Az európai uniós és NATO források 25 százalékát digitalizációra kellene fordítani
A vállalkozások jelentési, adminisztrációs kötelezettségeinek felére csökkentésére, big data, mesterséges intelligencia használatuk 75 százalékra növelésére, a lakosság digitális készségeinek fejlesztésére, és az elérhető uniós és NATO források 25 százalékának digitalizációra fordítására lenne többek között szükség a DIGITALEUROPE szerint ahhoz, hogy 2030-ra Európa egy digitális megoldások használatán alapuló lüktető és versenyképes gazdasággá, egy digitális erőművé váljon.
A “Europe 2030: A digital powerhouse” című kiadványukban, amelyet többek között az IVSZ közreműködésével állítottak össze, kiemelték azt is, hogy egyelőre jelentős a kontinens elmaradása – a top 100 technológiai cég mindössze 10 százaléka európai, csupán a kkv-k 8 százaléka kereskedik az európai határokon kívül, az EU IKT-szektorának globális árbevétele pedig 10 százalékpontot esett az elmúlt évtizedben.
A 2023-as Digital Decade 2030 riport alapján Európa számos olyan területen lemaradásban van, amely fontos lenne ahhoz, hogy a kontinens ki tudja használni a digitalizáció hatékonyságnövelő potenciálját, és így egy versenyképesebb európai gazdaság alakulhasson ki. A társadalom digitális alapkészségeinek szintje, az új technológiák integráltsága és a vállalkozások digitális felkészültsége különösen távol van még a kitűzött céloktól. Míg az Európai Bizottság tervei szerint a felnőtt lakosság 80%-ának kellene digitális alapkészségekkel rendelkeznie 2030-ra, jelenleg még csak 68 százalék ez az arány, a vállalkozások tekintetében pedig 77 százalék az elérni kívánt 90 százalékhoz képest. Az új technológiák használata esetében pedig – ahol jelenleg big data esetén 19 százalék, AI kapcsán 11 százalék, cloud tekintetében pedig 45 százalék az arány – szinte elérhetetlennek tűnik a célul tűzött 75 százalék.
digitaleurope.org
A DIGITALEUROPE, Európa vezető szakmai érdekképviseleti szövetsége azért is állított össze egy 20 pontos javaslatcsomagot az Európai Bizottság és a tagállamok kormányzatai felé, hogy támogassa, sőt felgyorsítsa a digitális átállás folyamatát, olykor ambíciózusabb célokat is kitűzve az európai gazdaság elé.
Az öt témakör köré – versenyképesség; fenntarthatóság és egészség; reziliencia, biztonság és innováció; globális Európa; digitális európai társadalom – épített javaslatokat a DIGITALEUROPE az európai digitális gazdaság meghatározó vállalataival és szervezeteivel, köztük az IVSZ-szel együtt dolgozta ki.
“Egy olyan Európát szeretnénk építeni ezekkel a javaslatokkal, ami versenyképes, fenntartható, reziliens és biztonságos. Egy Európát, amelyben a polgárok egészségben élnek, rendelkeznek a munkájuk ellátásához szükséges digitális készségekkel, és amely a világgazdaság többi szereplőjével összeköttetésben működik, és teszi mindezt digitális megoldásokra alapozva. Ez a vízió azonban csak együttműködéssel érhető el, ezért is álltunk be a DIGITALEUROPE mellé, és támogatjuk őket a célok elérésében a magyar digitális átállás felgyorsításáért végzett munkánkkal. Itthon különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a digitális készségek, illetve a gazdaság gerincét adó kkv-k fejlesztésére, valamint az új technológiák gyors integrálására” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.
A kiadványban megfogalmazott javaslatok
A DIGITALEUROPE szerint a versenyképesség növeléséhez szükség van többek között az egységes piac előtt álló korlátok lebontására, amellyel akár 713 milliárd eurós növekedést is el lehetne érni 2029-re. Ehhez mindenképp szükség van a jelenlegi jelentési kötelezettségek terheinek 50%-kal való csökkentésére, illetve arra is, hogy a kkv-kat ösztönözzük az európai határokon kívüli kereskedelemre, amelynek érdekében egy új kkv-stratégia létrehozását is javasolják a kiadvány készítői.
