Prim Hírek

A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek számára, rányomva bélyegét a vállalkozások potenciáljára és sikerességére. Az egytől tízig terjedő skálán Magyarország értéke 2022-ben 4-es volt, és az arányokat szemlélve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett személy. A legkedveltebb területek: Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.

A probléma évtizedek óta fokozódik

A tehetség elvándorlás nem újkeletű probléma – az 1970-es évektől megfigyelhetjük ugrásszerű növekedését – de változatlanul Közép-Kelet-Európa, egyben hazánk egyik legégetőbb kérdése, mivel számos keleti és déli uniós tagállam azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására.

A 2023-as statisztikai adatokból kiderült, hogy a kis szigetországok, mint például Szamoa, Jamaica, és Haiti, valamint a szubszaharai afrikai régiók küzdenek leginkább a képzett munkaerő elvándorlásával. Az Eurostat 2023-as adatai szerint, a 2022-es év folyamán a kivándorlók között a legmagasabb, 50 százalék feletti arányban voltak magasan képzett személyek Franciaországban (67,8%), Írországban (63,9%), Finnországban (62,8%), Németországban (58,9%), Belgiumban (56,8%), Dániában (52,3%), és Ausztriában (50,9%). Ezzel szemben a Romániából és a Portugáliából kivándorlók kisebb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, átlagosan 15,8% és 16,8%. A Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból kivándorló magasan képzettek aránya 2022-ben eltérő volt; Magyarországon és Lengyelországban 30%, míg Csehországban magasabb, 46,2% volt.

Katkics Attila

„A közgazdasági értelemben vett humántőkeforrás átcsoportosítása, azaz ebben az esetben az emigráció negatív hatást idéz elő, okainak hátterében elsősorban a magasabb bérek, a jobb karrierlehetőségek és a magasabb életszínvonal állnak. De említhetjük még a jobb munkakörülményeket, a jobb munka-magánélet egyensúlyt, a kedvezőbb, gyorsabb előmenetelt, a megbecsülést és a szakmai kihívást is. Egy recessziós gazdasági környezetben ez a típusú kivándorlás is felgyorsul, az egyébként is méretes társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, alulfizetettség párosítva egy magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével, vagy például az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei sokakat arra késztetnek, hogy a gondolatból cselekedet váljék és kivándoroljanak” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember.

A folyamat megállíthatatlan

A szakember hozzátette, a jelenséget megakadályozni nem fogjuk tudni, a kivándorlás mennyiségének és minőségének csökkentése viszont kiemelt feladat, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtése is. A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, melyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek így ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, valamint terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez.

Nyitókép: Freepik