Felgyorsul vagy befékez a Forma-1 népszerűsége?
A hétvégi Bahreini Nagydíjjal kezdetét veszi a Forma-1-es sorozat történetének eddigi leghosszabb, 23 állomásból álló világbajnoksága. A 2023-as szezon – a tervek szerint – november 26-án zárul az Abu Dhabi Nagydíjjal, de nagy kérdés, hogy a száguldó cirkusz világa mennyi tévénézőt tud leültetni a képernyők elé? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára 1997-től állnak rendelkezésre a Forma-1-es közvetítések televíziós nézettségi adatai. A hatóság munkatársai most azt vizsgálták, hogy mikor volt a csúcson és mikor zuhant mélypontra a futamok népszerűsége.
2021-ben a Forma-1 több mint másfél milliárd tévénézőt ültetett a képernyők elé világszerte, négy százalékkal többet, mint egy évvel korábban, de mi a helyzet itthon? Az elmúlt 25 évben közfinanszírozású és kereskedelmi televíziók egyaránt közvetítettek futamokat: 2001-ig az MTV1 és az MTV2, 2002–2011 között az RTL Klub, 2012–2014-ben ismét az M1, majd 2015-től az M4 Sport és a Duna TV. Amikor 2002-ben az RTL Klub átvette a közvetítéseket az MTV1-től, az átlagos nézőszám nagyjából harmadával bővült. 2011-et követően az RTL Klub már nem vásárolta meg a közvetítési jogokat, az átlagos nézőszám pedig két év alatt húsz százalékkal csökkent.
Az NMHH munkatársai a Nielsen Közönségmérés Kft. 1997–2022 közötti adatait vették alapul és ezek mentén vizsgálták meg, hogy milyen lehetséges okok vezethettek a közönség elvándorlásához. Összesen 458 futam, 32 futamgyőztes és 11 világbajnok került az NMHH mintájába, az elsődleges célcsoport pedig a 18–49 éves korosztály volt.
A közvetítések a kezdetektől töretlen népszerűségnek örvendtek egészen 2005-ig. Ebben az időszakban évenként átlagosan nyolc százalékkal nőtt a nézők száma mind a 18–49 éveseket, mind a nézőtábor egészét tekintve. A 2002-es csatornaváltás kifejezetten kedvező hatással volt a nézettségre, hiszen az RTL Klubra kerüléssel az F1 futamonkénti átlagos nézőszáma átlépte a milliós küszöböt. A nézettség ezekben az években érte el a csúcspontját, először 2004-ben, amit két évvel később, 2006-ban megismételt. A felívelés 2006 tájékán ért véget, innentől viszont a nézettség csökkenésének jelei mutatkoztak. Lényeges, hogy a nagyobb eséseket (pl. 2008, 2009, 2011, 2014–2019) nem követte hasonló mértékű visszaépülés, tehát az irány egyértelműen negatív maradt. 2021 hozta el a fordulat első jeleit, a nézőszám – mind a teljes népesség, mind a 18–49 évesek körében – növekedésnek indult, mi több, a bővülés 2022 első háromnegyed évében is folytatódott, így a nézettség visszatért a 2016-os szintre.
Az NMHH szakemberei szerint számtalan oka lehet annak, hogy a nézők miért (nem) nézik a száguldó cirkuszt. Ilyen például a narrátorok „nézettségvonzó képessége”, de az F1 különböző helyszínei sem egyformán népszerűek és izgalmasak. Mindössze két futam, a magyar és a brazil tűnnek ki a tömegből, ezzel szemben a japán, az abu dhabi és az osztrák futamok nem győzték meg a nézőket. A nézők elvándorlásának lehetséges okai lehetnek még: a versenyszabályok módosítása, a világbajnokok személye, de akár egy-egy versenyző győzelmi sorozata is befolyásolhatta a nézőszám alakulását. Szerencsére a halálos balesetek nézettségformáló hatását nem kellett mérni, mivel a vizsgált két és fél évtizedben egyetlen tragédia történt, a 2015-ös Japán Nagydíjon.
