Prim Hírek

A budapesti közép- és nagyvállalatok távközlési döntéshozói szerint több cég is ringbe fog szállni a vezetékes közcélú távbeszélő szolgáltatás területén 2002. januártól. A megkérdezettek 34%-ának véleménye szerint a Vivendi a szabad piacon biztosan nyújtani fog hagyományos közcélú távbeszélő szolgáltatást a fővárosban, 30%-uk szerint a PanTel (is); míg 26% említette ebben a kontextusban a UPC-t. Említést érdemlő gyakorisággal jellemezhető még az Antenna Hungária (15%), míg az üzleti kommunikációs piac két jelentős szereplőjének, a Novacomnak (6%) és a GTS-nek (5%) a piacra lépését a vizsgált alapsokasághoz tartozó döntéshozók csupán töredék része valószínűsítette. 7% szerint a British Telecomot is a Matáv kompetitorai között kell majd számon tartani, míg 4% szerint – a Matávban 59,53%-os tulajdonrészt birtokló német távközlési mamut – a Deutsche Telekom szintén piaci szereplővé válik.

A válaszadók 75%-a a telefon forgalmi díjak általános csökkenését prognosztizálja a liberalizáció után: 49% szerint a csökkenés mértéke nem lesz jelentős, de feltétlenül „érzékelhető”, 26% pedig jelentős árzuhanást vár. Minden ötödik (19%) távközlésért felelős vezető azon véleményének adott hangot, hogy a liberalizációnak nem lesz árcsökkentő hatása, míg 3% véleménye szerint az árak alakulása éppen ellenkező előjelű lesz: növekedni fognak a tarifák. Az átlagosan várt tarifacsökkenés mértéke 19%.

Míg a vezetékes telefontarifák csökkenését a válaszadók 75%-a jelzi előre, addig 64% mondta azt, hogy a liberalizáció a mobiltelefon forgalmi díjakban is csökkenést fog eredményezni. A mobiltarifa-csökkenést előrejelző vállalatok szakemberei átlagosan 15%-os áresést prognosztizálnak.

Akik az árak stagnálására vagy emelkedésére számítanak (22%), az alábbi félelmeiknek adtak hangot (az említések gyakoriságának sorrendjében):

- A liberalizáció után a Matáv dominanciájának köszönhetően nem fognak működni a szabad piacra jellemző mechanizmusok. Szerintük a Matáv olyan versenyelőnyre tett szert az elmúlt években (évtizedekben), amely – legyen bármilyen törvényi szabályozás – ellehetetleníti az újonnan belépőket.

- A versenyhelyzetre a szolgáltatók nem az árak csökkentésével fognak reagálni, hanem a minőséget és az értéknövelt szolgáltatásaik körét növelik majd.

- A Matáv potenciális konkurensei pusztán megtérülési okok miatt sem mehetnek a Matáv jelenlegi tarifái alá, mert az elmúlt években már olyan volumenű összegeket fordítottak a gerinchálózatok (kisebb részt az elérési hálózatok) kiépítésébe, hogy a befektetők majd joggal várják el a beruházás megtérülését.

- A Matáv és potenciális konkurensei a színfalak mögött majd egyeztetik áraikat, a mobil- vagy a kábeltévé piacon sem volt tapasztalható árcsökkenés a szereplők számának növekedésekor.

- A vezetékes telefontarifák ma olyan alacsonyak a piacon, hogy elkerülhetetlen lesz a tarifaemelés.

A szervezetek 83%-a valamilyen mértékig valószínűsítette, hogy a piac nyitása után a Matávon kívül más szolgáltatótól is igénybe venné a vezetékes távközlési szolgáltatást. Közülük 4% a szabad szolgáltató választás esetén teljesen elpártolna a Matávtól, 25% egész biztosan kipróbálna más szolgáltatót, míg 54% a szolgáltatóváltást csupán lehetségesnek tartotta. Mindössze a válaszadók 15%-a nyilatkozott úgy, hogy a liberalizált piacon is biztosan a Matávnál maradna.

Más szolgáltató kipróbálását (esetleg a Matávval való teljes szakítást) kilátásba helyező cégek távközlési döntéshozói elképzelésüket legnagyobb arányban azzal magyarázták, hogy a Matáv vezetékes telefontarifái magasak (76%), és egy előnyösebb ajánlat esetén megfontolnák a váltást. 41% a szolgáltatók versenyeztetésének lehetőségét említette, 34% a Matáv ügyfélszolgálatával elégedetlen, míg 31% a Matáv rugalmatlanságára panaszkodott.

A vizsgált vállalati körben nem volt olyan válaszadó, aki úgy nyilatkozott, hogy már 5%-os telefontarifa különbségénél váltana, azonban 5-9% esetén már 17% megfontolná a Matáv elhagyását. 10-19%-os differencia késztetné váltásra a vizsgált cégek 30%-át. A válaszadók legnagyobb része (44%) 20-39% esetén döntene a váltás mellett. Átlagosan kb. 20%-kal kellene olcsóbbnak lennie egy másik cég tarifáinak, hogy elpártoljanak a Matávtól a budapesti közép- és nagyvállalatok.

A teljes alapsokaságot vizsgálva megállapítható, hogy amennyiben „egy másik” szolgáltató 5-9%-kal alacsonyabb telefontarifákat kínálna, az összes budapesti közép- és nagyvállalat 16%-a fontolná meg a váltást (kb. 268 cég), 10-19%-os különbség esetén 43% (kb. 719 cég), 20-39% esetén pedig már 82% cselekedne így (kb. 1371 cég). A 40%-nál nagyobb árdifferencia ügyfélszámban már nem jelente sok hozadékot a szolgáltató számára. Tehát összesen kb. 1421 cég váltana valamilyen valószínűséggel, míg az alapsokaság 15%-a (kb. 251 cég) korábban úgy nyilatkozott, hogy mindenféleképp a Matávnál maradna.