Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma
Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem (SZE) PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.
A fenntartható fejlődés és termelés egyre hangsúlyosabbá válik a különböző iparágakban, így a bútoriparban is. Folyamatosak például a nemzetközi szintű kutatások a bútorgyártásban használatos alternatív anyagok, környezetkímélő festékek, felületkezelőanyagok terén. A fiatal kutatók szerint ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy a zöld területek helyére épülő új bevásárlóközpontok helyett inkább a használaton kívüli ingatlanokat kellene a bútorok tárolására, árusítására felhasználni.
„A fenntarthatósági tervek hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen lépés a minél több újrahasznosított fa használata a termékek gyártása során. Ennek előnye a környezetvédelmi szempontokon felül az, hogy az újrahasznosított fa jóval olcsóbb alapanyag, mint a szűz forgácslap, amely egyúttal csökkenti a termelés költségét is. A fenntarthatósági tervek eredményességét tehát nagymértékben növelné, ha új infrastruktúrákat dolgoznának ki a használt bútorok begyűjtésére” – fogalmazta meg Kovács Helga, a MATE Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola hallgatója és Tóth Violetta, az SZE doktorandusza.
„Az újrahasznosítás mellett javasolható még a kívánt hatékonyság elérése érdekében a több erdő birtoklása, így az adott cég saját kezébe vehetné a fa mint nyersanyag fenntarthatóbb kitermelését. Ily módon könnyebben megőrizhetővé válik a biodiverzitás, sőt újabb fafajok is beilleszthetők a termelésbe, valamint a bútoralapanyagok eredete teljes mértékben nyomon követhetővé válik az erdőtől a vevőig” – javasolják a fiatal kutatók.
Emellett a bútoráruházakhoz kapcsolódó éttermekben is szükséges a bioalapanyagok és a környezetbarát csomagolóanyagok használata, a parkolókban az elektromos töltőállomások létesítése, a számlázás tekintetében pedig az online számla teljes körű bevezetése.
Az MNB Oktatási Klub Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyére összesen 104 csapat 253 hallgatója jelentkezett. A jelentkezők 2-3 fős csapatokban egy vállalati fenntarthatósági esettanulmányt dolgoztak fel és adtak megoldást egy vezetői összefoglaló és egy 10 perces prezentáció elkészítésével. Kovács Helga Dr. Fogarassy Csaba, a MATE Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet igazgatója társtémavezetésével végzi kutatásait.
Kapcsolódó cikkek
- Új digitális alkotóműhely a Mobilis Interaktív Kiállítási Központban
- Tudományos és Innovációs Parkot valósít meg a Széchenyi István Egyetem Győrben
- A rali-világbajnokság egyik legerősebb csapatát erősíti a Széchenyi István Egyetem hallgatója
- Felnőttképzésekkel és szakirányú továbbképzésekkel erősödött a MATE Kárpát-medencei hálózata
- A Red Bull volt fejlesztőmérnökétől tanulhattak a Széchenyi István Egyetem hallgatói
- Nemzetközi projekt nyitókonferenciáját rendezte a Széchenyi István Egyetem
- A MATE és a KITE Zrt. közösen dolgozik a magyar agrárium modernizálásán
- A Széchenyi István Egyetem üzbég hallgatója nyerte el a legjobb angol nyelvű előadás díját
- Együtt küzd a Bridgestone és a Michelin a fenntarthatóságért
- Forma–1-es mérnöklegendák is előadnak a Formula Student Symposiumon
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.