Prim Hírek

A Schönherz Iskolaszövetkezet évente 5000 juniort köt össze 700 vállalattal, szakmai – elsősorban IT és műszaki – munkálatokra szakosodva. A szervezet 2022 első negyedévében az ország összes felsőoktatási hallgatóját érintő kutatást végzett, hogy átlátható képet kapjon a fiatalok munkavállalási gondolatairól. Mint kiderült, a Z-generáció igen tudatosan tervez előre: 81%-uk már az egyetemi tanulmányok alatt is olyan munkakört szeretne, amely összefügg tanulmányaival, közülük 40% pedig kizárólag a szakmájában hajlandó elhelyezkedni. 

Vajon hogyan árazzák be az egyes pozíciókat? A fiatalok a bérminimumhoz közeli órabérért, azaz br. 1150-1500 forintért leginkább a hagyományos diákállásokat (call center, hostesskedés, vendéglátás stb.) és az adminisztratív munkákat (adatrögzítés, excel táblázat kezelése stb.) végeznék szívesen.

A szaktudást igénylő pozíciók (pl. IT, műszaki, gazdasági, marketing HR, logisztika) esetében a bérminimumért már csak minden 5. fiatal dolgozna, a számottevő többség (46%) óránként br. 1600-2000 forint között szeretne keresni. Összességében a kitöltők 84%-a 2500 Ft alatt jelölte az elvárt óradíjat.

Baross Levente

"A fiatalok igényei a bérezéseket tekintve teljesen reálisak, hiszen a hagyományos diákmunkák jelenleg 1340, az adminisztratívak 1580, a szakmai tudást igénylők pedig a piacon is 2000 Ft átlagos óradíjon mozognak. Új információként számunkra kirajzolódott, hogy az egyetemisták is hajlandók fizikai munkavállalásra, hiszen mindössze 2%-uk jelezte, hogy ilyen típusú feladatkörben nem dolgozna" – osztotta meg gondolatait Baross Levente, a Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke, hozzátéve, hogy viszont ennek sokan túlságosan megkérnék az árát. 

Milyen célból dolgoznak a mai fiatalok?

A legtöbben (61%) az önfenntartás érdekében vállalnak/vállalnának diákmunkát, de minden második kitöltő fontosnak tartja a szakmai tapasztalatszerzést, illetve az induló alaptőke megteremtését. A fiatalok 43%-ánál pedig már ekkor szerepet kap a kapcsolati tőke megalapozása. 

"Bár a kitöltők nagyrésze elsősorban azért vállal munkát, hogy saját lábra állhasson, a kutatás egy másik pontján kiderült, hogy a Z-generáció 64%-a elvárja a szülői támogatást az egyetemi évek alatt" – árulta el Baross Levente.  

Mi befolyásolja még a munkahelyválasztást?

A hallgatók felének fontos, hogy egy cég biztosítson továbbképzési lehetőségeket (26%) és cafeteriat (25%), de 13%-uk az utazási költség megtérítéséért is lobbizna. 

Ha pedig utazás: azt gondolnánk, hogy a fiatalok többsége otthonról szeretne dolgozni, de ez nem így van. Ha rájuk bíznánk, hogyan osszanak be egy munkahetet, akkor annak felét az irodában töltenék, és csak a másik felét home office-ban. A Schönherz kutatásából az is kiderült, hogy a Z-generáció többsége (54%) szíve szerint 30-60 perc közötti időt vállalna be közlekedésre, 40%-uk azonban csak 30 percnél kevesebbet fordítana erre a célra. Egységes vágyként pedig megjelent, hogy bárhol is van az iroda, az könnyen (többszöri átszállás vagy hosszabb sétaút nélkül) megközelíthető legyen.