Kriptobefektetések: minek nevezzelek?
Nagy hírt kavart az amerikai értékpapírfelügyelet (SEC) január 10-i döntése, amelyben engedélyezte egyes, bitcoinon alapuló termékek tőzsdei bevezetését. Az, hogy ez a fecske mennyiben csinál nyarat (azaz a SEC döntését mennyiben fogják követni hasonló jellegű lépések akár az európai, akár az amerikai értékpapírpiacokon) leginkább a részleteken múlik: többek között azon, hogy milyen nevet is aggatunk a kriptovalutákon alapuló termékekre. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
Mit is hagyott pontosan jóvá az SEC?
A SEC 2024. január 10-i döntése 11, bitcoinon alapuló ETF tőzsdére történő bevezetését és kereskedését engedélyezte. Az ETF-ek (Exchange Traded Funds) jellemzője, hogy azok értéke egy mögöttes árucikk vagy részvény tőzsdei indexét követik. A befektetőknek nem szükséges a mögöttes eszközt közvetlenül megvásárolniuk ahhoz, hogy az adott termék kockázatát viselni tudják. Ez pedig számos előnnyel jár – így elkerülhetők az önálló kereskedéssel járó magas tranzakciós költségek, esetleges adókötelezettségek. Az, hogy a SEC bitcoinon alapuló ETF-ek tőzsdére való bevezetését jóváhagyta, azzal a különös jelentőséggel bír, hogy innentől befektetők egy szabályozott terméken keresztül fektethetnek bitcoinba a nem szabályozott tőzsdéken történő vásárlás kockázatai nélkül.
Ezek az új termékek ún. „spot commodity”-ra, azaz árura vonatkozó ETF-ként kerültek engedélyeztetésre. Ezen döntésével a SEC egyedi és forradalmi módon azt mondta ki, hogy a bitcoin egy áru – egy elismert digitális áru (digital commodity).
Ugyanakkor a SEC döntése kifejezetten és kizárólag a bitcoin ETF-ekre vonatkozik. A SEC döntésében utalt arra, hogy egyéb, nem nevesített kriptoeszközök nem vagy nem feltétlen minősülnek árunak. Ez, értelemszerűen, nehézkesebbé teheti a többi kriptoeszközön alapuló termék potenciális tőzsdei bevezetését.
Hol áll most Európa?
Az európai piacokon – amelyek mind potenciálban, mind a kriptoeszközök iránti érdeklődésben messze elmaradnak az amerikai piacoktól – jellemzőek a bitcoinokon alapuló ún. ETN-ek (Exchange Traded Notes). „Bár az ETF-ekhez hasonlóan az ETN-ek is a bitcoin árfolyamához kötöttek, de lényeges különbség áll fenn az európai és a most jóváhagyott amerikai formák között” – mondja Boross Ádám, a Jalsovszky szenior ügyvéde. Míg az ETF-ek egyfajta bitcoinba fektető befektetési alapok befektetési jegyeiként értékelhetők, addig az ETN-ek kifejezetten hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként kerültek kibocsátásra. Bár ezen értékpapírok értéke is jórészt a bitcoinok árfolyamától függ, azonban azok – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként – futják a kibocsátók kockázatát is.
Mi várható Európában?
Az Unió már tavaly elfogadott egy, a kriptovalutákra vonatkozó szabályrendszert (az ún. MICA rendeletet), amely célja a kriptoeszközök kibocsátásának szabályozott környezetben történő elősegítése, a különböző kriptoeszközökök pontos kategorizálása és a kriptoeszköz szolgáltatások engedélyhez kötése. A SEC mostani, januári döntése és a mögötte meghúzódó szabályozói gondolkodás várhatóan ezen rendelkezéscsomag alkalmazására is jelentős hatással lesz.
