Jövőkeresés egy bizonytalan jelenben
Két év után először újra fizikailag jelen lévő előadók és valódi közönség előtt zajlott az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért idei SMART konferenciája. Az utóbbi hetek történései kapcsán a konferencia témája különösen aktuális: idén ugyanis a bizonytalan és beláthatatlan jövő megszelídítésére, megértésre koncentráltak a meghívott előadók.
Az április 6-án megrendezett SMART 2022-n négy témakör köré rendezve, két teremben, szimultán zajlottak az előadások közel 500 néző előtt. A konferencia nyitóelőadásán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke kiemelte, hogy ha lehet, a mostani körülmények miatt a digitalizációt még inkább a fókuszban tartani. Hozzátette, hogy a digitalizáció minden ágazatban fontos, a “valódi fordulathoz pedig nem dzsungelharcra, hanem széles autópályára van szükség”. “Az elmúlt napok történései erős felhatalmazást adtak ismét arra, hogy a digitalizációt fókuszban tartsuk; mindannyiunk felelőssége az azonnali cselekvés, hiszen, amit ma teszünk, az határozza meg a mindennapjainkat és a jövőnket egyaránt” – tette hozzá az IVSZ elnöke.
Olasz, brit és norvég gyökerekkel egyaránt rendelkezik Pellegrino Riccardi interkulturális szakértő, aki előadásában azt vizsgálta, hogy a kulturális különbségek befolyásolják az emberek bizonytalansághoz és jövőhöz való hozzáállását. Az előadás legfontosabb üzenete, hogy fogadjuk el, értsük meg a bizonytalanságból és kiszámíthatatlanságból eredő félelmet, legyünk nyitottak, kíváncsiak és bátrak, hiszen a kihívások keresése félelmetes ugyan, de végül mindig kifizetődő.
Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára panelbeszélgetés keretében beszélt a napokban publikált IVSZ #femintech – Tedd láthatóvá! felmérésről, amelynek eredményei szerint pozitív irányba halad a nők IKT iparágban való foglalkoztatása, de a nők arányának növeléséhez szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben résztvevő nők számának növelésére van szükség.
Kinevezése óta először a SMART-on adott elő Léder Tamás, a Revolut hazai vezetője. A Revolut maga 500 ezernél is több ügyfelével az 5. legnagyobb bank lenne Magyarországon, a működés és szervezeti filozófia azonban nagyon eltér a banki világban megszokottaktól. A csapat agilitása magából a szervezetből fakad, a szakemberek nagy felelősség mellett, de külön körök nélkül hoznak döntéseket, a csapat pedig inkább kisebb és briliáns, mint nagyobb, de átlagos képességű szakemberekből áll össze.
Jövőnk alapja maradhat a tudományba, innovációba vetett bizalom, vagy az egyre több rendelkezésre álló információ inkább egymás ellen fordítja az emberiséget? A Netflix film címére rímelő, De, nézz fel! panelbeszélgetésen Litkai Gergely (a Dumaszínház ügyvezetője), Krekó Péter (igazgató, Political Capital Institute), Rab Árpád (trendkutató, Corvinus Egyetem) és dr. Irás Béla (vezető munkatárs, Légúti és immunológiai betegségek, AstraZeneca) beszélgetett erről. Rab Árpád szerint a kulturális és társadalmi buborékok hasznosak, ha unalomra keresünk megoldást. Amint nagy társadalmi vagy gazdasági problémát kell megoldanunk, szükségünk van a technológiára. Technológia nélkül kipusztul az emberiség.
Szintén aktuális témáról szólt Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatójának előadása, aki az egészségügy legfontosabb trendjeit, kockázatait és problémáit vázolta fel a COVID-válság tükrében. A szakember szerint az egészségügyben felhalmozott adatok mennyisége már bőven meghaladja az ember kognitív képességeit, ezért a terület kihívásaira a digitalizáció, a technológia, az innováció, valamint az egyetemi-, állami- és magánszféra együttműködése jelentheti a megoldást.
Bánszki Zsolt, a 4iG IT biztonsági üzletágigazgatója az orosz-ukrán háború miatt különösen aktuális témáról adott elő: mit tehet, vagy tud egyáltalán tenni egy vállalat a saját szintjén, a kkv-k, és maga az IKT szektor a jelenleg is zajló, hibrid háborúval, amely a kibertérben is zajlik? "Ha célpont nem is, eszköz bármikor lehetünk!", fejtette ki a szakember, aki azt tanácsolta a SMART résztvevőinek, hogy cselekedjenek lokálisan, de védekezzenek globálisan.
Jelentős startupper előélettel rendelkezik amerikai Jared Schrieber, aki jó pár éve angyalbefektetőként dolgozik Magyarországon: ő arról beszélt, miként látja a hazai startupokat egy Szilícium-völgyi befektető szemével – a témát az előadást követő panelbeszélgetésen is kivesézték hazai szakemberek. A startup szekcióban került sor a második Startup Hungary Report eredményeinek bejelentésére is: ebből kiderült, hogy a startupok még ambiciózusabb és még nagyobb az önbizalmuk – a válaszadók 41%-a gondolja úgy hogy unikornis lesz, míg 84% hogy meghatározó nemzetközi szereplővé válnak, viszont erre a nemzetközi növekedési pályára csak nagyon kevés startupnak sikerül rá lépnie.
Az ágazati szekcióban egyaránt szó esett a jövő bankjaival kapcsolatos elvárásokról és lehetőségekről, amivel kapcsolatban Pereczes János, a Magyar Bankholding Foundation szervezetének vezetője elmondta, hogy “mi kell ahhoz, hogy három hagyományos bankból egy teljesen új, minden modern igényt kielégítő új szervezet szülessen. A technológia, illetve a termék is fontos elem a képletben, de megfelelő talent pool nélkül ez egy lehetetlen feladat lenne.”
Természetesen a másik sokat hype-olt technológia, az NFT sem maradhatott ki: a tematikus fireside chaten Weiler Péter képzőművész és Horváth Katalin, a CMS Budapest szenior tanácsadója beszélgetett a nem-helyettesíthető tokenek jogi, művészeti és technológiai aspektusairól. A beszélgetésből kiderült, hogy 2022-ben az érdeklődés még mindig magas, de az emberek ingerküszöbe NFT téren is megnőtt, itt is alábbhagyott vagy inkább átalakult a kezdeti érdeklődés.
Fireside chat keretében, Andrej Bederkával, a Digitálna Koalícia SK (a IVSZ szlovák partnerszervezete) főtitkárával zajlott beszélgetés annak kapcsán, hogy itthon is kezdetét vette az IT Fitneszteszt online felmérés: a 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákok és fiatal felnőttek – a felmérést itthon az IVSZ koordinálja.
Kapcsolódó cikkek
- IT Fitneszteszt – felmérik a V4-országok diákjainak gyakorlati digitális készségeit
- Tovább kell növelni a nők arányát az IKT szektorban
- Nemzetközi összehasonlításban is sikeres a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer
- Gyorsan és jó fizetéssel tudnak elhelyezkedni a bootcamp hallgatók
- Stratégiát készített az ESSA
- Gyakorlatban mérik fel a V4-országok diákjainak digitális készségeit
- A MENTA konferencián hirdették ki a 2021-es Gyurós Tibor-díj nyerteseit
- Digitális összefogásra hív fel az idei MENTA konferencián az IVSZ
- Az IVSZ hívására több, mint ezer ember ünnepli ma az innovációt
- Megnyílt az Infotér Konferencia
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.