövőképességének záloga
Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében úgy fogalmazott: ebben az esetben különösen igaz, hogy az egyetem a múltra alapozva építi a jövőt, egyszerre szolgálva polgárait, partnereit, Győrt és hazánkat. „A város és a térség fejlődésének a Széchenyi István Egyetem is jelentős alakítója. Nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenységével járul hozzá a gazdaság versenyképességének erősödéséhez. Újabb mérföldkőnek számít ezen az úton a győri, valamint a zalaegerszegi Tudományos és Innovációs Park létrehozása, amelyek támogatásáért köszönet illeti a kormányzatot. Ezek a parkok jövőképességünk zálogát jelentik. Innovatív, kreatív platformként új alapokra helyezik vállalati kapcsolatainkat, tovább erősítve intézményünk nyitottságát” – hangoztatta.
Kiemelte, hogy a győri tudományos és innovációs parkban a régió fejlődését az intézmény fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni, amelyek spektruma a műszaki, informatikai és kreatívipari területektől a mosonmagyaróvári karhoz kapcsolódó élelmiszertudományig terjed. „Arra törekszünk, hogy egyetemünk tudományos potenciáljával hozzájáruljunk, támogassuk a vállalati szféra sikeres szereplését a nemzetközi versenypiaci világban. Az így kialakuló együttműködések segítik az innovációs ökoszisztéma megteremtését, további startup és spinoff cégek létrehozását, megerősödését, újabb és újabb innovációk generálását. A múlt tradícióira alapozva a tudásgazdaság egy olyan új helyszínét valósítjuk meg, amelyet a korszerű technológiák és az innovatív szemléletmód töltenek meg élettel” – tette hozzá dr. Knáb Erzsébet, megjegyezve: a fejlesztés révén partnerekkel együtt hozzájárulhatnak Magyarország jövőbeni fejlődéséhez.
Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a Széchenyi István Egyetem az ország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye, amely tudástőkéjével a Győrben és a térségben működő vállalkozásokat is támogatja. Hozzáfűzte: ezt a tevékenységet segíti a jövőben a Tudományos és Innovációs Park első üteme, a hatszintes, több mint négyezer négyzetméter alapterületű „kocka”.
Kreatív, inspiráló közeg
Az ünnepségen bemutatkoztak az egyetem azon fókuszterületei, amelyek helyet kapnak majd a megújuló épületben. Közéjük tartozik a Művészeti Kar Design Tanszékét és a Design Campus Kompetenciaközpontot magában foglaló Design Campus, amelynek kapcsán U. Nagy Gábor tanszékvezető, a Művészeti Kar tudományos és kutatási dékánhelyettese kifejtette: a design híd a művészet, a művészettudományok, a humán gondolkodás és a technológiai tudományok között. A Design Campus kreatív, inspiráló közeget hoz létre, amely támogatja a startup és spinoff vállalkozásokat is.
A park az innovációs ökoszisztéma kiteljesedésének is helyszíne lesz. Ezzel kapcsolatban dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpont startup inkubációs menedzsere részletezte: az intézmény az elmúlt években nagy erőfeszítést tett az innovációs ökoszisztéma építésére, aminek a modellváltás újabb lendületet adott. Az innovációk erősödését jelzi, hogy már mintegy 20 hallgatói startup vállalkozás működik összesen 380 millió forint kockázatitőke-befektetést elnyerve, az oktatók-kutatók kutatási eredményeinek hasznosítására pedig 13 spinoff kezdeményezés indult el.
A „kockaépületben” kap helyet a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), valamint a Széchenyi István Egyetem által közösen létrehozott Ipar 4.0 Kutatási és Innovációs Kiválósági Központ, amely szorosan együttműködik többek között az egyetem Járműipari Kutatóközpontjához is. Ugyancsak ez lesz az új otthona az intézmény Digitális Fejlesztési Központjának, amelynek tevékenységéről Drotár István központvezető kifejtette: céljuk, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységükkel segítsék az egyetemi technológiai tudás ipari hasznosítását az 5G, a drónvezérelt technológiák, a járműkommunikáció, a precíziós mezőgazdaság, az infokummunikációval támogatott egészségügy és a digitalizáció területén.
Kapcsolódó cikkek
- A rali-világbajnokság egyik legerősebb csapatát erősíti a Széchenyi István Egyetem hallgatója
- A Red Bull volt fejlesztőmérnökétől tanulhattak a Széchenyi István Egyetem hallgatói
- Nemzetközi projekt nyitókonferenciáját rendezte a Széchenyi István Egyetem
- A Széchenyi István Egyetem üzbég hallgatója nyerte el a legjobb angol nyelvű előadás díját
- Forma–1-es mérnöklegendák is előadnak a Formula Student Symposiumon
- Drónfejlesztő és -gyártó cégbe társult a Széchenyi István Egyetem
- Konferencia a Széchenyi István Egyetemen: fókuszban az autonóm járművek
- Mindig van holnap – űrhajósokat látott vendégül a Széchenyi István Egyetem
- Robotika: Európa-bajnoki dobogón a Széchenyi István Egyetem csapata
- Növényekből is lehet műanyag
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.