A MiCA (amely részletekben, 2023. június 29-től, illetőleg 2024. június 30-tól és 2024. december 30-tól alkalmazandó) többek között a különböző kriptoeszközök kibocsátására eltérő kibocsátási előírásokat vezet be, amelyek valamelyike megengedőbb, valamelyike szigorúbb. A legnagyobb kérdés az, hogy a rendelet vonatkozásában mi fog majd tisztán kriptoeszköznek minősülni – és ezt mennyiben befolyásolja a SEC mostani döntése. Bár a két szabálycsoportnak nincs közvetlenül hatása egymásra, azonban nem kizárt (persze, ha az egyéb feltételek is teljesülnek), hogy a SEC által árunak minősített kriptoeszközök Európában is a MiCA hatálya alá tartozhatnak. Nem alkalmazandó viszont a MiCA a pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközök tekintetében. Ebben a tekintetben az, hogy a SEC a bitcoinon kívüli kriptoeszközöket – a mostani döntés indoklásából következően – előreláthatólag értékpapírnak, befektetési eszköznek fogja minősíteni, várhatóan befolyásolni fogja az európai jogalkotót is. Az ilyen kriptoeszközökre így nem a MiCA szabályozás, hanem az annál lényegesen bonyolultabb és összetettebb MiFID-alapú szabályozás lesz irányadó, amely megnehezítheti például az ilyen kriptoeszközökkel foglalkozó vállalkozások piacra lépését. Fontos, hogy az európai értékpapírfelügyelet (ESMA) vezetésével jelenleg is szakmai munka folyik annak kapcsán, hogy mely feltételeknek történő megfelelés esetében minősülhetnek pénzügyi eszköznek bizonyos kritopeszközök, kriptoeszközökre alapozott termékek. Az külön érdekes lesz, hogy a vonatkozó ESMA ajánlások mennyiben fognak egyetérteni a SEC bitcoinon kívüli kriptoeszközökre vonatkozó értékelésével.
Összegzés
A SEC januári határozatával az amerikai értékpapírpiac nagyot lépett előre és az intézményi befektetőknek lehetőségük nyílik olyan, kriptoeszközökhöz kötött termékekbe befektetni, amelyre eddig nem volt lehetőségük. És amelyre, ilyen formában és tartalommal, Európában nem feltétlenül volt lehetőség. Ez értelemszerűen előnyt adhat az amerikai kriptopiacnak.
„Az elkövetkezendő időszakban további döntések várhatók Amerikában egyéb kriptoeszközök forgalmazhatósága tekintetében. Látván a kriptoeszközök robbanásszerű fejlődését és komplexitását, előre nem megjósolható, hogy mely eszközök kapnak majd zöld lámpát a SEC-től” – véli a Jalsovszky szakértője.
A SEC döntései pedig minden valószínűség szerint jelentős hatással lesznek arra, hogy az európai szabályozó miként kategorizálja majd az EU piacain bevezetni kívánt kriptoeszközöket, és mely eszközökkel való kereskedés kap a MiCA rendelet szerinti, adott esetben könnyített engedélyeztetési lehetőséget. Az biztos, hogy az ETF-ek engedélyezésével az amerikai kriptopiacok lépéselőnybe kerültek az európaiakkal szemben (volumenben mindenképpen) – kérdés, hogy ezt az európai kriptopiacok le tudják-e dolgozni.
Kapcsolódó cikkek
- A fellendülés éve volt 2023 a kriptopiacon
- Itt a Binance év végi jelentése
- Binance & Blackcatcard együttműködés
- Binance: Megállapodásra jutottunk az amerikai szabályozókkal
- Százmilliárdnyi kriptopénz öröklése bizonytalan Magyarországon
- Az újjászületés útján a Hungarian Vizsla Inu
- Cristiano Ronaldot ábrázoló NFT-ket tett elérhetővé ingyenesen a Binance
- Mesterséges intelligenciával harcol a Binance a tiltott piacbefolyásolás ellen
- Binance-felmérés: az adományozók harmada már blokkláncon utal
- A magyar felhasználókra is optimalizálta alkalmazását a világ legnagyobb kriptotőzsdéje
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.