A digitalizáció a fenntarthatósági törekvések és egy egészségesebb Európa elérésének motorja is lehet. Ehhez a DIGITALEUROPE javaslata alapján szükség van egy ún. “twin transition”, zöld és digitális átállást egyaránt támogató alapra, amelyből olyan projektek valósulhatnak meg, melyek a digitális és zöld megoldások közötti szinergiákat kihasználják. Emellett elengedhetetlen az is, hogy az EU egészségügyi stratégiáját is újragondolják a digitalizáció fókuszba helyezésével, amely az Európai Egészségügyi Adattérre alapozva az egészségügyi adatok hatékonyabb felhasználását is lehetővé tenné.
A kiberbiztonság egyre jelentősebb tényező gazdasági és társadalmi szempontból is, épp ezért a korábbinál is kiemeltebb figyelmet kell fordítani erre a területre. A DIGITALEUROPE azt javasolja, hogy minden jogszabályt kiberbiztonsági szempontok alapján is vizsgáljanak meg illetve mindenképp csökkentse az EU a jelenlegi munkaerőhiányt a kiberbiztonsági szakmában olyan kezdeményezések elindításával, mint a Cyber Skills Academy vagy a Cyber Campus.
A kitűzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy Európa a jelenleginél jobban bekapcsolódjon a világkereskedelmbe is, melyet többek között a transzatlanti kapcsolatok erősítésével érhet el. A kontinensnek vezető szerepet kell betöltenie a globális standardok rendszerének kiépítésében, különös tekintettel az olyan új technológiákra, mint az AI, amelynek felelős használata mindenki érdeke. A beszállítói láncok diverzifikálása szintén fontos feladat, amely az eddiginél ellenállóbbá teheti az európai gazdaságot.
A digitális társadalom továbbépítése, és így a digitális gazdaság növelése elképzelhetetlen az európai polgárok és a kkv-k digitális készségeinek fejlesztése, vagy éppen a szélessávú internetelérés biztosítása nélkül. Ezekhez a célokhoz tudna hozzájárulni többek között a DIGITALEUROPE szerint egy európai szintű, egységes oklevél, amely a munkavállalók által megszerzett készségeket, kompetenciákat tartalmazza (European Skills Passport). Emellett arra is szükség van, hogy a számítógéptudományok a 27 tagország közül ne csupán 14-ben legyenek a tanterv részei, hanem EU-szerte mindenhol, illetve, hogy ne csak az iskolában, hanem Európa összes háztartása számára biztosított legyen a szélessávú internetlefedettség.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre több fotót gyártunk, de keveset teszünk el emlékbe
- Hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek digitális oktatását segíti a Continental
- Új típusú uniós digitális jelentés
- Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak
- Már csak bő 1 év van hátra a NIS2 érvénybelépéséig – a logisztikai szektor is érintett
- A vállalati digitalizáció nem technológia, hanem nyitottság kérdése
- KIFÜ: az óvodai digitalizációt támogatja az OkosÓvoda Program
- Élesedik a digitalizációs verseny az autóiparban
- Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói
- Rekordszámú diákot vettek fel az informatikai szakokra
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Párbeszéd a fenntartható energiáért és mobilitásért – elkezdődött a Hungarian Battery Week
A tegnapi napon teltházzal vette kezdetét a Hungarian Battery Week a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting szervezésében megvalósuló esemény november 6–8 között biztosít fórumot az akkumulátoripar legfontosabb szereplői számára, hogy megvitassák az iparág aktuális kihívásait és jövőbeli lehetőségeit.
Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók - több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.
Januártól a 4iG Csoport 'One' márka alatt egyesíti távközlési kereskedelmi szolgáltatásait
Utolsó szakaszához érkezik a 4iG Csoport távközlési portfóliójának teljes megújítása, illetve egységesítése. A cégcsoport sajtóeseményen jelentette be, hogy 2025. január 1-jétől kivezeti a magyarországi piacról a Vodafone, a DIGI, az Antenna Hungária és az Invitech márkákat, és a társaságok ezt követően egységesen One márkanév alatt nyújtják lakossági és vállalati távközlési szolgáltatásaikat.
Átformálják a villamos hálózatokat a Schneider Electric Enlit Europe-on bemutatott újdonságai
Az európai villamos hálózat mintegy 40 százaléka több mint 40 éves, ezért jelentős változtatásokra van szükség, hogy képesek legyenek integrálni az új technológiákat, kezelni a növekvő mennyiségű megújuló forrásból származó energiát és kiszolgálni a jövőbeli fogyasztói igényeket. A Milánóban megrendezett Enlit Europe 2024 kiállításon a Schneider Electric számos innovációt mutatott be, amelyek támogatják a hálózatok üzemeltetőit, hogy megfeleljenek a legújabb kihívásoknak.