K&H: lassul a cégek digitális átállása
A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét. Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak.
A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.
A felmérés előző hullámához hasonlóan a vállalatok kétharmada (65%) vezetett be újításokat, azonban a korábbinál több cég vállalt egyszerre több innovációt is párhuzamosan. A további innovációs tevékenységet folytató cégek aránya némileg emelkedett (63 százalékra nőtt a korábbi 60-ról), de ez esetben is igaz, hogy a vállalatok párhuzamosan a korábbinál több innovációs tevékenységet folytatnak – ennek korábbi több hullámon keresztül tapasztalható csökkenése állt most meg.
Zuhant viszont azon cégek aránya, amelyek egyéb innovációs tevékenységeket ‒ így a kutatás-fejlesztést, magas technológiai szinten képviselő gépek vagy szoftverek vásárlását, automatizálást ‒ terveznek a következő egy évben. Míg korábban minden második vállalat (47 százalék) tervezett ilyen újítással, 2024 első félévében a vállalatoknak csak mindegy harmada (35 százaléka) tervezi ezt a következő egy évben.
Minden harmadik cég számára nem ez a fő kérdés
„A vállalatok innovatív megoldások iránti nyitottságát, illetve lehetőségeiket jól mutatja a digitális transzformáció üteme és mélysége” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. A K&H innovációs index kutatása során az elmúlt két évben folyamatos hullámzást mutat a digitális transzformációt lényegi kérdésként kezelő vállalatok aránya. Az év első félévében magasabb, míg a második félévében alacsonyabb ez a mutató. Jelenleg háromból két vállalat (65 százalék) tartja fontos feladatnak a digitális transzformáció, bár minden harmadik (33 százalék) cég számára számos más terület lényegesebb a vállalati működés során.
Töretlenül emelkedik a számítógép- és internethasználat
A korábbiaknál kevesebb cég honosította meg működése során az agilis fejlesztési módszertanokat (az előző félév 15 százalékáról 6 százalékra csökkent). Azonban kiemelendő, hogy 2022 második féléve óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nem használják és nem is tervezik bevezetni az agilis módszertant.
Emelkedett a számítógép használat a munkavállalók körében (a korábbi 61 százalékról 66-ra), valamint visszanőtt az informatikai képzést nyújtó cégek aránya (15 százalékról 19-re). Némileg több vállalatnál vesznek igénybe hordozható digitális eszközt (fél évvel korábban 56 százalékék számolt be erről, míg most 59). Szintén kis mértékben, de tovább araszol felfelé (a tavalyi 74 százalékról 76-ra nőtt) azon cégek aránya, amelyeknél az alkalmazottak internetet is használnak munkájuk során. S bár ezek a növekedések féléves viszonylatban nem látványosak, ha azokat a mérés kezdeti értékeihez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy 2021. első féléve óta 18, 20, illetve 27 százalékpontnyi emelkedések történtek a számítógép, a hordozható digitális eszközök és az internet átlagos használata terén.
Németh Balázs úgy látja, hogy a vállalatok újdonságokra való nyitottságát leginkább az motiválja, hogy javítsák saját hatékonyságukat, reagálóképességüket, magasabb szinten szolgálják ki ügyfeleiket, illetve javítsák termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét. „Új piacok megszerzésére a nem túl rózsás gazdasági helyzetben most nem nagyon törekednek” – teszi hozzá. Szerinte az innovatív fejlesztéseket leginkább visszafogó erő, hogy a cégek egy része elégségesnek gondolja az eddig elvégzett újításokat, általában sem tartják eléggé innovatívnak saját ágazatukat, de ha mégis szeretnének ezzel foglalkozni, akkor gyakorta küzdenek forráshiánnyal. Márpedig saját árbevételükhöz viszonyítva évek óta 10 százalék körüli részt fordítanak új megoldások bevezetésére, miközben jelentősen (22 százalékról 16-re) esett vissza azoknak a cégeknek az aránya, amelyek pályázati támogatást nyertek valamilyen innovációra.
A K&H innovációs index módszertana
A K&H 2021 óta közli az innovációs indexet. A 2024. évi első adatgyűjtésre 2023. március 18-a és április 12-e között került sor. A K&H 360 olyan közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen 4, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt – 50 százalékot – a jövőben tervezett innovációk kapják. Így a K&H innovációs index segít képet alkotni arról, hogy a cégek milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.
Kapcsolódó cikkek
- K&H: kivárnak a cégek az innovációkkal
- Együtt a korszerű oktatásért
- 5 dolog, amit már most könnyen digitalizálhatnánk a munkában
- K&H: ismét a legjobb digitális bank Magyarországon
- K&H: Kate tiszta nyereség
- Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány, a Yettel és a CETIN
- Mit tehet a vasút a fenntarthatóbb turizmusért?
- Építőipari digitalizáció a hatékony tűzvédelemért
- Együtt száguld az autóipar és az SAP a digitális jövő felé
- Vállalati tech az AI-on túl: az optimalizálás és a kockázatkezelés kerülnek előtérbe idén
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.