Ne égessük két végén az energiát!
Idén egy nappal hamarabb* értük el a Globális Túlfogyasztás Napját mint 2021-ben. Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia alatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, az azóta eltelt időszakban ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytattunk. Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak. Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki.
Túl nagy lábon élünk
Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Földünk erőforrásai végesek, és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk azokat. Ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség.
Elavult családi házakban lakunk
Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagyrészük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását. Az építőipar kapacitás és -alapanyagok hiánya ugyan nem könnyíti meg a háztulajdonosok dolgát, ám az egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, korszerű fújható üveggyapot-szigetelés kiváló alternatíva lehet. Akár egy nap alatt, bontási és javítási munkák nélkül elvégezhető. A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő hőszigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.
Szigeteléssel egy zöldebb jövőért
Épületeink energiahatékonyságát utólagos energetikai korszerűsítéssel lehet növelni. A családi házak energiafelhasználásának csökkentése például utólagos hőszigeteléssel, jelentős megtakarítást eredményezhet. Ugyan ez egyszeri nagyobb kiadás, azonban ezzel a beruházással csökken az energiafelhasználás, nő az épületek értéke és csökken a fűtésre használt földgáz mennyisége is.
„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO2-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is mérsékelhetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, illetve a jelenlegi állapot fenntartásához” – tette hozzá a szakember.
________________
*2022-ben július 28-ra esik a Túlfogyasztás Napja
Kapcsolódó cikkek
- Zöld versenyt hirdet a Schneider Electric
- Új szakembert igazolt fenntarthatósági csapatába az SAP
- A DHL Express élen jár a fenntarthatóság terén
- Lucart Csoport: A papír beszél – legyünk zöld hősök
- A fenntartható információkezelés 5+1 pillére
- Egyedülálló zöld dobásra készül a MATE az idei EFOTT fesztiválon
- Több mint ezer beszállító csatlakozott a Schneider Electric „zöld” programjához
- A felhő segíti a fenntarthatósági célok gyorsabb elérését
- Nagy a lemaradás az IT infrastruktúra fenntarthatóbbá tételében
- Az SAP kutatása szerint sok cégnél még csak papíron léteznek a fenntarthatósági tervek
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.