A magyar tévénézési szokások többé-kevésbé egybevágnak a nemzetközi trendekkel, az F1 nézettségének esése, majd lábadozása nem egyedüli magyar sajátosság. Minden bizonnyal több tényező együttes hatása érhető tetten a nézőszám hosszú éveken át tartó csökkenésében. Mind a csatornaváltások, mind a technikai, technológiai lehetőségek bővülése jelentősen hatottak – akár ellenkező előjellel – a nézőszám alakulására. Szintén befolyással lehettek a versenyszabályzat kiszámíthatatlan változásai, a versenynaptár összeállítása, de akár a távoli földrészeken rendezett futamok mind markánsabbá válása. Végül talán a legfontosabb: általános trend a nagyvilágban, miszerint a fiatalabb korosztályok mindinkább elfordulnak a hagyományos médiumoktól, így a televíziótól is, s ez az „utánpótlás” korosztály igencsak hiányzik a sportközvetítések során.
A képek forrása: NMHH
Kapcsolódó cikkek
- Az európai mobilhasználatot vizsgálta az NMHH
- A Mozi+ és a Viasat3 műsorait vizsgálta a Médiatanács
- A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
- Még egy hónapig vehető igénybe a hatósági támogatás a régi mobilkészülékek cseréjéhez
- Ezektől volt hangos a magyar netes közbeszéd
- Több mint 30 éves a 112-es segélyhívó szám
- Új stratégiát hirdetett az NMHH a Biztonságos internet világnapja alkalmából
- Az ATV-t és két helyi rádiót is megbírságolt a Médiatanács
- A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
- Az internetes szólás- és sajtószabadság fontosságát vizsgálta az NMHH
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Irodai és költséghatékony perifériákkal újít a Sandberg
A változatos számítástechnikai- és mobiltartozékairól ismert Sandberg bemutatta új, modern igényeknek megfelelő irodai egerét, valamint Saver sorozatú, jack csatlakozós headseteit. Ezekkel a termékekkel a Sandberg a modern irodák számára kínál költséghatékony megoldásokat a márkától megszokott minőséggel és 5 év garanciával.
Indul a Hello Cleantech 3.0: a magyar startupok számára is kitörést biztosít a program
A rendkívül sikeres, eddig közel 300 úttörő megoldást és 50 iparági vezetőt összehozó, Hello Cleantech program harmadik alkalommal is elindult idén novemberben. Már fogadják az európai tiszta energetikai megoldásokat bemutató pályázatokat szerte Európából, ezen belül Magyarországról is. A 2024-es EIT InnoEnergy által indított program egyedülálló hidat képez az innovatív startupok és iparági vezetők között. A résztvevők amellett, hogy szakmai támogatásban részesülhetnek üzlet- és technológiafejlesztési területen, finanszírozáshoz juthatnak és hozzáférhetnek a vezető kockázati tőkealapokhoz.
Az adózás területén is új korszakot hoz a mesterséges intelligencia
Jelentősen átalakíthatja az adó- és pénzügyi osztályok működését a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) — derül ki az EY 1600 pénzügyi igazgató és adószakértő megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. Az új technológia fokozza a hatékonyságot a válaszadók többsége szerint, de nem számítanak arra, hogy elveszi az állásokat a szakemberektől.
A magyar vásárlók egyre tudatosabbak az online térben: a Pepita.hu kutatása
A Pepita.hu legfrissebb felmérése szerint a magyar online vásárlók egyre tudatosabban óvják személyes adataikat, és törekednek a biztonságos fizetési megoldások alkalmazására. Az ünnepi időszak küszöbén végzett felmérés eredményei rámutattak, hogy a vásárlók fele rendszeresen használ utánvétet, és sokan részesítik előnyben az olyan biztonsági megoldásokat, mint a kétlépcsős azonosítás vagy a megbízható piacterek. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok bizalma nő az online vásárlás iránt, és az adatvédelem fontossága egyre szélesebb körben ismert.
Nagy az igény a jogi, orvosi, pénzügyi vagy műszaki előképzettséggel rendelkező informatikusokra
A digitalizáció a pénzügyektől az oktatáson át az agráriumig, a kiskereskedelemig és az egészségügyig valamennyi iparágat átalakítja, ezért a munkáltatók előnyben részesítik azokat a junior informatikusokat, akik valamilyen, az IT-n kívüli szakmai előképzettséggel, illetve különböző iparágakban szerzett projekt-tapasztalatokkal – és esetleg menedzseri készségekkel és jó kommunikációs képességekkel – is rendelkeznek.