Prim Hírek

2021-ben folytatódott az összeolvadási és felvásárlási ügyletek számának és értékének növekedése Közép- és Kelet-Európában: az M&A-ügyletek száma tavaly 889-re emelkedett, ami 32 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A tranzakciók összértéke szintén radikálisan, 41 százalékkal nőtt, elérve a 67,5 milliárd eurót. Az ügyletértékek növekedési mértéke a változó intenzitással folytatódó világjárvány ellenére is jelzi a régió tartós vonzerejét a befektetők körében, 2016 óta ugyanis ez a legmagasabb teljes tranzakciós érték.

Michel Kiviatkowski, a Mazars pénzügyi tanácsadásokért felelős közép-kelet-európai vezetője hangsúlyozta: "A nemzetközi befektetők a kihívások ellenére is optimisták, szeretnék kiaknázni a régió meggyőző növekedési ütemét. A KKE-régió erőssége a diverzifikált gazdaság: erős IT-szektor, növekvő középosztály, jelentős természeti erőforrások. Mindezek vonzó környezetet jelentenek az üzleti szereplőknek, hiszen a pandémia okozta felfordulás nyomán világszerte nagy a nyomás, hogy alakítsák át ellátási láncaikat.”

Közép- és Kelet-Európa továbbra is vonzó célpontot jelent a nemzetközi befektetők számára, bár az ukrajnai invázió alaposan átrajzolja majd a térség realitásait, de ez értelemszerűen nem tükröződik a tavalyi év eredményein. 2021-ben azonban a határokon átnyúló M&A tranzakciók volumene és értéke egyaránt jelentősen emelkedett: a nyilvánosságra hozott tranzakciók értéke (Oroszországot is beleszámítva) 36 százalékkal növekedett, és elérte a 32,5 milliárd eurót, ami 2016 óta a legmagasabb éves tranzakciós érték. Az ügyletek volumene is számottevően magasabb volt: a 371 M&A tranzakció 34 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a piaci környezet ellentmondásos, a befektetések helyzete „nem mindig könnyű”, a kormány visszaállamosított néhány korábban privatizált eszközt, és az M&A ügyleteket nem fogadják tárt karokkal. A "keleti nyitás" politikája keretében a kormány Kínával törekszik szorosabb kapcsolatra, és ösztönzi a kínaiak részvételét a nagy zöldmezős projektekben.

2021-ben – az előző évi 34 után – összesen 40 nyilvános tranzakciót bonyolítottak le hazánkban, 549 millió euró összértékben. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az összeg csak azt a 10 ügyletet tükrözi, melynek értékét is nyilvánosságra hozták. A legnagyobb tavalyi tranzakció (323 millió euró) a Toray iparvállalat és az LG Chem magyarországi vegyesvállalatának (JV) megalakítása volt. A dél-koreai vegyipari mamutkonszern, az LG Chem és a japán Toray Industries közös vállalkozásban akkumulátor szeparátort fog gyártani az üzemben, melynek gyártókapacitása eléri majd a 800 millió négyzetméter akkumulátor szeparátort éves szinten.

"A „közepes” ügyletek, amelyekkel a korábbi években még gyakran találkoztunk, ma már ritkábban fordulnak elő itthon – mondta el Gál Balázs, a Mazars Tanácsadási Üzletágának vezetője. Most egyrészt van néhány nagy üzlet, másrészt rengeteg kisebb, melyek induló vállalkozásokat és korai növekedési fázisban lévő cégeket érintenek. A volumen viszonylag nagy, de a tranzakciók értéke jellemzően csekélyebb."

A tanulmány további fontos megállapításai:

– Változatlanul négy ország uralta a piacot tavaly is, hasonlóan a korábbi évekhez. Lengyelország (összesen 192 ügylettel), Oroszország (146), Ausztria (119) és a Cseh Köztársaság (86). Ami az ügyletek összértékét illeti, Oroszország végzett az első helyen, összesen 20,4 milliárd euró értékű nyilvánosságra hozott tranzakcióval, ami 15 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Figyelemre méltó Csehország jó teljesítménye, ahol a tranzakciók összértéke az előző évhez képest közel négyszeresére, 10,3 milliárd euróra nőtt, bár ez nagyrészt egyetlen technológiai megatranzakciónak köszönhető.

– A technológiai szektor tovább szárnyal, mégpedig látványosan. Az ügyletkötések értéke az előző évhez képest csaknem megnégyszereződött, 10,1 milliárd euróra, a volumen pedig 86 százalékkal ugrott meg. Az aktivitást a gyorsuló digitalizációs trend, valamint az IT-megoldások iránt a járvány miatt megnövekedett kereslet növekedése hajtotta fel.

– Magasra értékelt KKE-piac. A Mergermarket adatai azt mutatják, hogy a közép-kelet-európai régióra vonatkozó értékelési szorzó mediánja minden ágazatban 11x volt a 2020-21-es időszakban, valamivel megelőzve Nyugat-Európa 9,69x értékét. Ennek a folyamatnak az egyik hátulütője, hogy az eladók részéről irreális elvárásokat táplálhat, különösen, ha családi vállalkozások kerülnek piacra.

–  A jelentés kiemelten foglalkozik a magántőke (Private Equity) aktivitással: a teljes tranzakciós érték 63 százalékkal emelkedve elérte a 10,4 milliárd eurót. Jelentősen növekedett az üzletkötések száma is, 2021-ben 130 tranzakciót kötöttek, szemben az előző évi 70-nel. A fellendülés részben az amerikai alapoknak köszönhető, a tíz legnagyobb PE-tranzakció közül négyben amerikai ajánlattevők szerepeltek. Az év legnagyobb magántőke-ügyletét Ausztriában kötötték, a Starwood Capital Group 4,3 milliárd euróért 71,76 százalékos részesedést szerzett az osztrák CA Immobilien Anlagen AG-ben, egy kereskedelmi ingatlanokra specializálódott vállalatban.

Az ukrajnai háború jelentős humanitárius válságot okoz a régióban, különös tekintettel az Ukrajnával szomszédos országokra, amelyek megnyitották kapuikat a menekültek előtt. Bár a konfliktus mind a régióban, mind globálisan lassítani fogja a növekedést, az M&A a legtöbb közép- és kelet-európai országban valószínűleg nem lesz közvetlenül érintett. Az energia-, részvény- és adósságpiacok volatilitása, valamint az ellátási lánc további zavarai által okozott infláció, azonban kihívást jelent majd a tranzakciókban gondolkodó társaságok számára a régióban és annak határain túl.