Gőzerővel keresik a toborzók a mesterséges intelligenciához és az adattudományhoz kapcsolódó szakértelmet
Évek óta látható trendet számszerűsített nemrégiben a LinkedIn szakmai közösségi platform, mikor beszámolt arról, hogy az elmúlt két évben megduplázódott a felületen közzétett, a mesterséges intelligenciát, mint kompetenciát említő álláshirdetések száma.
Hasonlóan „kelendő” tudásnak számít minden, ami adatokkal, valamint azok szakmai és üzleti kiaknázásával, illetve a kiberbiztonsággal kapcsolatos – vagyis a kisebb-nagyobb cégek pontosan felismerték, hogy a legújabb a technológiákat mindenképpen hasznosítaniuk kell, ha talpon akarnak maradni a digitalizációs versenyben. A bökkenő csak az, hogy hónapokba telhet egy-egy ilyen szakember toborzása, ha egyáltalán sikerül, a beillesztésről vagy az égetően fontos projektek megkezdéséről nem is beszélve. Hogyan juthatnak hozzá a hiányzó technológiai tudáshoz a hátrányból induló kisebb cégek, és tényleg a kiterjesztett csapatok jelentik a munka jövőjét?
Naponta vállalkozások millióival fordul elő szerte a világon, hogy a szaporodó kibertámadások közepette meg szeretnék erősíteni biztonsági rendszerüket, MI-alapú chatbottal gyorsítanák meg az ügyfélkiszolgálást és a belső kommunikációt, vagy éppen a különböző üzleti területekről érkező óriási mennyiségű adatot szeretnék hasznosítani a legjobb stratégiai döntések meghozatalában. Csakhogy a hasonló projektek megvalósítása speciális technológiai tudást igényel, így még szűkebb munkaerőpiaci szegmensből tudnak meríteni a cégek, miközben már az alapvetői fejlesztői tudás megszerzése is óriási kihívást jelent: egy profit szoftvermérnök toborzása átlagosan 43 napot vesz igénybe, miközben a fejlesztők közel fele csupán 1-2 évet tölt egy adott cégnél.
„A technológiai kompetenciahiány – különösen a legtrendibb területeken, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány és az IT-biztonság – komoly problémát jelent a cégeknek, a betervezett projektek megvalósítása ugyanakkor nem csúszhat éveket, mert az óriási hátrányba hozná őket a digitalizációs versenyben. A hiányzó szakértelem pótlására megkereshetnek külső tanácsadót, aki iránymutatást adhat, kiszervezhetik a teljes folyamatot, ami számos logisztikai, bizalmi és minőségbiztosítási kérdést vet fel, azonban egyre népszerűbb a két megoldás előnyeit egyesítő „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok alkalmazása, amikor a saját munkaerőt egészítik ki a cégek külső szakember(ek) bevonásával egy-egy projekt erejéig” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.
Kulcstényező a megfelelő partner kiválasztása, de pontosan kell tudnunk, mit akarunk
A vállalatok 60%-a már most is él a lehetőséggel, hogy az elnyúló, HR-erőforrásokat és IT-büdzsét nem kímélő toborzási folyamatok helyett inkább a flexibilis, gyors és költséghatékony „team augmentation” megoldásokat válassza, de a jövőben várhatóan még jelentősebb lesz a belső kompetenciahiány kezelésében ez a típusú külső támogatás. A kiterjesztett csapatok tagjai akár más kontinensről vagy időzónából is hozzá tudnak járulni a közös projekt sikeréhez, vagyis azonnal kitágul azon szakemberek köre, akiknek a tudását hasznosíthatjuk. Ezek az együttműködési modellek ráadásul éppen az olyan, egyre nagyobb hangsúlyt kapó soft skillek meglétét feltételezik, mint a jó kommunikációs készségek, alkalmazkodás, agilitás és a képesség a csapatmunkára – ha pedig ebben hiány van a belső munkavállalói körben, egy-egy ilyen projektből sokat tanulhatnak a kollégák is.
Ha a toborzás ilyen nagy falat, felmerül kérdés, hogyan tudunk külső specialistákat bevonni a különböző technológiai területekre. Az első és talán legfontosabb lépés a teljeskörű belső audit, mellyel feltárhatjuk, hogy milyen szakemberekre és kompetenciákra van szükségünk ahhoz, hogy teljesítsük a kitűzött célokat, valamint érdemes egy belső mentrendet is kialakítani, hogy világosan lássuk az időkereteket és pontos elvárásokat tudjunk támasztani a külső munkaerő felé. Ezt követően azonosítanunk kell azon lehetséges partnerek körét, akik segítségünkre lehetnek a szükséges tudás bevonásában, ha pedig megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbbet, indulhat a kiterjesztett csapat összeállítása, az új tagok beillesztése, majd a közös munka.
„Mi tipikusan az egyenlet másik oldalán állunk, hiszen a technológiai terület legszélesebb köréből segítünk szaktudást bevonni a cégeknek, de az együttműködések kapcsán azt látjuk a legfontosabbnak, hogy világos szabályrendszer mentén történjen a közös munka. Ez lehetővé teszi, hogy minden csapattag – akár belső, akár kívülről bevont munkaerőről van szó – tudja, mi a feladata és milyen szerepe van ebben az új szervezeti és szakmai modellben” – teszi hozzá Gönczy Gábor.
A startupok és mikrovállalkozások megmentője
A legutóbbi felmérésekből azt is tudjuk, hogy még az árérzékeny magyar piacon is kiemelkedő elvárás a technológia szakemberek körében, hogy a fizetési színvonal mellett a szakmai kihívások is megfelelőek legyenek, lehetőség legyen a folyamatos tanulásra és a karrierút fejlesztésére is. Ebből is adódik, hogy a technológiai szakemberek gyakran váltanak céget és pozíciót, ez viszont a kiterjesztett csapatok malmára hajtja a vizet, és szinte garantálja, hogy motivált, érdeklődő új tagokat vonhatnak be a cégek a meglévő munkavállalók mellé. Gönczy Gábor szerint ez egyben nagy lehetőség a kisebb vállalkozások és főként a startupok számára, ugyanis ezeknél a cégeknél alaphelyzet a folyamatos és gyors változás, valamint nagy kihívást jelent a szolgáltatások skálázása, az újabb és addig ismeretlen terepnek számító projektek végrehajtása. Emellett a „kicsik” nyilvánvaló hátránnyal indulnak a kiforrott vállalati kultúrát, menő irodai tereket és komplex képzési rendszert kínáló piaci óriásokkal szemben – ezért számukra kulcsfontosságú megoldást jelenthet a külső tudás problémamentes, gyors és költséghatékony bevonása.
Kapcsolódó cikkek
- Ki kell ereszteni a szellemet a palackból!
- Friss kutatás: Tartanak tőle, de használnák az AI-t a kisvállalkozók
- Mesterséges intelligencia asszisztenst vezet be az összes CRM-alkalmazásához a Salesforce
- A mesterséges intelligencia sötét oldala
- Közel ötször annyi munkakört alakít majd át a MI, mint amennyit megszüntet
- Már a házhoz rendelt csomagokat is AI segítségével készíthetik össze Magyarországon
- Hogy vallana szerelmet a TikTokon Rómeó? A Telekom Kraft AI Bajnokságán akár ez is kiderülhet
- Magyarországon is elkezdték blokkolni az AI robotok hozzáférését a weboldalak
- Egy márka alá integrálja szolgáltatásait a Stylers Group cégcsoport
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.