Prim Hírek

Arra azonban, ami az elmúlt egy hónapban lezajlott, senki sem számított. Alapjaiban rendült meg az internetes piac, és az egykor oly jövedelmezőnek tartott ágazatban dolgozók leginkább rémálomba fordult túlélőtúra résztvevőinek érezhetik magukat. Hiszen itt van az elmúlt évek bezzeg gyereke, az Amazon.com, amely január végén bocsátott el 1300 alkalmazottat (a teljes létszám 15 százalékát) Amerikában. Bár az európai egységeket, Angliát és Németországot nem érinti a kirúgás, a karcsúsítás jelzi, hogy az online könyvesbolt jóval szerényebb infrastruktúrával vág neki a XXI. századnak. A piac másik hatalmas sokkját az eToys okozta, amely néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy bezárja virtuális kapuit. Tőkehiány és több mint kétszázmillió dolláros tartozás az oka az internetes játéküzlet csődjének, emiatt kellett megválni 293 alkalmazottjától (igaz, hétszáz ember már távozott az előző hónapban). Híradások szerint a szakértők úgy vélik, a site olyan jól használható és annyira fejlett, hogy valamely nagyobb üzletlánc - természetesen az offline fajtából - megveszi, és saját webes felületeként használja majd. Az immár Bertelsmann-tulajdonú CDNow is kisebb lesz, főként a hirdetési osztály dolgozóitól szabadulnak meg.

Kis hazánkban legutóbb a Globopolis nevű szórakoztató webmagazin "vonult ki az online piacról", mielőtt még a valódi e-businessbe belevágott volna. A közép-európai érdekeltségű vállalkozás a piac korlátozott voltával indokolta távozását. Ez a cég belátta, hogy az egyelőre valóban limitált magyarországi felhasználói körben nem tehet szert elég hirdetési és e-kereskedelmi bevételre. Mások csak vegetálnak a nagyok, az Origo, az Index vagy a Stop! árnyékában: jó példa erre a Magazix.hu, amely nyár végén nagy tervekkel és 95 millió forintos alaptőkével indult neki, reklámbevételekre, intézményi befektetőre és e-kereskedelemre számítva, ám jelenleg is statikus weboldalán önreklámon kívül alig találni hirdetést, az is többnyire barternek tűnik.

A bukás évadja

A Magazix.hu még nem jutott arra a sorsra, mint több száz más internetes vállalkozás a világban, vagyis egyelőre nem kellett lehúzni a rolót. Pedig január rekordhónap volt. A Challenger, Gray & Christmas cég megállapítása szerint az amerikai dot-com vállalatok csaknem 12 ezer alkalmazottól váltak meg. Ez pedig igen nagy szám: előző év decemberében a technológiai, telekommunikációs és e-kereskedelmi vállalkozások összesen 133 ezer munkatársukat bocsátották el, ám az e-commerce cégek annyira ráhajtottak, hogy ez a szám hat százalékkal nőtt januárra. A felmérést végző cég szerint komoly munkaerőválságot okozhat az elbocsátási hullám.

Maradjunk a számoknál és a statisztikánál, ugyanis az európai országokban is hamarosan tetőzhet az internetes csődhullám. A PriceWaterhouseCooper felmérése szerint (mint az a Prím Online február 6-ai hírei között megjelent) százötven európai cég közül huszonháromnak szeptemberre elfogy a pénze, és csupán huszonnyolc százalékuk nyereséges. Ebből következik az is, hogy a vállalatok élettartama csökkent: a korábbi húsz hónap helyett csupán tizennyolc hónapra becsüli a PWC egy dot-com cég élettartamát kontinensünkön. Főként a németek zuhantak vissza, hiszen piaci részesedésük 45-ről 35 százalékra csökkent. Még az optimistának mondható eMarketer szerint is idén felére esik vissza az e-kereskedelemből származó bevétel.

Az optimista piac

Utólag mindenki mindig bölcsebb, ám a régi és az új gazdaság szereplőinek számot kell vetniük azzal, miért váltott az internetes cégek diadalmenete a stagnálás minden jele nélkül bukásba. Több magyarázat is létezik.

Vegyük mindjárt egy régi motoros, Soros György véleményét, amit az egyik napilapban is kifejtett. Mondanivalójának lényege, hogy a beruházókat csöppet sem érdekelte, jövedelmező-e a dot-com cég, hanem a látogatók, regisztrált felhasználók számát vették alapul, és a tőke megszerzésére hajtottak rá. Soros szerint ezért "tarthatatlan üzleti modellen nyugodott az internetkonjunktúra", mivel nem a profit mozgatta a vásárlókat és az eladókat, hanem az egyre növekvő árú részvények forgalomba hozatala iránti várakozás. Az amerikai-magyar üzletember elismeri, hogy tévedett, hiszen az e-részvények miatti összeomlást már 1999 végére várta, el is adta internetes papírjait - majd bukott is rajta egy nagyot. Ott hibázott ugyanis, hogy eleinte a rossz üzleti modell miatt várta a visszaesést, ám valójában - sokkal nagyobb mértékben - az egész e-gazdaságba vetett határtalan bizalom okozta ezt; a dot-com részvények emelkedése élénkítőleg hatott a gazdaságra, sőt visszahatott az internetes fejlesztésekre, az innovációra.

