Egyre égetőbbé válik az adatközpontok energiafogyasztásának optimalizálása
Elemzések szerint a digitalizáció fejlődése eredményeként éves szinten 61 százalékos adatrobbanás várható, így a világon keletkezett és feldolgozott adatmennyiség 2030-ra elérheti a 175 zettabyte-ot. A hatalmas adatmennyiség kezeléséhez szükséges villamos energia mennyisége 2030-ra pedig várhatóan a négyszeresével nő a jelenlegihez képest. E kihívások kezeléséhez és a növekvő kereslet kiszolgálásához egyre nagyobb mennyiségű megújuló energia szükséges. Mivel ez jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, az adatközpontoknak a jövőben elengedhetetlen élen járniuk a megújuló energiaforrások bevezetésében. A lehetséges megoldásokba Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője nyújt betekintést.
Meglehetősen nyugtalanító adat, hogy az adatközpontok már most is a globális villamosenergia-felhasználás három százalékáért felelősek, ráadásul mindezt az energiaköltségek közelmúltban bekövetkezett ugrásszerű növekedése is tetézi. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslése szerint 2050-re a világ villamosenergia-termelésének 90 százalékát megújuló energiaforrásokból lehet és kell biztosítani. A jó hír az, hogy az adatközpontok nemcsak a környezeti hatásukat csökkenthetik, hanem lehetőségük nyílik arra is, hogy javítsák saját villamosenergia-hálózatuk rezilienciáját, és optimalizálják annak a hálózatnak a teljesítményét, amelyre az energiaellátásukban támaszkodnak.
Már meglévő szolgáltatások
Az adatközpontok tulajdonosai felismerték, mennyire fontos reagálniuk az iparág kihívásaira. Az S&P Global Market Intelligence nemrégiben az Eaton megbízásából végzett egy felmérést. A kutatásban részt vevő válaszadók fele nyilatkozta azt, hogy a megújuló energiaforrások növelésének szükségessége prioritás a számára, 47 százalékuk az energiatárolás fejlesztésének szükségességét is megemlítette, egyharmaduk (34 százalék) szerint pedig fontos, hogy energiagazdálkodásukat költségközpontból bevételi központtá alakítsák át. Azonban tíz megkérdezettből négyen úgy vélik, hogy az energiafogyasztás optimalizálása kihívást jelent, és hasonló arányban (37 százalék) nyilatkozták ugyanezt a fenntarthatósági célok teljesítése kapcsán is. Pedig az adatközpontok már most is számos olyan szolgáltatással rendelkeznek a meglévő, korlátlan áramellátást biztosító rendszereik (UPS) infrastruktúrájának köszönhetően, amelyek ezt könnyen lehetővé teszik.
Kézenfekvő megoldások
A frekvenciaszabályozással például automatikusan szabályozhatóak az aktív teljesítménytartalékok a hálózati frekvencia ingadozásai alapján, míg a diszponálható teljesítmény olyan villamosenergia-forrásokat foglal magában, amelyek a hálózatüzemeltetők kérésére igény szerint programozhatók. Egy másik alternatívaként a gyors frekvenciaválasz-képességekkel (FFR) rendelkező szünetmentes tápegységek (UPS) lehetővé teszik, hogy az adatközpont tartalék energiaellátó rendszere szükség esetén kiegészítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak anélkül, hogy az adatközpont integritása vagy teljesítménye csökkenne.
„A meglévő eszközök ilyen módon történő kihasználása nemcsak javítja az adatközpontok környezetvédelmi referenciáit, hanem a beruházási költségeket is csökkenti, mivel elkerülhetővé teszi a beruházást a rugalmas tárolórendszerekbe” – hangsúlyozta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.
A lehetőségek kiaknázása
A lehetőségek kiaknázásához szükséges technológiák bevezetése már javában zajlik. A Microsoft dublini adatközpontjában például az UPS-hez csatlakoztatott lítiumion-akkumulátorsorok jellemzően azt a célt szolgálják, hogy áramkimaradás esetén megfelelő tartalék energiát biztosítsanak. Ezeket a konkrét akkumulátorokat azonban felkészítették a hálózathoz való csatlakoztatásra, hogy segítségükkel a hálózatüzemeltetők akkor is zavartalanul biztosítani tudják a hálózati ellátást, ha a kereslet meghaladja a megújuló energiaforrások, például a szél, a nap és a tenger által generált energia mennyiségét.
„A Microsoft ezt, a hálózatnak nyújtott szolgáltatást az adatközpont rejtett értékeinek kiaknázásaként írja le. A lényeg pedig pont ebben rejlik. Ugyanis azzal, hogy az adatközpontok hozzájárulnak a hálózat működéséhez, egyaránt jelentősen értékesebbé válnak a tulajdonosok, az ügyfelek, a hálózatüzemeltetők és a környezet egésze számára is” – tette hozzá a szekértő.
Kapcsolódó cikkek
- 6 érv, amiért a cégeknek megéri adatközponti meghajtót használni
- Az Oracle elérhetővé teszi felhő-alapú infrastruktúra szolgáltatásait az ügyfelek adatközpontjaiban
- Egyetemi Formula-csapatot támogat az Eaton Magyarország
- Nagyágyúkkal összefogva zöldíti a chipgyártást a Schneider Electric
- Energiahatékony megoldásokkal bővítette kapacitását a Lila Paper
- Az ABB a világ egyik legnagyobb akkumulátoros energiatároló rendszerét helyezte üzembe
- Kiberbiztonság: biztos, hogy megfelelő védelmet használunk?
- Bemutatkozott az Eaton új xEnergy Elite fiókos elosztó rendszere
- Az LG elkötelezi magát a megújuló energiaforrások használatára
- Értékké válik a személyes adat a vásárlók számára
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újra platina minősítést szerzett a Bridgestone
A Bridgestone EMEA 2024-ben már a negyedik egymást követő évben nyerte el a vezető globális fenntarthatósági értékelő platform, az EcoVadis legmagasabb, „platina” minősítését, amellyel a világszerte értékelt mintegy 130 000 vállalat közül a legjobb egy százalékba került.
Új fejezet a Galaxy AI fejlesztéseinek történetében
A Samsung új szintre emeli a mobilélményeket a Galaxy eszközök mesterséges intelligenciával támogatott személyre szabhatóságával. Az adatvédelemre épülő One UI 7 szoftverfrissítés és az új Now Bar funkció a hatékonyság mellett könnyebben kezelhető mindennapokat is ígér. Az AI-alapú újítások pedig úgy segíthetnek a felhasználóknak, hogy közben megőrzik a személyes adataik biztonságát.
Tekintélyes terjedelemmel debütált a jubileumi kiadvány: bemutatták a 30. Logisztikai Évkönyvet
December 16-án az UniZone BGE Hallgatói Centrumban debütált a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) jubileumi Logisztikai Évkönyve, amely a hazai logisztikai szektor egyik legmagasabb szintű tudományos szakmai kiadványa. Az MTA által DOI-számmal is ellátott idei kötetben, ez évben több mint 400 oldal terjedelemben, összesen 27 tanulmány kapott helyet.