A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Az egyetem immár tizenötödik alkalommal rendezte meg a világnaphoz kapcsolódó konferenciát. Az idei rendezvény során a legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás volt a középpontban, de a kvantumkommunikáció korszakváltó lehetőségeit is bemutatták. A szakmai előadásokkal párhuzamosan egy kiállításon lehetett megismerni az ipar képviselői által végzett kutatási és fejlesztési tevékenységeket.
„Napjainkban a hírközlési szakma egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan kellene kezelni az adat iránt megnövekedett óriási igényt” – mondta a konferencián Dr. Lapsánszky András, az NMHH elnökhelyettese. „Ez számos területre kihat, többek között a kiberbiztonságra és az űrtávközlésre is. A műholdas távközlés szerepe jelentős mértékben nőtt, hiszen a földfelszíni szolgáltatások nem elegendők az igények kielégítésére. A kialakult helyzettel az Európai Unió és az egyes tagállamok is foglalkoznak. Egy másik fontos kérdés, hogy a megnövekedett fogyasztói igény miatt szükséges-e további szabályozási, igazgatási beavatkozás” – tette hozzá az elnökhelyettes.
Dr. Gschwindt Andrást és Petres Istvánt díjazták
A konferencián 2015 óta minden évben kiosztják a Dr. Magyari Endre-díjakat. Az elismerést az NMHH elnöke alapította a hírközlés területén végzett kiemelkedő munka elismerésére. Idén a két emlékérmet Dr. Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, és Petres István, az NMHH pécsi hatósági irodájának vezetője vehette át.
Dr. Gschwindt András többek között a VEGA és Rosetta űrszondák, valamint a MIR űrállomás fedélzetére kerülő egységek fejlesztését vezette. Ő irányította az első magyar műhold, a Masat-1 fejlesztését, majd vezérlőállomásának üzemeltetését. Meghatározó szerepet vállalt a SMOG-P, SMOG-1 és az ATL-1 elnevezésű pikoműholdak fejlesztésében is. Munkássága a kis műholdak tervezésében, űrbeli üzemeltetésükben ma is meghatározó.
Petres István 30 éve dolgozik az NMHH-nál, illetve annak jogelődjeinél. 2006-tól a hatóság Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatóságát vezette, 2010-ben a Szerződés-felügyeleti Kompetencia Központ vezetőjévé nevezték ki, 2013 óta pedig a pécsi hatósági irodát irányítja. Munkájában mindig a hírközlési piac szabályszerű működéséért és a fejlődés elősegítéséért dolgozott.
Kapcsolódó cikkek
- Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
- NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
- Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
- Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban
- Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
- Több mint félmillió gyermekpornográf felvétel eltávolítását kezdeményezték tavaly világszerte
- Épül a Net-Coach-közösség
- A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.