Nehéz felmérni a vállalatok zöld törekvéseinek valós értékét
A piaci szereplők számára egyre fontosabbá válik, hogy elérjék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelően a vállalatok mind gyakrabban kommunikálnak a szénsemlegesség eléréséhez kapcsolódó terveikről, vállalásaikat viszont gyakran kevés releváns adat birtokában teszik. A zéró kibocsátással kapcsolatos költéseik mértékét nehezen látják át, a cél eléréséhez szükséges beruházásokra pedig a legtöbb cégnek közel sincs elegendő erőforrása. A bizonytalan gazdasági környezet és az emiatt gyakoribbá váló rövid távú döntések pedig további akadályokat jelentenek a vállalatoknak a hosszú távú eredmény elérésében – derül ki a Baker McKenzie friss, 1000 vezető bevonásával készült nemzetközi felméréséből.
A cégeknek nehéz felmérni a valós környezeti lábnyomukat, mert – ha a saját tevékenységüket monitorozzák is – ellátási láncuk szereplőiről rendszerint nagyon kevés információ áll a rendelkezésükre. A megkérdezett vállalati vezetők 41 százalékban nyilatkozták, hogy nincs rálátásuk a cégük valós kibocsátására, és 40 százalékuknál folyik jelenleg vizsgálat ennek megállapítása érdekében. Egy szervezet egyedül nem képes elegendő mennyiségű releváns információt szerezni a környezeti lábnyomával kapcsolatban. Ha következetesen törekszenek a zéró kibocsátás elérésére, elengedhetetlen a lánc többi szereplőjének – például a beszállítók ¬– bevonása.
A kiterjedt ellátási lánc problémája
A hálózat kiterjedtsége hátráltatja a leggyakrabban a cégeket abban, hogy jelentős eredményt érjenek el a kibocsátásuk visszaszorításában: a megkérdezettek kétharmada szerint a legnagyobb kihívás a teljes ellátási lánc zéró kibocsátásra átállítása lenne. A folyamat jelentős költségekkel járna, ami a válaszadó vállalatok 70 százaléka számára problémát jelent a cél eléréséhez szükséges kiadások fedezete, 58 százalékuknál pedig közel sincs elegendő erőforrás az átállásra.
A nagyvállalatoknak ugyanakkor készen kell állniuk akár a kiterjedt ellátási láncuk felülvizsgálatára is, amennyiben az Európai Unió elfogadja a vállalatok belső átvilágításáról szóló ún. CS3D irányelvet. Az irányelv értelmében az abban foglalt feltételeknek megfelelő nagyvállalatok kötelesek lesznek belső átvilágítási szabályzatot alkotni, amely alapján azonosítaniuk kell a tevékenységükből, illetve a tartós üzleti kapcsolataikból eredő tényleges és lehetséges káros környezeti hatásokat.
„Egy-egy társaság tényleges értékét, a befektetők irányába fennálló vonzerejét, valamint finanszírozását jelentős mértékben képes befolyásolni a társaság ESG követelményeknek való megfelelése. Nem lehet ugyanakkor elégszer hangsúlyozni, hogy a mozaikszó nem kizárólag környezetvédelmi követelményeket foglal magában, így egy társaságnak mindenképpen javasolt az ellátási láncát nemcsak fenntarthatósági szempontból felülvizsgálni, de azt is fel kell mérnie, hogy miként befolyásolja a cég vállalatirányítási, vagy társadalmi felelősségvállalás iránti értékelését, ha egyebek mellett nem a piac diligens szereplőivel köti meg a társaság működése szempontjából alapvető jelentőségű szerződéseket.” – magyarázza dr. Orosz Dániel, a Baker McKenzie ügyvédje.
Pontatlan számítások
A kibocsátás mérséklése általában alulfinanszírozott terület a vállalatoknál, méghozzá gyakran azért, mert nem tudják pontosan kiszámítani, mennyit költenek karbonlábnyomuk csökkentésére. Erre a legtöbb esetben csak becslések állnak rendelkezésre: a felmérésben megkérdezett vezetők véleménye alapján ez a ráfordítás átlagosan a kiadások 5,8 százalékát teszi ki.
Az üzleti vezetők – mivel egyre égetőbb probléma a károsanyag-kibocsátás – gyakran kommunikálnak fenntarthatósági törekvéseikről, ezeket az állításokat viszont az esetek jelentős részében nem érzik következetesnek a felmérésben részt vett válaszadók. A megkérdezett vezetők közül minden negyedik nyilatkozta, hogy cégük kibocsátás-csökkentésre vonatkozó vállalásait esetleg nem fogja tudni betartani, és mintegy felük szerint a menedzsment nyilatkozatai túlzottan bizakodóak voltak. A megkérdezettek 23 százaléka állítja, hogy a peres eljárás veszélye miatt nem hozza nyilvánosságra a kibocsátásra vonatkozó céljait.
Bizonytalan gazdasági környezet
A vállalatvezetők növekvő költségekkel és változó piaci környezettel számolnak, így sokkal inkább jellemző, hogy rövidebb távra hoznak döntéseket. Mivel az átállás hosszú távú terv, a bizonytalan gazdasági helyzetben jellemzően nehézséget okoz a költségekkel előre számolni.
