Internethasználat: az első tíz között Magyarország az Európai Unióban
Bár az Európai Unió komoly összegeket fordít a gyors adatátvitelű vezetékes és mobilnetes hálózatok kiépítésére és a minőségi internetelérés biztosítására, az elemzés szerint az, hogy hányan és mennyit interneteznek egy adott országban, kevésbé függ össze a rendelkezésre álló infrastruktúrával. Franciaországban tavaly a 16–74 éves lakosság csupán 84 százaléka használta mindennap az internetet annak ellenére, hogy a vizsgált 25 tagállamból az ország a harmadik legjobban lefedett üvegszálas vezetékhálózattal, amely a legmagasabb minőségű internetelérést képes biztosítani. Az ugyanezen infrastrukturális mutatóban utolsó előtti helyezett Belgiumban ugyanakkor a lakosság 90 százaléka szörfölt a világhálón napi rendszerességgel.
Magyarországnak egyik szempontból sincs oka szégyenkezni: a 2023-as adatok szerint a huszonöt vizsgált ország közül hazánk az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország, miközben a 16–74 éves lakosság 88 százaléka használja napi szinten az internetet, amivel a ranglista tizedik helyét nyertük el. Ugyanebben az évben Ausztria csupán 84 százalékos eredményt ért el, amivel a tizenhatodik helyre került. Az internethasználók arányát tekintve tehát nemcsak beértük, de meg is előztük a nemzetek közötti összehasonlításban örök példaképként elénk állított nyugati szomszédunkat.
A viszonylag kedvező 2023-as magyar helyezés elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban az elmúlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban: 2015-ben például a 16–74 évesek körében mért 63 százalékos arány még csak a tizennegyedik helyre volt elég, Ausztria pedig még bőven előttünk járt, hiszen sógorainknál ekkor már elérte a 68 százalékot a napi internethasználók aránya.
Az abszolút élbolyt képező északi országokban, Dániában és Svédországban már 95 százalék felett jár, az első helyezett Hollandiában pedig csaknem 98 százalék a napi rendszerességgel internetezők aránya. Ez azt mutatja, hogy hazánknak is van lehetősége a további fejlődésre. Az előrelépés kulcsa az idősebb korosztályok kezében van: miközben az említett skandináv országokban az 55 és 74 év közöttiek több mint 90 százaléka internetezik, Magyarországon csupán 71 százalékuk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy európai összehasonlításban ez sem rossz arány, hiszen például Ausztriában az idősebbek csupán 66 százaléka, Lengyelországban pedig alig 52 százalékuk internethasználó.
A hatvanas-hetvenes korosztályban az internet világából kimaradók döntő részben nem tudatos távolságtartók, egyszerűen még nem volt alkalmuk vagy lehetőségük belekóstolni az internet világába, és megismerni, mennyi mindent lehet elérni vagy elintézni a világháló segítségével.
Az alábbi videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztály vezetője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Nem csak a húszéveseké az online világ
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Az egyedül élő idősebbek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyekkel szemben
- Már 10 Gbps feletti sebességet is mérhetünk a Szélessáv.nettel
- Ezek voltak 2023 online hívószavai
- A biztonságos internet napján megjelent az NMHH új szülői kiadványa
- Az NMHH az elégséges internetről végzett piackutatást
- Elkészült az éves INHOPE-jelentés
- A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
- Ezektől volt hangos a magyar netes közbeszéd
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Térképen is kereshető kultúrprogramokat kínál a megújult Port
Letisztultabb dizájnnal, modern keresési funkciókkal jelentkezik Magyarország legismertebb kulturális programmagazinja, a Port. A közel 30 éves múlttal büszkélkedő site ettől a héttől még inkább felhasználóbarát formában köszönti olvasóit. A megújítás során figyelembe vették a kultúra iránt érdeklődők igényeit.
Újabb újítás az eMAG-nál: mostantól még egyszerűbb és gyorsabb részletre vásárolni
Jelentős fejlesztést aktivált a napokban az eMAG, amely révén még kényelmesebb és egyszerűbb lesz az online rendelések áruhitel általi, részletekben történő fizetése. Az OTP Bank csatlakozásával mostantól az eMAG összes pénzügyi szolgáltató partnerének (így a Magyar Cetelem és a Cofidis) áruhitel-konstrukciói elérhetők az eMAG által forgalmazott termékek mellett több ezer magyar Marketplace partner termékeihez is.
A gyermekeket is megszólította az Internet Hotline őszi kampánya
Az online visszaélések – különösen az intim képpel való visszaélés, a grooming és a cyberbullying – elleni küzdelmet tűzte zászlajára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline jogsegélyszolgálat őszi kampánya. Az intenzív médiajelenlétnek köszönhetően októberben jelentősen megnövekedett a hotline-hoz fordulók száma, minden jel szerint célba ért tehát a kampány fő üzenete: merj segítséget kérni, van hová fordulni online bántalmazás esetén.
Elektromobilitás: több mint egymillió töltőállomáshoz kínál hozzáférést a Bosch világszerte
Az elektromos autónk gyors, kényelmes és – ami a legfontosabb – bárhol rendelkezésre álló töltése: az elektromos autók vezetői számára világszerte mindez gyakran sokkal inkább vágy, mint valóság. A hatótáv és a költségek mellett a töltés az e-autósok egyik legfőbb gondja, ahogy az a Német Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) tanulmányából is kiderül.
Így parkolunk mi: hol és mennyit fizetnek a magyarok a várakozásért?
Országosan 720 forintot fizetnek átlagosan az autósok egy parkolásért, de 1000 forint alatt ritkán ússza meg az, aki Budapest belvárosában áll meg a járművével – derül ki a Simple mobilapplikáció statisztikájából. Több órát inkább a népszerű kirándulóhelyek és fürdők környékén várakoznak a magyar autósok, ezért vidéken a nyár számít kiemelt időszaknak parkolás szempontjából.