Százmilliárdnyi kriptopénz öröklése bizonytalan Magyarországon
Csak kriptopénzből több száz milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek a magyarok, emellett egyre nagyobb értéket képviselnek egyéb digitális eszközök, például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok, tokenek, és maguk a digitális adatok is.
Kérdéses, hogy az ilyen, sajátos tulajdonságokkal rendelkező, nem egyértelműen kézzelfogható vagyonelemekhez megfelelő szabályozás híján hogyan férnek hozzá az örökösök. Amíg nem születik határokon átnyúló szabályozás arról, hogy kié a digitális adatok tulajdona, vagyonjogi szempontból hogyan minősül, és örökölhető-e, addig sok múlik a jogosulton, hogy megfelelően elrendezi-e még életében digitális vagyona sorsát. A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni – derült ki a 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
Bonyolult és részletesen egyelőre nem szabályozott a digitális javak öröklése, pedig a digitalizáció robbanásszerű fejlődése miatt fontossá vált ez a kérdés. A hagyatéki eljárásokban idehaza is egyre gyakrabban kerülnek elő kriptopénzek, közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Mivel ezeknek vagyoni értékük van, pénzt termelnek, lényeges, hogy mi lesz a sorsuk, amikor jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal.
A tét egyre nagyobb. Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak 2021-ben. Egy idei jelentés szerint pedig világszerte több mint négyszázmillió ember tart kriptoeszközöket, összesen mintegy ezerkétszáz milliárd dollár értékben. Tavaly csak az Egyesült Királyságban több mint kétszázmillió fontnyi kriptopénzt koboztak el pénzmosás gyanújával a hatóságok. „Ha a jog nem vesz tudomást ezekről a digitális eszközökről, akkor például az elkobzott kriptopénzek sem lesznek hasznosak a társadalomnak, mert nem tudja az állam értékesíteni, és ellenértékét társadalom javára fordítani” – mondja Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára.
Nemcsak a kriptopénzek jelentenek értéket a digitális eszközök között. NFT-k, közösségimédia- és videójáték-profilok, felhőben tárolt anyagok – például egy regény, egy tudományos dolgozat –, vagy akár milliókat érő, mesterséges intelligencia segítségével alkotott képek is bírhatnak komoly anyagi értékkel. Emellett pedig számos személyes, családi emlék – egy nyaraláson vagy egy esküvőn készült képsorozat – is elveszhet, amennyiben a jogosult halála után az örökösök nem férnek hozzá a profilhoz.
„Egyre nagyobb digitális lábnyomot hagyunk magunk után, emiatt több kérdésre is választ kell adnia a jognak. El kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
„Úgy látszik, nem lehet megkerülni a digitális javak tulajdonlásának és öröklésének átfogó jogi szabályozását, hiszen a digitalizáció kirobbanó fejlődése napjainkra fontos és értékes gazdasági tényezővé tette az adatokat. A közgazdaságtan egy ideje már egyértelműen vagyontárgyként számol a digitális javakkal és magukkal a digitális adatokkal is. Ezért előbb-utóbb a jognak is szabályoznia kell a kérdést” – mondja Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője.
Érdemes időben elrendezni digitális vagyonunk sorsát
Átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre elsősorban a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében elrendezze ezek sorsát. Ebben komoly szerep hárul a szerződésekre és a végrendeletekre. Aki mindezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális vagyonához.
Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat. A digitális vagyon ugyanakkor messze nem csak kriptopénzből vagy tokenekből áll.
Világszerte keresik a megoldást
Nem csak Magyarországon vizsgálják, hogyan lehet szabályozni a digitális eszközök öröklését. Németországban például egyelőre elsősorban a digitális adatokhoz kapcsolódó szerződések – például egy felhasználó és a közösségi médiafelületet működtető techcég közötti ÁSZF – felől vizsgálják ezt a kérdést. Már van olyan szövetségi legfelsőbb bírósági ítélet, amely kimondta: az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek.
Franciaországban viszont elsősorban a személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, amely jog az ember halálával megszűnik, azaz bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhető. Az Egyesült Királyságban pedig azt tervezik, hogy a kriptoeszközöket egy önálló vagyoni kategóriának ismerik el, ez azonban a többi digitális eszköz esetében nem jelent megoldást az öröklésre.
Kapcsolódó cikkek
- Az újjászületés útján a Hungarian Vizsla Inu
- Cristiano Ronaldot ábrázoló NFT-ket tett elérhetővé ingyenesen a Binance
- Mesterséges intelligenciával harcol a Binance a tiltott piacbefolyásolás ellen
- Binance-felmérés: az adományozók harmada már blokkláncon utal
- A magyar felhasználókra is optimalizálta alkalmazását a világ legnagyobb kriptotőzsdéje
- Nyomozói csoport a kriptobűnözés ellen
- Binance: a kriptoiparág egészségesen fejlődött az elmúlt fél évben
- Közel száz helyen lehet Magyarországon kriptovalutával fizetni
- Binance: 124 millió diák tanulhat hamarosan a blokkláncról és a kriptotechnológiákról
- így adóznak a kriptovaluták Európában és a FÁK országaiban
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.