Gázpara: egyre többen érdeklődnek a klímák fűtési funkcióiról
A nyári időszakban rengetegen fordultak klímatelepítő szakemberekhez. Sokan csak egyszerű karbantartást kértek, hogy biztosíthassák készülékük megfelelő működését, de ennél is többen vásároltak idén új berendezést ingatlanukba. Ami furcsa, hogy ebben az évben – a hőség ellenére – megugrott a hűtés helyett inkább fűtésre optimalizált klímák iránti érdeklődés is.
Nem csoda, hogy nagy a kereslet a klímaberendezésekre, a Fisher Klíma által finanszírozott, országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a forró nyári időszak komoly hatással van a magyarokra: a válaszadók 67%-a tartja magát kimerültebbnek, 43%-uk pedig ingerlékenyebbnek mondja magát, mint általában és 28%-uk még stresszesebb is ilyenkor. Idén viszont nem csak a forró hőmérséklet elleni védekezés motiválta a klímavásárlókat. Nemrég ugyanis egy eddig nem tapasztalt jelenségre lettek figyelmesek az iparági szakértők: az emberek ki szeretnék küszöbölni a „gázfüggőségüket”, már nem csak a klímák hűtési funkcióiról érdeklődnek, nő a kereslet a kifejezetten fűtésre optimalizált berendezések és nagyobb méretű, energiatakarékos hőszivattyúk iránt is.
„Hazánkban még mindig a gázfűtés a legelterjedtebb módszer, de egyre többen keresik az ezt kikerülő megoldásokat” – fogalmaz Váradi György lakossági klímaszakértő, a Fisher Klíma vezetője. A hagyományos készülékek 0, legfeljebb -5 Celsius fokos külső hőmérsékletig alkalmasak fűtésre, ebből adódik, hogy ezekkel a berendezésekkel csak az átmeneti, őszi-tavaszi időszakokban lehet megbízhatóan és rendkívül energiatakarékosan fűteni. A kifejezetten fűtésre tervezett oldalfali berendezések akár -20 °C alatt is használhatók, a teljes ingatlant ellátó hőszivattyúk pedig még -28 °C környékén is kedvező üzemeltetési költséggel tudnak működni. Tehát még ilyen körülmények között is képesek 1 kW elektromos energiából több mint egy kW fűtési energiát előállítani. A hazánkban gyakori +7-9 °C környékén ez akár 1 kW áramból 4-5 kW fűtési energiát is jelenthet.
Milyen klímát érdemes választani, ha fűteni is akarunk a berendezéssel?
Ha nem csak az átmeneti időszakban, de télen is szeretnénk fűtésre használni a klímaberendezésünket, akkor -5 °C-nál alacsonyabb külső hőmérsékletre is fel kell készülni. Ilyen körülményekre inverteres klímaberendezést kell választanunk. Ezek a készülékek a bevitt elektromos áram akár 4-6-szorosát is képesek leadni fűtési energiában.
A szakember szerint három szint létezik, melyekből válogathatnak az emberek, igényeiktől függően:
1. Alapvetően hűtésre tervezett, de fűteni is képes berendezések (+5 °C-ig fűtésre is ajánlott);
2. Teljes szezonban fűtésre alkalmas berendezések, akár -22 °C-ig, közepes fűtési hatásfokkal;
3. Fűtésre optimalizált, kifejezetten hidegben is magas hatásfokú berendezések.
Kapcsolódó cikkek
- Titkos fegyver a rezsicsökkentésben: a LED izzó
- Így kerülhetjük el, hogy problémát okozzon a légkondink
- Újrahasznosítják a vonatok fékezésekor keletkezett energiát Lengyelországban
- Milyen technológiákkal lassíthatja a villamosenergiai szektor a globális felmelegedést?
- Az otthon termelt áram lenne a tökéletes alternatíva az energiafüggőségre?
- A jövő energiavilágára készülnek az Észak-Dunántúlon
- Klímaberendezéseket adományozott a Panasonic a Semmelweis Egyetem gyermek-tüdőgyógyászatának
- Két évre szóló szerződést kötött a MÁV villamosenergia beszerzésére
- Megindultak a magyar cégek a napelemekért
- Egy magyar techcég megszűnteti a megújuló energiák időjárásfüggőségből fakadó kockázatát
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.