Sok gyerek ül még késő este a tévé előtt
A gyerekek médiafogyasztása – és ezen belül a tévénézés – fontos szerepet tölt be a jövő generációjának formálásában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából 2022 őszén készült elemzésből kiderül: bár a tévé évről évre egyre kevesebb gyereket ért el egy átlagos napon, a nézett idő mégsem csökkent. Minden 18 év alatti korosztálynál megfigyelhető egyfajta specializálódás. A kutatás szerint a középiskolások tévéznek a legkevesebbet, az óvodás és kisiskolás korú gyerekek viszont naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt.
Az NMHH megbízásából – a Nielsen Közönségmérés adatbázisa alapján – készült elemzés célja az volt, hogy részletesebben feltérképezze, a 2012 és 2021 közötti időszakban mikor, mennyi időt töltött a 18 év alatti korosztály tévénézéssel, és jellemzően egyedül vagy inkább társaságban ültek a képernyők előtt, és ilyenkor milyen műsorokat néztek.
Általánosságban elmondható, hogy a 18 év alattiak lényegesen kevesebb időt töltenek a tévé képernyője előtt, mint a felnőtt korosztály. Ez egyfelől az élethelyzetükből adódhat, másfelől pedig az általuk fogyasztható tévés tartalmak köre is korlátozottabb. A gyerekek napi átlagos aránya a tévéközönségen belül 15-18 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, aminek oka feltehetően a médiafogyasztási szokásaik megváltozása, hiszen megjelent az okostévé, valamint a tévéhez csatlakoztatható digitális eszközök, és maga az internet-hozzáférés is tovább terjedt.
Meglepő az az adat, hogy este 10 órakor lényegében minden negyedik 4-7 éves gyerek még nézi a tévét, sőt még 23 órakor sem elhanyagolható a jelenlétük, miközben ebben az idősávban már igen sok csatornán 16, illetve 18 éven felülieknek ajánlott műsorokat sugároznak. A nézőszám a 8–12 évesek esetében 22 órakor is még 30 százalék volt, 23 órakor pedig a korcsoport tagjainak 14-16 százaléka ült még mindig a képernyők előtt.
A magányos tévénézésnél a rajzfilmek dominálnak
2021-re a 4-7 éves gyerekek műsorfogyasztásának legnagyobb részét – közel a felét – a rajzfilmek tették ki, a „magányos” tévénézésnél még inkább ez dominál. A 2-3. helyen stabilan a sorozatok és a vígjátékok álltak. A 8–12 évesek körében az általános szórakoztató csatornák a fiatalabbakhoz képest nagyobb arányt képviseltek a tévénézési időből, illetve ennél a korosztálynál már megjelenik a sport iránti érdeklődés is.
A 13–17 éves korosztály műsorfogyasztásának mintegy negyedét a sorozatokra fordította, de az animációk is egyre nagyobb arányt képviseltek. Szintén népszerűek a különböző vígjátékok és szórakoztató műsorok (vetélkedő, reality) is, különösen a társas tévézésnél. Összességében a műsorfogyasztás ebben a korosztályban már jóval sokszínűbb, vegyesebb, az egyes tematikák nagyobb figyelmet kaptak a kisebb gyerekekhez képest.
Kapcsolódó cikkek
- Médiatanács: továbblépések helyi és körzeti rádiós pályázatokban
- NMHH: fontos a fogyasztói tudatosság megerősítése
- Felgyorsul vagy befékez a Forma-1 népszerűsége?
- Az európai mobilhasználatot vizsgálta az NMHH
- A Mozi+ és a Viasat3 műsorait vizsgálta a Médiatanács
- A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
- Még egy hónapig vehető igénybe a hatósági támogatás a régi mobilkészülékek cseréjéhez
- Ezektől volt hangos a magyar netes közbeszéd
- Több mint 30 éves a 112-es segélyhívó szám
- Új stratégiát hirdetett az NMHH a Biztonságos internet világnapja alkalmából
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
100 éves a kismegszakító, amely lehetővé teszi az energetikai átállást
Az ABB-nek a maga nemében első kismegszakítója (Miniature Circuit Breaker/MCB) már 100 éve biztosítja az elektromos áramkörök védelmét, és a jövő fenntarthatósági igényeihez igazodva napjainkban is tovább fejlődik. Mivel az összes tűzeset közel egynegyede lakóépületekben keletkezik, ezért kijelenthető, hogy a kismegszakítók az otthonok biztonságossá tételével forradalmasította az életmódunkat, sőt megteremtette az elektromos biztonságot az egész társadalom számára, a vasúti infrastruktúrától kezdve a gyárakon, a kereskedelmi épületeken át, az adatközpontokig.
Három új 3D nyomtató és több ráadás a FreeDee standján
A FreeDee Kft. az additív gyártás egyik élen járó hazai specialistája. Márkafüggetlen szakértőként számos piacvezető 3D nyomtató és 3D szkenner márkával dolgoznak együtt, így a FreeDee standján idén három új 3D nyomtató is egyszerre debütál! Most lehet majd itthon először élőben megnézni a Markforged FX20 robusztus kompozit nyomtatót, az UltiMaker Factor 4 ipari FDM nyomtatót és a Formlabs Form 4 mSLA nyomtatót is. Emellett látványos SLM fémnyomtatásokra és 3D szkennelés bemutatóra is számíthatnak az Ipar Napjain a 101F (A pavilon) stand látogatói.
Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek!
Elindult a 2024-es érettségi szezon: országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Rengeteg a kérdés: felveszik a gyermeküket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte? Most ezekre az eshetőségekre hívja fel a figyelmet és ad néhány szakértői tippet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert.