Százmilliárdnyi kriptopénz öröklése bizonytalan Magyarországon
Csak kriptopénzből több száz milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek a magyarok, emellett egyre nagyobb értéket képviselnek egyéb digitális eszközök, például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok, tokenek, és maguk a digitális adatok is.
Kérdéses, hogy az ilyen, sajátos tulajdonságokkal rendelkező, nem egyértelműen kézzelfogható vagyonelemekhez megfelelő szabályozás híján hogyan férnek hozzá az örökösök. Amíg nem születik határokon átnyúló szabályozás arról, hogy kié a digitális adatok tulajdona, vagyonjogi szempontból hogyan minősül, és örökölhető-e, addig sok múlik a jogosulton, hogy megfelelően elrendezi-e még életében digitális vagyona sorsát. A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni – derült ki a 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
Bonyolult és részletesen egyelőre nem szabályozott a digitális javak öröklése, pedig a digitalizáció robbanásszerű fejlődése miatt fontossá vált ez a kérdés. A hagyatéki eljárásokban idehaza is egyre gyakrabban kerülnek elő kriptopénzek, közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Mivel ezeknek vagyoni értékük van, pénzt termelnek, lényeges, hogy mi lesz a sorsuk, amikor jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal.
A tét egyre nagyobb. Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak 2021-ben. Egy idei jelentés szerint pedig világszerte több mint négyszázmillió ember tart kriptoeszközöket, összesen mintegy ezerkétszáz milliárd dollár értékben. Tavaly csak az Egyesült Királyságban több mint kétszázmillió fontnyi kriptopénzt koboztak el pénzmosás gyanújával a hatóságok. „Ha a jog nem vesz tudomást ezekről a digitális eszközökről, akkor például az elkobzott kriptopénzek sem lesznek hasznosak a társadalomnak, mert nem tudja az állam értékesíteni, és ellenértékét társadalom javára fordítani” – mondja Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára.
Nemcsak a kriptopénzek jelentenek értéket a digitális eszközök között. NFT-k, közösségimédia- és videójáték-profilok, felhőben tárolt anyagok – például egy regény, egy tudományos dolgozat –, vagy akár milliókat érő, mesterséges intelligencia segítségével alkotott képek is bírhatnak komoly anyagi értékkel. Emellett pedig számos személyes, családi emlék – egy nyaraláson vagy egy esküvőn készült képsorozat – is elveszhet, amennyiben a jogosult halála után az örökösök nem férnek hozzá a profilhoz.
„Egyre nagyobb digitális lábnyomot hagyunk magunk után, emiatt több kérdésre is választ kell adnia a jognak. El kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
„Úgy látszik, nem lehet megkerülni a digitális javak tulajdonlásának és öröklésének átfogó jogi szabályozását, hiszen a digitalizáció kirobbanó fejlődése napjainkra fontos és értékes gazdasági tényezővé tette az adatokat. A közgazdaságtan egy ideje már egyértelműen vagyontárgyként számol a digitális javakkal és magukkal a digitális adatokkal is. Ezért előbb-utóbb a jognak is szabályoznia kell a kérdést” – mondja Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője.
Érdemes időben elrendezni digitális vagyonunk sorsát
Átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre elsősorban a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében elrendezze ezek sorsát. Ebben komoly szerep hárul a szerződésekre és a végrendeletekre. Aki mindezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális vagyonához.
Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat. A digitális vagyon ugyanakkor messze nem csak kriptopénzből vagy tokenekből áll.
Világszerte keresik a megoldást
Nem csak Magyarországon vizsgálják, hogyan lehet szabályozni a digitális eszközök öröklését. Németországban például egyelőre elsősorban a digitális adatokhoz kapcsolódó szerződések – például egy felhasználó és a közösségi médiafelületet működtető techcég közötti ÁSZF – felől vizsgálják ezt a kérdést. Már van olyan szövetségi legfelsőbb bírósági ítélet, amely kimondta: az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek.
Franciaországban viszont elsősorban a személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, amely jog az ember halálával megszűnik, azaz bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhető. Az Egyesült Királyságban pedig azt tervezik, hogy a kriptoeszközöket egy önálló vagyoni kategóriának ismerik el, ez azonban a többi digitális eszköz esetében nem jelent megoldást az öröklésre.
Kapcsolódó cikkek
- Az újjászületés útján a Hungarian Vizsla Inu
- Cristiano Ronaldot ábrázoló NFT-ket tett elérhetővé ingyenesen a Binance
- Mesterséges intelligenciával harcol a Binance a tiltott piacbefolyásolás ellen
- Binance-felmérés: az adományozók harmada már blokkláncon utal
- A magyar felhasználókra is optimalizálta alkalmazását a világ legnagyobb kriptotőzsdéje
- Nyomozói csoport a kriptobűnözés ellen
- Binance: a kriptoiparág egészségesen fejlődött az elmúlt fél évben
- Közel száz helyen lehet Magyarországon kriptovalutával fizetni
- Binance: 124 millió diák tanulhat hamarosan a blokkláncról és a kriptotechnológiákról
- így adóznak a kriptovaluták Európában és a FÁK országaiban
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A fiatalokat célzó digitális kampányáért kapott nemzetközi díjat a K&H
A digitális reklámozás kategóriában nyert bronzérmet a Mediaspace Global Changemakers' Awards díjátadón a K&H Bank. A rangos nemzetközi megmérettetésen a "Bank of Legends" kampányt ismerték el.
Kevesen élnek a Black Friday bevált trükkjeivel, de a HONOR segíthet
Az európaiak rendkívüli erőfeszítéseket tesznek, hogy megtalálják a legjobb árakat, ám egy új kutatás rávilágít arra, hogy a Black Friday őrületébe keveredett vásárlók kihagyják azokat az alapvető trükköket, amelyekkel nagyokat lehet spórolni az ünnepi ajánlatokon.
A Neumann Társaság átadta az év informatikai szakembereinek és kutatóinak járó hagyományos díjait
Tizenhárom hazai informatikus szakember kiemelkedő munkásságát díjazta a Neumann Társaság és a HUN-REN SZTAKI a „Velünk élő robotok – a sebészrobottól a robotkutyáig” című konferencián. A rangos eseményen adták át a társaság hagyományos elismeréseit, amelynek keretében a hazai informatika kiemelkedő kutatóinak és oktatóinak tevékenységét ismerik el.
Marad a jóáras korlátlan belföldi mobilnet, sőt, 7 napig díjmentesen tesztelhető
Idén júliusban indult a mobilhasználati élményt forradalmasító, teljesen digitális tarifa Yepp néven, ami egy üzletlátogatás vagy személyes kontaktus nélkül, mobilalkalmazáson keresztül, akár 10 perc alatt aktiválható és korlátlan belföldi mobilnetet kínáló előfizetés. A merőben új koncepció bevezető kedvezményes havidíját 2025. január 6-ig meghosszabbítja a szolgáltató, sőt, mostantól új megrendelés esetén 7 napos ingyenes próbaidőszakot is biztosít.
A Rakuten Viber új biztonsági megoldásokat vezet be
A Rakuten Viber, a biztonságos globális üzenetküldési megoldások úttörője és Európa vezető szuperalkalmazása új megoldásokat vezet be a kommunikáció további védelme érdekében. A vállalkozások mostantól gyorsan hitelesíthetik a felhasználókat a bizalom növelése és a csalások csökkentése érdekében, még biztonságosabbá téve az interakciókat.