Prim Hírek

A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja által az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázati projekt keretében meghirdetett Proof of Concept pályázat az intézmény kutatóit és kutatócsoportjait támogatja. A cél az általuk létrehozott szellemi alkotások piaci hasznosítását elősegítő tevékenységek finanszírozása. „Nagyon sikeres ez a konstrukció, hiszen már a harmadik pályázati kört zárjuk négy projekt záró prezentációjával, és időközben a negyedik pályázati kör is elindul ugyancsak négy támogatott projekttel” – fogalmazott Vági Kornél, a Menedzsment Campus központvezetője. Hozzátette, eddig összesen 28 üzleti lehetőséget rejtő projektet bíráltak el, amelyek közül 14 nyert.

Vági Kornél, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának központvezetője. (Fotó: Májer Csaba József)

A fejlesztési ötletek között – az egyetem hagyományaival összhangban – többségben vannak a műszaki témák, de mellettük például a közgazdaság, az orvostechnológia, az élelmiszertechnológia, az anyagtudomány és a logisztika is megjelenik. A pályázat egyrészt mintegy hárommillió forintos anyagi támogatást biztosít a nyertes projekteknek, másrészt üzletfejlesztési segítséget is nyújt. Az egyetem munkatársai ezzel lehetőséget kapnak ötletük sikeres vállalkozássá formálására, de oktatói felkészültségükhöz is hozzájárul, hiszen a saját példájukon bemutatott gyakorlati tudást is képesek átadni. „Célunk az, hogy az egyetem klasszikus oktatási-kutatási lábának erősítése mellett a harmadik missziós tevékenységet, azaz a vállalkozási szerepvállalást, az egyetemi innovációs ökoszisztéma építését és a piaccal való interakciókat is tovább fejlesszük” – emelte ki a központvezető.

Fluxuskondenzátort fejleszt és 3D-ben nyomtat fémalkatrészeket az egyetem doktoranduszhallgatója

A laikusok leginkább a „Vissza a jövőbe” című filmklasszikusból ismerhetik a fluxuskondenzátor kifejezést. Kocsis Bence, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának tanársegéde, az intézmény PhD-hallgatója a Proof of Concept pályázat korábbi körében fluxuskondenzátorok fejlesztésével vett részt. A rejtélyes alkatrész, ha nem is az időutazáshoz, de a mobilitáshoz mindenképp kapcsolódik.

Kocsis Bence, a Széchenyi István Egyetem tanársegéde és doktorandusza. (Fotó: Májer Csaba József)

„Indukciós hőkezelő berendezésekben az induktortekercset műanyag mátrixú kompozit anyaggal veszik körbe, hogy gyorsabban hevüljön fel az alkatrész. Ez az anyag kondenzálja a mágneses erővonalakat – innen a fluxuskondenzátor elnevezés – közvetlenül a hőkezeléshez. A műanyag azonban elég, és előbb-utóbb kiesik a helyéről, így romlik a hatékonyság” – magyarázta a fiatal kutató. Az ő fejlesztése, hogy műanyag helyett egy magas hőmérsékletnek – akár ezer Celsius-foknak – is ellenálló kerámia mátrixanyaggal vette körül a tekercset, üzembiztossá téve ezáltal a hőkezelési folyamatot. Az innovációt jelenleg is teszteli egy magyarországi cég.

Munkában a fém 3D nyomtató. (Fotó: Májer Csaba József)

Ezúttal – ismét sikeresen – lágymágneses kompozitok fém 3D nyomtathatóságával pályázott a kutató. „Elektromotorokba készülő forgó, illetve álló részek 3D nyomtatását kivitelezzük. Kereskedelmi forgalomban kapható elektromotorokat tesztelünk fékpadokon, majd kicseréljük a 3D nyomtatott részekre, és újra teszteljük őket, amellyel igazolhatjuk a magasabb frekvenciákon jelentkező veszteségcsökkenéseket. Olyan anyagokat használunk, amelyek rendkívül jó tulajdonságokkal bírnak, de hagyományos módszerekkel nem megmunkálhatók, ezért a termékeket 3D nyomtatással állítjuk elő” – magyarázta. A támogatott időszakban Kocsis Bence és csapata három ötvözettel kísérletezik, illetve a piaci lehetőségeket is felderítenék.

Magyarországon kevéssé ismert radartechnológiával vizsgálják a földrétegeket

Nagy Richárd az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tanársegéde, az Útépítési Laboratórium vezetője kutatótársaival „kritikus infrastruktúra georadaros vizsgálatának alkalmazási lehetőségei” címmel pályázott, és nyerte el a támogatást. „A georadar vagy talajradar egy elekromágneses sugárzáson alapuló, roncsolásmentes vizsgálati műszer. A képalkotás elve az anyagok különböző dielektromos állandója, így képesek vagyunk felmérni az anyagok réteghatárait, a föld alatti üregeket vagy a rétegek vízzel telített részeit, de a közművek helyzetét is. Ebben azért rejlenek jelentős üzleti lehetőségek, mert a megrendelő a kivitelezés előtt egy vizsgálattal megelőzheti különböző közművek roncsolását, s ezzel jelentős költségeket takaríthat meg” – magyarázta a kutató. 

Nagy Richárd, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tanársegéde, az Útépítési Laboratórium vezetője. (Fotó: Májer Csaba József)

Hozzátette, másik üzletileg is releváns felhasználási területe lehet az eljárásnak a hidak és azok háttöltésének vizsgálata. A műtárgyak állapotát ugyanis időről időre felül kell vizsgálni, az eszközzel pedig ez roncsolásmentesen, ultrahanghoz hasonló képalkotási módszerrel végezhető el. Az útépítésnél, a töltésépítések és pályaszerkezeti rétegek esetén is hasznos a technológia, a beépített rétegvastagságok, azok alakváltozása és például a rétegben megjelenő víz költséghatékony felméréséhez is használható. A módszer tehát csak átvitt értelemben nevezhető úttörőnek, hiszen a lényege éppen az, hogy ne kelljen utat törni.

Az innováció lényege a földrétegek radartechnológiás vizsgálata. (Fotó: Májer Csaba József)

„A pályázati időszak alatt szakmai, irodalmi és piackutatást végzünk, elkésztjük azt a portfóliót, amelynek segítségével a laikusok számára is könnyen érthetővé, eladhatóvá válik az általunk nyújtani tervezett szolgáltatás. Szeretnénk, ha az Egyesült Államokhoz hasonlóan nálunk is lenne műszaki előírása az eljárásnak, és ebben a szabályozásban is szerepet vállalnánk” – fogalmazott Nagy Richárd.