Háromféle befektetői típust azonosított a mesterséges intelligencia
Személyre szabottan és automatizáltan nyújt segítséget befektetési döntésekhez a Corvinus egyetem kutatói által kidolgozott modell. Az ajánlórendszer gépi tanulással, iteratívan figyelembe veszi többek között a demográfiai tényezőket, egyéni preferenciákat és a szakértői tudást is, és három jellemző befektetői típust különített el az adatok alapján.
Hogyan lehet releváns és pontos ajánlásokat készíteni a mesterséges intelligencia segítségével a potenciális és a jelenlegi befektetőknek, hogy megtalálják a számukra legjobb befektetési formát? – erre keresték a választ a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói friss tanulmányukban, amely a Journal of Big Data folyóiratban jelent meg.
A kutatók – Asefeh Asemi, Adeleh Asemi és Kő Andrea – ehhez kérdőívvel mérték fel 1542 válaszadó demográfiai adatait (életkor, nem, foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelmi szint), személyiségjegyeit, a digitális megoldásokra való nyitottságát, pénzügyi helyzetét, megtakarításait, jövőbeni pénzügyi terveit, és azt, hogy mennyire vannak tudatában a lehetséges pénzügyi kockázatoknak. A felmérést 2019-ben online végezték. A Corvinus befektetésajánló-rendszere ezekre az adatokra építve, a gépi tanulást, valamint az ún. fuzzy logikát (amely az életlen halmazokat is kezelni képes) ötvözte a szakértői véleményekkel. A rendszer az információk alapján, klaszterezéssel háromféle befektetői típust azonosított aszerint, hogy melyik befektetési forma illik leginkább a különféle demográfiai csoportokhoz.
A tőzsdétől idegenkedőek, a mindenevők és a befektetési alapokat mellőzők
Az 1. csoporthoz tartozóak – a tőzsdétől idegenkedőek – jellemzően állampapírokat, befektetési alapokat és részvényeket vásárolnak, de államkötvényeket általában nem. Ezek a személyek az elmúlt 3 évben nem vállalkoztak tőzsdei befektetésre, és nem követték rendszeresen a vásárolt részvények teljesítményét. A demográfiai jellemzők alapján ide tartoznak például a posztgraduális végzettségű és az alacsonyabb vezetői állásokban dolgozó potenciális befektetők.
A 2. csoport tagjai – a mindenevők – jellemző befektetési terméknek tekintik a tőzsdén jegyzett részvények, befektetési alapok, állampapírok mellett az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az államkötvényeket is. Ezek a személyek az elmúlt 3 évben fektettek be a tőzsdére és rendszeresen figyelemmel követték a részvények teljesítményét. Ide tartoznak például jellemzően a 45 év körüli, illetve a Budapesten kívül élő, havi 300 ezer forint körül kereső válaszadók.
A 3. csoportban gyakran mellőzik a befektetési alapokat, ugyanakkor a 2. csoporthoz hasonlóan a legkedveltebb befektetési eszközök a tőzsdén jegyzett részvények, az önkéntes nyugdíjpénztárak és állampapírok, az elmúlt 3 évben a tőzsdén is vásároltak, és rendszeresen ellenőrizték a részvények árfolyamát. A demográfiai jellemzők alapján ide tartoznak az 500 ezer forintot meghaladó havi jövedelműek, valamint az alacsonyabb vezetői állást betöltő, főiskolai vagy egyetemi végzettségű válaszadók.
„Modellünkkel bebizonyosodott, hogy a különböző demográfiai tényezők befolyásolhatják az egyén befektetési preferenciáit és ajánlásait, a jövedelem növekedésével például arányaiban egyre kevesebb nő válik befektetővé” – mondta Kő Andrea, a Corvinus kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: „a Corvinuson kidolgozott új befektetési ajánlórendszer abban is egyedülálló, hogy felhasználja a befektetők és a szakértők visszajelzéseit, így sokkal pontosabb és relevánsabb ajánlatokat tud tenni, tehát a rendszer továbbfejleszthető. A modell arra is képes, hogy részben hibás vagy hiányos adatok alapján működjön.”
Az ajánlórendszer befektetési társaságoknak, egyéni befektetőknek és alapkezelőknek is hasznos lehet befektetési döntéseik meghozatalában. A begyűjtött adatok értékes betekintést nyújthatnak abba, hogy az ügyfelek hogyan használják és értékelik pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket. Ez pedig a jelenlegi és potenciális befektetők viselkedésének előrejelzésében is segíthet.
A Corvinus befektetési ajánlórendszer modellje, amelyet a potenciális befektetők demográfiai tényezőt alapul véve dolgoztak ki: Forrás, Budapesti Corvinus Egyetem
Kapcsolódó cikkek
- Ezekre a készségekre lesz szükségük a munkavállalóknak az MI-korszakban
- Elindult a mesterséges intelligencia által kifejlesztett HELL A.I. gyártása
- Az ABB és a Microsoft együttműködik, hogy a generatív MI-t használják az ipari alkalmazásokban
- 6 nehézség, amivel minden startup találkozhat befektetők keresése közben
- A mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról rendeztek workshopot a Széchenyi-egyetemen
- Protechtor podcast: A munkavállalók kétharmada félti állását a mesterséges intelligenciától
- Mesterséges intelligencia az olimpián – a sport és az adatok elválaszthatatlansága
- A ChatGPT-hez hasonló modellek gyakorlati alkalmazásán dolgoznak a Bosch csoport AI szakértői
- Mégis hogyan tud kóstolni a mesterséges intelligencia?
- Tarol a mesterséges intelligencia: a fogyasztók 73%-a megbízik a létrehozott tartalomban
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a Hello Cleantech 3.0: a magyar startupok számára is kitörést biztosít a program
A rendkívül sikeres, eddig közel 300 úttörő megoldást és 50 iparági vezetőt összehozó, Hello Cleantech program harmadik alkalommal is elindult idén novemberben. Már fogadják az európai tiszta energetikai megoldásokat bemutató pályázatokat szerte Európából, ezen belül Magyarországról is. A 2024-es EIT InnoEnergy által indított program egyedülálló hidat képez az innovatív startupok és iparági vezetők között. A résztvevők amellett, hogy szakmai támogatásban részesülhetnek üzlet- és technológiafejlesztési területen, finanszírozáshoz juthatnak és hozzáférhetnek a vezető kockázati tőkealapokhoz.
Az adózás területén is új korszakot hoz a mesterséges intelligencia
Jelentősen átalakíthatja az adó- és pénzügyi osztályok működését a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) — derül ki az EY 1600 pénzügyi igazgató és adószakértő megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. Az új technológia fokozza a hatékonyságot a válaszadók többsége szerint, de nem számítanak arra, hogy elveszi az állásokat a szakemberektől.
A magyar vásárlók egyre tudatosabbak az online térben: a Pepita.hu kutatása
A Pepita.hu legfrissebb felmérése szerint a magyar online vásárlók egyre tudatosabban óvják személyes adataikat, és törekednek a biztonságos fizetési megoldások alkalmazására. Az ünnepi időszak küszöbén végzett felmérés eredményei rámutattak, hogy a vásárlók fele rendszeresen használ utánvétet, és sokan részesítik előnyben az olyan biztonsági megoldásokat, mint a kétlépcsős azonosítás vagy a megbízható piacterek. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok bizalma nő az online vásárlás iránt, és az adatvédelem fontossága egyre szélesebb körben ismert.