Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?
Felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek az aktív munkakeresők: kérdések összeírásával, vázlatok készítésével és a cég áttekintésével készülnek egy-egy állásinterjúra a jelentkezők, akiknek a többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi Állásbörze által készített online kutatásból. A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján kijelenthető, hogy bár a közösségi média világában élünk, mégis a legtöbb vállalat a hagyományos módokon és csatornákon hirdeti nyitott pozícióit, például karrier portálon, Állásbörzén vagy saját céges weboldalon.
A toborzási trendeket, köztük a munkaadók preferenciáit és a munkavállalók felkészültségét vizsgálták legfrissebb kutatásukban a Műegyetemi Állásbörze szervezői.
Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója az eredményeket értékelve elmondta, a több mint 400 munkavállaló bevonásával készült felmérés szerint a többség (82%) álláskereső portálokon keres munkát, de minden második megkérdezett célirányosan a munkáltatók oldalán is kutat. A harmadik legnépszerűbb platform a Műegyetemi Állásbörze (38%), de jelentős számban nézelődnek az álláskeresők a közösségi médiában (37%) és a LinkedIn felületén is (32%).
„Érdekesség, hogy a résztvevők mindössze 30 százaléka volt kimondottan álláskereső, de a nagy többség, 59 százalék nyitott az ajánlatokra úgy is, hogy jelenleg van állása. A megkérdezettek majdnem fele legkevesebb kettő, de maximum öt helyre adja be az önéletrajzát, de 7 százalék úgy felelt, hogy akár 15-nél több munkahelyre is jelentkezik egyszerre” – mutatott rá az 55. Műegyetemi Állásbörze főszervezője.
Arra a kérdésre, hogy a jelentkezés elküldése előtt mit tartanak fontosnak, az emberek 87 százaléka azt felelte, hogy frissítik az önéletrajzukat, négyből hárman megnézik a cég weboldalát, egyharmaduk pedig a kiszemelt vállalat közösségi oldalát is átböngészi. Az állásinterjúra főként kérdések összeírásával, vázlat készítésével és a cég profiljának áttekintésével készülnek.
A szakmai tapasztalat és a bérigény számít leginkább a munkáltatóknak
Orbán Balázs a munkáltatók által kitöltött kérdőívekre rátérve elmondta, a cégek több mint 70 százaléka az aktuális trendek és elvárások alapján állítja össze a toborzási stratégiát, és csak 30 százalékuk a szükség, a kínálat és a büdzsé alapján.
A kutatás szerint átlagosan három körös az interjúzási és kiválasztási folyamat. Ez jellemzően egy telefonos interjúból, egy személyes interjúból és egy próbafeladatból áll össze. A munkáltatók 35 százalék alkalmaz pszichológiai felmérést, és 95 százalékban eltekintenek a fizikai felméréstől.
„Figyelemre méltó, hogy a hiányzó munkaerőigény meghatározásától a felvételig átlagosan két hónap telik el a megkérdezett cégeknél, vagyis ennyi idő kell az üres pozíciók betöltéséhez. Kiderült az is, hogy a vállalatok 60 százaléka preferálja a munkaerő-átcsoportosítást, és 80 százalékuk támogatja a munkaerő ajánlását” – fogalmazott Orbán Balázs.
Abban a kérdésben, hogy egy egytől ötig terjedő skálán a felsorolt tényezők mennyire befolyásolják a cégeket a kiválasztás folyamatában, a szakmai tapasztalat vezet (4.9), de szintén nagyon fontos a bérigény (4.7), az egyéb, például területvezetőtől származó szakvélemény (4.65) és a személyes megítélés is (4.55). A munkáltatók számára a legkevésbé az számít, hogy a jelentkező melyik oktatási intézményben végzett (2.5), mekkora a munkahely és a lakóhelye közötti távolság (2.4), és hogy milyen a családi állapota (2).
A munkáltatók és a munkavállalók még közelebb kerülhetnek egymáshoz március 26-án és 27-én az 55. Műegyetemi Állásbörzén, a BME K és Q épületében. A rendre tízezreket megmozgató rendezvényen a korábbiakhoz hasonló, nagy népszerűségnek örvendő programokkal várnak mindenkit. A teljesség igénye nélkül a szervezők színvonalas helyszíni céges előadásokkal készülnek, de lesz CV-fotózás és számos interaktív játék is.
Természetesen számos munkaadó is jelen lesz állásajánlataival. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb, 2023-as adatai alapján a BME-s diplomával rendelkezők gyors elhelyezkedésre és messze átlagon felüli jövedelemre számíthatnak.
Orbán Balázs mindemellett kiemelte, hogy a Keress jól csatornáikon továbbra is aktuális tartalmakat dolgoznak fel és beszélnek ki. A podcast csatornájuk fókuszában a fenti kutatás témáját is adó toborzás áll, a blogfelületen pedig olyan tanácsokat adnak, melyek segíthetik az előrelépést vagy a továbblépést az érdeklődők karrierútjában.
Kapcsolódó cikkek
- Több időt igényel az álláskeresés, mint egy évvel korábban
- A jövő szakmáinak 85%-át még fel sem találták
- Ezek a diplomák a legkeresettebbek jelenleg a munkaerőpiacon
- Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az „interjúhalál”
- Mire kíváncsiak az IT-sok az álláskeresés során?
- Nobel-díjasok kutatásai a BME fizikus-mérnök képzésén
- Mindenidők legsikeresebb állásbörzéjét tartották ősszel
- Így szerezheted meg álmaid állását!
- A fiatalok 40%-a szerint segítené a munkáját a mesterséges intelligencia
- BME konferencia az emberközpontú MI-szabályozásról
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.