Ez a nagygazdasági környezet, ám az egyes cégek is sokat tettek azért, hogy hamar elbukjanak, igaz, nyilván nem szándékosan. A jellegzetes hibákra, stiklikre jó példa az amerikai Pets.com, amely virtuális kisállat-kereskedésként szárnyalt, majd ment csődbe. A céget a Computerworld oldalain szedik ízekre pénzügyi és marketingszakértők.

A vállalkozás meglovagolta a dot-com sikert, és mindent a gyors befutásra alapozott. Azt gondolta, hogy ha él friss tőkeinjekciójával (több mint százmillió dollárért vették meg nagyberuházók), reklámra költ, és hamar ismertté válik, beindul az üzlet. Ezért 27 millióért reklámbábfigurát csináltatott, neves színészekkel készíttetett tévéhirdetéseket, és ezzel gyakorlatilag felélte tartalékait. A befektetők - mint minden internetes cégnél - optimistán és elnézően viszonyultak a költekezéshez, hiszen nem a profitot figyelték (ahogyan Soros is mondja), hanem a bevételeket és a látogatottságot. A Pets.com nem hagyott időt magának a befutáshoz, a márkanév megteremtéséhez, és egyszerűen nem számolt azzal, hogy a megvásárolt termékeket el is kell szállítani, raktározni kell, stb. Amikor év végén a tulajdonosok meglátták a torz költség-bevétel arány okozta katasztrofális eredményeket, azonnal visszakoztak.

Ugyanez a minta megfigyelhető volt a már emlegetett Globopolisnál, amely valóságos óriásplakát-, újsághirdetés- és reklámképeslap-özönnel indult. Néhány sajtómegjelenés után azonban nagyon elcsendesedett a teljes kommunikáció, majd a nemzetközi cég bejelentette, hogy vége. Nyilván ők is mindent az ismertté válásra tettek fel, költséget nem kíméltek, ám a célegyenesben elhasaltak, mert a hirdetési bevételek, a látogatottság növelése mégsem e vircsaft függvénye, hanem a hagyományos gazdaság, a lassú profitnövelés módszerei szerint zajlik. Az, hogy egy-két vállalatnak bejött az ellenkezője, csak a szabályt erősítő kivétel.

Új üzleti modellek

Szintén a költségek eltitkolásával aratott ideig-óráig sikereket a Priceline.com, amely a legolcsóbb repülőjegyet, szállodai szobát stb. kereste meg ügyfeleinek, afféle fordított árverési módszerrel. Az eladott jegyek árát teljes egészében bevételnek tüntették föl, így tavaly 343 millió dolláros eredményt mutattak ki, miközben a költségek levonása után sokkal kevesebb jutott. A tőzsde azonban nem kímélte a céget, amely alkalmazottainak nagy részét kénytelen volt elbocsátani.

Bár az e-gazdaságot hiba lenne halottnak tekinteni, tény, hogy megrendült a bizalom a gyors sikerre alapozó, hebehurgya üzleti tervek alapján működő dot-com cégekben. Ezért is van szükség olyan modellekre, amelyek egy-egy vállalkozás valós értékét megállapíthatják.

A Befektetésirányítási és Kutatási Szövetség, az amerikai AIMR két munkatársa ezért kidolgozott egy módszert, amelynek segítségével feltárhatják ezt. A kezdeti bevételek, a görgetett adósság, a pénztartalékok felmérésével, a növekedési arány megfigyelésével és a várakozások összevetésével meghatározzák rejtett értékét. A tavaly júliusi piaci árához, a 12 milliárd dollárhoz képest az Amazon.com valós értékét 5,5 milliárd dollárban határozták meg. Azt is megjósolták, hogy hat éven belül elfogyhat a cég pénze: arra nem számítottak, hogy máris baj lesz.

A "megoldás"

Egyébként a szakértők szerint nem ördöngösség jól működtetni az internetes vállalkozást. Úgy kell kínálni a terméket, hogy azt ne érje meg rendes boltban megvásárolni, olyan portékát kell árulni, amelynél a szállítás költsége nem emeli meg túlságosan a költségeket (ne tűnjenek az áruk sokkal drágábbnak), és lehetőleg ne legyen túl sok adminisztráció és rezsi - érdemes tehát kicsiben játszani, lassan fejlődni, és nem egyből a milliókra gyúrni.