Minden második magyar szerint férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon
A válaszadók több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy értelmi képességeikről – derült ki a Yettel friss, országos reprezentatív kutatásából. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a kitöltők több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon. A mobilszolgáltató a munkahelyi sztereotípiák kérdését vizsgálta nőnap alkalmából és egyben ösztöndíjprogramot hirdet az Óbudai Egyetemmel, melynek célja az IT és mérnöki területek vonzóbbá tétele a nők számára.
A nemzetközi nőnap apropójából egy országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Yettel, hogy milyen nemi sztereotípiákkal találkozhatnak a magyarok a munkavégzésük során. Az eredményekből kiderült, hogy a kitöltők több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív előítéletekkel a munkahelyükön.
A kérdőívet kitöltő nők azt jelezték, hogy rendszeresen találkoznak olyan negatív sztereotípiákkal, ami a külsejükre (36%), személyiségükre (33%) értelmi képességükre (36%) vagy szülői szerepükre (36%) vonatkozik. Nemtől függetlenül általánosságban elmondható, hogy főleg a fiatalabb korosztály (18-35 év) érzi úgy, hogy a nők rendszeresen találkoznak ilyen és ehhez hasonló előítéletekkel a munkahelyi környezetükben.
Kettős mérce
Habár a kutatásból kiderül, hogy mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve közel felük (47%) gondolja ugyanezt az álláskeresés terén. A kitöltők több mint fele (nemtől függetlenül) legalább egyszer szembesült már azzal, hogy a nemük miatt elvárják tőlük bizonyos feladatok elvégzését. A női munkavállalók viszont láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön: 59% érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31%-nál jellemző ugyanez. Jelentősen több nő kapott megjegyzést a külsejére, a műszaki képességére, vagy éreztették azt vele, hogy a neme miatt nem érthet bizonyos dolgokhoz. Érdekesség, hogy a kitöltőknek csak 38%-a teszi szóvá, ha kollégáját éri negatív előítélet, ezzel szemben 60% reagálna akkor határozottan, ha barátját vagy családtagját érinti a diszkrimináció.
A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét vagy hagyják szóhoz jutni. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44%), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41%).
Ezt teheti a munkaadó
10-ből 6 munkavállaló úgy látja, hogy a jelenlegi munkahelye tehetne többet a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A kitöltők szerint ezt lehetne javítani többek közt azzal, ha a férfiak és a nők azonos fizetést kapnának, de az olyan intézkedések is fontosnak bizonyultak, mint például a férfi és női szülési szabadság biztosítása. Utóbbival kapcsolatban a férfiak közel fele vélekedett úgy, hogy a munkáltató ezzel tehet az egyenlőség megvalósulásáért.
“A reprezentatív kutatással egyidőben megkérdeztük saját munkavállalóinkat is a téma kapcsán. Régóta úgy gondoljuk, hogy az egyenlőség kérdése egyformán fontos a nők és a férfiak szempontjából, és ezt kollégáink is visszaigazolták, sőt megerősítettek bennünket abban, hogy nálunk nagyon alacsony arányban találkoznak bármilyen fajta megkülönböztetéssel. Többek közt kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint ugyanolyan könnyű érvényesülni nőként, mint férfiként a cégnél, illetve több mint 80%-uk véli úgy, hogy sokat teszünk a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulásáért. Ilyen intézkedésünk például a 2021-ben bevezetett apasági távollét, amely a törvényben meghatározott szabadnapokon túl további húsz nap fizetett szabadságot biztosít az újdonsült édesapáknak, de említhetem a legújabb egyetemi kooperációnkat is, amely szintén ezt a szellemiséget erősíti” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
A Yettel nőnap apropóján bejelentette, hogy az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdet, amelynek célja a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele a fiatal nők számára. Az ösztöndíj keretösszege egy évre összesen 5 millió forint, amelyet szemeszterenként 4 diák nyerheti el. A pályázók közül a Yettel és az egyetem által delegált szakmai zsűri választja ki a nyerteseket. Az ösztöndíj segítségével a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervük megvalósulásához járul hozzá a Yettel, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően szakmai konzultációt biztosít a diákoknak a vállalat szakembereivel. A programot az első évben pilot projektként indítják el, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek. A kiírás részletei hamarosan az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán jelennek meg.
Az Ipsos Instant Research felületén készült kutatás 1 044 fő megkérdezésével zajlott 2024. február 9. és 14. között. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar lakosságra kor, nem, régió és településtípus szerint.
Kapcsolódó cikkek
- Stratégiai megállapodást kötött a Corvinus és a Procter&Gamble
- A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése
- Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?
- Az ELTE-n tanácskoznak az ERASMUS MASUDEM konzorcium vezetői
- Közös mentorprogramot indít a Corvinus és az OTP
- 1 éve indult a Yettel TV szolgáltatás, tapasztalatokat oszt meg a szolgáltató
- Új márka- és marketingkommunikációs igazgató a Yettelnél
- Több egyetem is pluszpontot ad a felvételizőknek az ICDL bizonyítványért
- A jövő szakmáinak 85%-át még fel sem találták
- Ezek a diplomák a legkeresettebbek jelenleg a munkaerőpiacon
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Indul a Hello Cleantech 3.0: a magyar startupok számára is kitörést biztosít a program
A rendkívül sikeres, eddig közel 300 úttörő megoldást és 50 iparági vezetőt összehozó, Hello Cleantech program harmadik alkalommal is elindult idén novemberben. Már fogadják az európai tiszta energetikai megoldásokat bemutató pályázatokat szerte Európából, ezen belül Magyarországról is. A 2024-es EIT InnoEnergy által indított program egyedülálló hidat képez az innovatív startupok és iparági vezetők között. A résztvevők amellett, hogy szakmai támogatásban részesülhetnek üzlet- és technológiafejlesztési területen, finanszírozáshoz juthatnak és hozzáférhetnek a vezető kockázati tőkealapokhoz.
Az adózás területén is új korszakot hoz a mesterséges intelligencia
Jelentősen átalakíthatja az adó- és pénzügyi osztályok működését a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) — derül ki az EY 1600 pénzügyi igazgató és adószakértő megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. Az új technológia fokozza a hatékonyságot a válaszadók többsége szerint, de nem számítanak arra, hogy elveszi az állásokat a szakemberektől.
A magyar vásárlók egyre tudatosabbak az online térben: a Pepita.hu kutatása
A Pepita.hu legfrissebb felmérése szerint a magyar online vásárlók egyre tudatosabban óvják személyes adataikat, és törekednek a biztonságos fizetési megoldások alkalmazására. Az ünnepi időszak küszöbén végzett felmérés eredményei rámutattak, hogy a vásárlók fele rendszeresen használ utánvétet, és sokan részesítik előnyben az olyan biztonsági megoldásokat, mint a kétlépcsős azonosítás vagy a megbízható piacterek. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok bizalma nő az online vásárlás iránt, és az adatvédelem fontossága egyre szélesebb körben ismert.