A helyzet egyre sürgetőbb, de a zéró kibocsátás érdekében egyelőre kevés jelentős lépést tettek a felmérésben résztvevő vállalatok. A probléma jelentőségét a legtöbb vezető észleli, de a megkérdezett cégek mindössze 38 százalékának van fenntarthatósági stratégiája. Pedig a válaszadók 72 százaléka szerint az ambiciózus tervek meghatározása és végrehajtása érdekében szükség lenne ilyen stratégiára.
____________
A felmérés 1000 üzleti vezető megkérdezésén alapult, akik között egyenlő arányban voltak általános tanácsadók és fenntarthatósággal foglalkozó stratégiai vezetők. A válaszadók kilenc globális piacról – Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, USA, Japán, Szingapúr, Kína, Hongkong és Brazília – és hat különböző iparágból – fogyasztási cikkek és kiskereskedelem; energia, bányászat és infrastruktúra; pénzügyi intézmények; egészségügy és élettudományok; ipar, gyártás és szállítás; valamint technológia, média és távközlés – kerültek ki.
Kapcsolódó cikkek
- A gyárakban már bizonyítottak, most korallokat mentenek a digitális ikrek
- A Bridgestone EMIA a világ legzöldebb vállalatai között
- Ismét a legfenntarthatóbban működő cégek között a Schneider Electric
- A Lenovo vállalta a nettó nulla kibocsátás elérését 2050-ig
- A Mercedes-Benz segíti a fiatalok fenntarthatósági törekvéseit Magyarországon is
- A dekarbonizáció és az energiahatékonyság növelése kulcstényezők lesznek a következő években
- A Samsung bemutatja a fenntartható háztartások új lehetőségeit
- Bosch-felmérés: Németországban a megkérdezettek 63 százaléka támogatja a napenergia használatát
- Energiafüggőség és fenntarthatóság: nemzetközi esszéversenyt nyert a Széchenyi István Egyetem hallgatója
- Szingapúrban díjazták a magyar techcég famentő megoldásait
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Tovább bővül az Euronics – két új áruházzal és több mint 5 ezer átvevőponttal készültek
Jelentős fejlesztésekkel és új forgatókönyvvel fordul rá az ünnepi szezonra az Euronics. November közepéig két új áruház nyílt Dunaharasztiban és Kecskeméten, de jelentősen bővül az átvevőpontok száma is. A műszaki cikkeket, szórakoztatóelektronikai termékeket forgalmazó vállalatnak így összesen 67 üzlete és 5400 átvevő helye van, utóbbiak száma ráadásul jövőre már 8500-ra rúghat a Foxpost és a Packeta egyesülésének eredményeként.
Hogyan formálja át az AI az életünket, a munkánkat és a globális társadalmunkat?
Az AI fejlődése nemcsak technológiai szempontból hoz forradalmi változásokat, hanem társadalmi és gazdasági hatásai révén is alapjaiban formálja át mindennapi életünket, az emberi döntéshozataltól kezdve, az iparágak hatékonyságán át egészen a közvélemény (át)formálásáig. A Neuron Solutions által szervezett AI Night rendezvény célja az volt, hogy elismert szakértőkkel és a különböző iparágak képviselőivel egy kötetlen beszélgetés keretében tárja fel azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az AI használata során a vállalatok, a munkavállalók és a társadalom egésze szembesül.
Rangos szabadalmi díjat nyert az LG innovatív megoldása
Valószínűleg minden autóvezető találkozott már azzal a szituációval, amikor egy komplex csomópontban, bonyolult kereszteződésnél, ismeretlen útvonalon a megszokottnál nagyobb kihívást jelent a tájékozódás, a továbbhaladáshoz szükséges távolságok vagy az irányok azonosítása. Az LG Electronics (LG) által kifejlesztett kiterjesztettvalóság-technológia (AR) éppen erre kínál megoldást, mégpedig úgy, hogy az autóba épített kijelzőn egyértelmű, az irányokat mutató, könnyen értelmezhető utasításokat, illetve különböző vezetési forgatókönyveket jelenít meg 3D-s grafikák generálásával.
A KPMG a Corvinus stratégiai partnere lett
Stratégia megállapodást kötött Magyarország első számú üzleti, gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme, a Budapesti Corvinus Egyetem és a KPMG, hazánk egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cége. Az egyetem és a tanácsadó cég közötti együttműködés három alappilléren nyugszik; ezek az oktatás, a kölcsönös tudásátadás, valamint a tehetséggondozás-, tehetségek utánpótlása.
A Xiaomi bemutatta az alapvető kulcstechnológiákon alapuló fenntartható fejlődési stratégiáját
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében résztvevő államok konferenciáján (COP29), mint az év legjelentősebb klímacsúcsán a Xiaomi Corporation (továbbiakban „Xiaomi” vagy a „Csoport”) – a fogyasztói elektronikai termékek és okoseszközök globális, vezető gyártója, amely az Internet of Things („IoT”) platform által összekapcsolt okostelefonokra és okoshardverekre épül – bemutatta a fenntartható fejlődést célzó stratégiáját, amely alapvető kulcstechnológiáin alapul. A vállalat emellett ismertette legújabb szén-dioxid-menedzsmenttel kapcsolatos fejlesztéseit a „Human x Car x Home” okos ökoszisztémájában, ami egy újabb stratégiai lépés a Xiaomi számára a klímakormányzás területén.